Vang Ji kínai külügyminiszter és Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó pekingi tárgyalásain sok, komoly feszültséget okozó téma volt napirenden. A két politikus megegyezett abban, hogy újabb találkozóra van szükség államfői szinten a legutóbbi, tavaly novemberi San Franciscó-i találkozó után.
Egy korábban nem publikált tajvani becslés szerint Kína 2023-ban mintegy 15 milliárd dollárt, vagyis védelmi költségvetésének 7%-át költötte a Csendes-óceán nyugati részén zajló hadgyakorlatokra - írja a Reuters.
A tajvani kormány dolgozik azon, hogy folyamatosan modernizálja a hadseregét, ehhez pedig rengeteg pénzre van szüksége. Arra hivatkoznak, hogy Kína egyre nagyobb fenyegetést jelent, ezért képesnek kell lenniük önállón is megvédeni magukat a szomszéd fenyegetésétől. Az elgondolás viszont nem várt helyről kapja a legsúlyosabb támadásokat, az ellenzék folyamatosan kritizálja az új elnök, Laj Csing-tö elképzeléseit – számolt be a Nikkei Asia.
A Japán Tengeri Önvédelmi Erők (JMSDF) pilóta nélküli felszíni hajók (USV-k) telepítésével erősíti tengeri védelmi képességeit a Kelet-kínai-tengeren fokozódó feszültségekre válaszul. Az Asia Times információi szerint ez a stratégiai fejlesztés közvetlen reakció Kína agresszív manővereire a Szenkaku-szigetek körül - számolt be az Army Recognition.
Felvételek érkeztek arról, ahogy a kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészete (PLAN) teszteli a jövő egyik legfontosabb fegyverének szánt GJ-11 Sharp Sword pilóta nélküli harci repülőgépét (UCAV).
Az elmúlt években egyre feszültebb a légkör a tajvani kérdés miatt. A kis sziget ellenőrzése miatt egymásnak feszül Kína és az Egyesült Államok, de a háttérben a helyi vezetők közben nem szeretnék hagyni, hogy a globális nagyok a fejük felett önhatalmúlag döntsenek a kérdésben. Bár Washington támogatása egyelőre töretlen, azért vannak intő jelek, ami aggodalmakra ad okot Tajvanban.
A Tajvani Néppárt (TPP), az ország harmadik legnagyobb politikai ereje, amely korábban a tiszta politika ígéretével nyerte el a fiatal szavazók támogatását, most pénzügyi visszaélések vádjaival szembesül. A 2019-ben Ko Ven-je, Tajpej korábbi polgármestere által alapított párt népszerűsége jelentősen csökkent - tudósított a Nikkei Asia.
Ma Jing-csiu, aki 2008 és 2016 között volt Tajvan elnöke, értékelte Donald Trump tervét arra vonatkozóan, hogy a republikánus politikus a szigettel „fizettetné meg” az amerikai védelem költségeit. A korábbi vezető szerint aggasztó lenne, ha megválasztása esetén beváltaná az ígéretét a nyugati nagyhatalom első embere – írja a South China Morning Post.
Peking aggodalmait fejezte ki amiatt, hogy amerikai rakétaindító állomások jelentek meg a Fülöp-szigeteken. A keleti nagyhatalom attól tart, hogy az állandó telepítés esetén alapvetően változnak meg az erőviszonyok a térségben – írja a Nikkei Asia.
Az amerikai képviselők egy csoportja olyan kétpárti törvényjavaslatot terjesztett elő, amely a jövőben előírná az Egyesült Államokban található cégek számára, hogy hozzák nyilvánosságra a Kínai Köztársaságban (vagyis Tajvanon) található érdekeltségeiket – írja az Asia Times.
A kínai katonai vezetés rossz néven vette, hogy egy kanadai hadihajó haladt át a Tajvani-szoroson – írja a South China Morning Post.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton találkozott kínai kollégájával, Vang Jivel, hogy megvitassák Washington aggodalmait Peking Tajvannal szembeni fellépése és Oroszország ukrajnai háborújának támogatása miatt. A találkozóra egy laoszi regionális csúcstalálkozó alkalmával került sor, amely már a hatodik ilyen megbeszélésük volt 2023 júniusa óta.
Hétfőn, július 22-én kezdetét vette Tajvanon az egyhetes Han Kuang hadgyakorlat, amely immár negyvenedik alkalommal kerül megrendezésre. A nyugat-tajvani légierő bázisairól felszálló katonai repülőgépek, köztük F-16-os vadászgépek és C130-as szállító repülőgépek is részt vesznek a gyakorlatokon – írja a Taiwan News.
A Huawei szabadalombitorlás vádjával perelte be a tajvani chipgyártó óriást, a MediaTeket - írja a HVG.
Pénteken és szombaton is több, mint tucatnyi kínai katonai repülőgép közelítette meg, vagy lépte át a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami feltételes demarkációs vonalnak számít Tajvan és Kína között. A kínai gépek aktivitása valószínűleg azzal függ össze, hogy éppen ezekben a napokban zajlik egy tajvani hadgyakorlat rendkívül közel Kína szárazföldi részéhez.
Donald Trump, a novemberi amerikai elnökválasztás republikánus jelöltje alaposan meglepte a világot a kijelentésével, mivel szerinte Tajvannak meg kell fizetnie az Egyesült Államok védelmét.
Tajvan védelmi minisztériuma szombaton bejelentette, hogy figyelemmel kíséri a Kína északi részén, Belső-Mongóliában zajló rakétakísérleteket. A légvédelmi erők készenlétben állnak, hogy bármilyen fenyegetésre azonnal reagálni tudjanak.
Műholdfelvételek alapján a kínai hadsereg (PLA) az amerikai vadászgépek és a repülőgép-hordozók elleni támadásokat gyakorolja a hszincsiangi sivatagos területen. A manőverek célja egy esetleges taktika kidolgozása lehet egy az Egyesült Államok ellen vívott háború esetére – írja a South China Morning Post.
A tajvani védelmi minisztérium szerint szerdán Tajvan és a Fülöp-szigetek közelében is elhaladt a Shandong nevű kínai repülőgép-hordozó, a manőverhez pedig vadászgépek tucatjai csatlakoztak – írja a Reuters.
A kínai hadsereg, a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) legújabb tanulmánya szerint képes arra, hogy kizárólag drónok segítségével blokádot vezessenek be és tartson fenn egy szigeten. Ez a fejlemény új dimenziót nyit a modern hadviselésben, különösen Tajvan tekintetében - írta a South China Morning Post.
Nagyon kiélezett a helyzet.
Kiadta a MEKH a részletszabályokat.
A Tesla-főnök korábban demokrata szavazó volt.
A vártnál gyászosabb GDP-adat a forintot is megütötte.
Hogy fog kinézni a Kongresszus?
