Íme a három változás
A mai kamatdöntéshez kapcsolt indoklás szövege többek között azt tartalmazza: "A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátások az alapkamat-csökkentés korábbinál lassabb ütemű folytatását indokolják. A változékony kockázati környezet továbbra is óvatos és türelmes megközelítést tesz szükségessé." Mindez érdemi változásnak tekinthető az egy hónappal előtti szöveghez képest, ami úgy hangzott: "A Monetáris Tanács megítélése szerint a továbbra is erőteljes és általános dezinfláció lehetővé teszi az alapkamat csökkentésének folytatását, ugyanakkor a növekvő pénzpiaci kockázatkerülés a februári mértéknél lassabb ütemet indokol."
Ezután a friss szöveg úgy fogalmaz: "A globális dezinflációt övező kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága és a hazai dezinfláció fenntartható folytatása a következő hónapokban óvatos és türelmes monetáris politikát indokol". Egy hónappal ezelőtt a mondat második fele még úgy szólt: "a hazai infláció év közepén várt átmeneti emelkedése a következő hónapokban óvatos monetáris politikát indokol".
A friss indoklás legutolsó, hangsúlyos mondatába bekerült egy lényeges kifejezés, miszerint "az áprilisban megkezdett új szakaszban a Monetáris Tanács a korábbinál lassabb ütemben haladva, adatvezérelten dönt az alapkamat további mérsékléséről". Egy hónapja az utolsó mondat még így szólt: "A következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről."
A mai kamatdöntésről, és a sajtótájékoztató főbb üzeneteiről, illetve a forintpiaci reakciókról az alábbi cikkekben írtunk:
Íme a teljes indoklás
Az alábbiakban szó szerint bemutatjuk a mai kamatdöntési indoklást.
"Az Egyesült Államok gazdasága változatlanul stabil növekedést mutat. A kínai gazdaság a várakozásokat meghaladó mértékben bővült 2024 első negyedévében, elsősorban a gazdaságpolitika keresletösztönző intézkedéseinek hatására. Az eurozóna gazdasága továbbra is visszafogottan teljesít. A bizalmi indikátorok javultak 2024 első negyedévében, de a rövid távú európai kilátásokat főként lefelé mutató kockázatok övezik.
Az eurozóna inflációja tovább mérséklődött. Az Egyesült Államokban az infláció márciusban ismét az előző havi adat és a várakozások felett alakult. A világgazdasági kereslet gyengülése és a nyersanyagárak korábbi éveknél alacsonyabb szintje előretekintve mérsékelt inflációs ráták irányába mutat. A közel-keleti konfliktus eszkalálódása az olaj- és gázárak növekedését okozta, továbbá fennakadásokhoz vezethet a globális értékláncokban, amely újból megemelheti a szállítmányozási költségeket. A világgazdaságban általánosan megfigyelhető a szolgáltatások tartósan magas inflációja, ami fékezi a dezinflációt.
A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság romlott a márciusi kamatdöntés óta. A globális pénzpiaci hangulatra elsősorban a meghatározó jegybankok kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások, a beérkező makrogazdasági adatok, valamint a közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatos fejlemények hatottak negatívan. A Federal Reserve esetében a piaci árazások alapján várt kamatpálya márciushoz képest még feljebb tolódott, míg az EKB esetében a piaci várakozások nem változtak érdemben. A hosszú hozamok a fejlett piacokon, különösen az Egyesült Államokban, illetve a feltörekvő piacokon is tovább emelkedtek 2024 első negyedévében. A régióban a lengyel és a román jegybank nem változtatott a monetáris kondíciókon áprilisban.
A hazai gazdaságban a 2023. évi visszaesést követően 2024 elején lassú fellendülés kezdődött, a növekedés az év második felében dinamizálódhat. 2024 februárjában az ipari és az építőipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom is kismértékű bővülést mutatott. A lakossági fogyasztást meghatározó fontosabb tényezők közül a reálbérek tavaly szeptember óta újra emelkednek. A lakossági bizalmi indikátor lassú javulása az óvatossági motívum fokozatos oldódására utal. A munkaerőpiac feszessége az elmúlt hónapokban enyhült. A foglalkoztatás magas szintje mellett a munkanélküliségi ráta enyhén, 4,6 százalékra emelkedett februárban.
2024-ben – az infláció tartós mérséklődésével, a reálbérek folytatódó emelkedésével és a bizalom erősödésével – főként a belső keresleti tételek támogatják a hazai GDP fokozatos bővülését. Az exportteljesítményt az elhúzódóan gyenge európai konjunktúra visszafogja, míg a jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások fokozatosan élénkítik. 2024-ben a jegybanki előrejelzés alapján a GDP 2,0–3,0 százalékkal bővülhet. 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű hazai növekedés várható, és az exportpiaci részesedésünk is emelkedik.
A magyar gazdaságban erős és általános dezinfláció érvényesül. Márciusban a fogyasztói árak 3,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ezzel az infláció az év eleje óta a jegybanki toleranciasávon belül alakul. A fogyasztóiár-index 0,1 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest, míg az éves bázisú maginfláció 0,7 százalékponttal, 4,4 százalékra mérséklődött. Az infláció és a maginfláció is a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban alakult. A lakossági inflációs várakozások az elmúlt hónapokban csökkentek.
Az áremelkedés üteme az idei év közepén a piaci szolgáltatások visszatekintő árazása és bázishatások miatt átmenetileg emelkedik. Az alapfolyamatokat megragadó maginfláció csökkenése a második negyedévben megáll és az év hátralévő részében 4,5–5,0 százalék között alakulhat. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzpiaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki toleranciasávba.
Februárban a folyó fizetési mérleg többlete historikus csúcsot ért el. Idén az export és az import volumene közel azonos mértékben bővül, így elsősorban az alacsonyabb energiaárak mellett tovább javuló cserearány javítja a külkereskedelmi egyenleget. Összességében a folyó fizetési mérleg GDP-arányos egyenlege 2024-ben várhatóan enyhén, majd a következő években – az exportpiaci részesedés növekedésével párhuzamosan – nagyobb mértékben javul.
A jegybank előrejelzése szerint a költségvetés hiánya 2024-ben mérséklődik, az elsődleges egyenleg öt év után újra egyensúly közelébe javul. A bruttó államadósság a GDP 73,5 százalékára csökkent 2023 végére.
Az adósságráta 2024. évi folytatódó mérséklődéséhez és a hazai kockázati megítélés javulásához a kitűzött hiánycélok hiteles elérése is szükséges.
A magyar gazdaságban folytatódott a dezinfláció, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás tartósan alacsony. A historikusan magas devizatartalék és a folyó fizetési mérleg tartós javulása az ország kockázati megítélésének erősítése irányába hatott, ugyanakkor a romló nemzetközi hangulatban a magyar eszközök kockázati felára is emelkedett az elmúlt időszakban. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátások az alapkamat-csökkentés korábbinál lassabb ütemű folytatását indokolják. A változékony kockázati környezet továbbra is óvatos és türelmes megközelítést tesz szükségessé. Ezzel összhangban a Tanács a mai ülésén az alapkamatot 50 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette. Ennek megfelelően a kamatfolyosó alsó széle, az O/N betéti kamat 6,75 százalékra, míg felső széle, az O/N hitel kamata 8,75 százalékra mérséklődik. A monetáris politika továbbra is a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzpiaci stabilitás fenntartásához, a dezinfláció folytatódásához és az inflációs cél eléréséhez.
A globális dezinflációt övező kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága és a hazai dezinfláció fenntartható folytatása a következő hónapokban óvatos és türelmes monetáris politikát indokol. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. Az áprilisban megkezdett új szakaszban a Monetáris Tanács a korábbinál lassabb ütemben haladva, adatvezérelten dönt az alapkamat további mérsékléséről."
Címlapkép forrása: Getty Images
