Itt a friss inflációs adat! Egy időre vége a csökkenésnek

Az inflációcsökkenés elakadását több okra lehet visszavezetni. Egyrészt a nagy átárazások időszaka tavaly az első negyedévben véget ért, áprilisban már nem volt akkora drágulás, amit könnyű lehetett volna alulmúlni az idén (a 12 havi árindex ebben az esetben csökken). Másrészt az üzemanyagok drágulása hozott egy friss momentumot az árdinamikában. Harmadrészt a szolgáltató szektor több nagy szereplője (például a telekom és a pénzügyi szektor) visszatekintő árazási magatartása azt eredményezi, hogy egy újabb drágulási kör fut végig a gazdaságon az amúgy már lecsengő inflációs sokk után.

A részletes adatokba betekintve meglehetősen vegyes inflációs kép fogad minket. Több területen továbbra is visszafogott árnyomás látható, ám vannak figyelmeztető jelek. Ilyen például, hogy az egyhavi maginfláció még mindig 0,8 százalék, ami egyáltalán nem azt mutatja, hogy az árstabilitással (a 3%-os inflációs céllal) összhangban lévő árfolyamatok zajlanának az országban. Ezt mutatja az is, hogy az áprilisi inflációs fordulat annak ellenére megtörtént, hogy a gázárakon elszámolt "virtuális" árcsökkenés még fékezte is az inflációt. Szintén kellemetlenül néz ki, hogy a szolgáltató szektor egy hónap alatt további 1,3%-kal növelte az árait. A telefon- és internet cégek márciusi nagy drágításának még áprilisban is volt némi lecsengése, árat emeltek a mozik is, valamint a homályos nevű "egyéb szolgáltatás" csoportban is jelentős drágításokról árulkodik a KSH statisztikája.

Ennél sokkal jobb hír, hogy az élelmiszerek árai összességében továbbra is stabilan viselkednek (bár a 0,3%-os havi drágulás talán kicsivel nagyobb a vártnál), a tartós fogyasztási cikkeknél pedig továbbra sem látszik a március-áprilisi forintgyengülés importdrágító hatása.

Az év első harmadára jellemző, az árstabilitási helyzethez képest jóval erősebb átárazási magatartásról árulkodik a rövid bázisú maginflációs mutató is. Számításaink szerint az elmúlt három hónap árfolyamatai inkább egy 5,5%-os inflációs környezettel vannak összhangban.

A következő hónapokban számíthatunk arra, hogy az év elején amúgy is intenzívebb átárazási kedv alábbhagy. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az inflációs mutató újra csökkenésnek indulna. Tavaly ugyanis - különösen az év második felében - a recesszió és az energiaárzuhanás hatására szinte teljesen eltűnt az infláció a gazdaságból. Az alacsony bázisok pedig a 12 havi indexeket hónapról hónapra lassan feljebb tolják. A várakozások szerint hamarosan 4% felett lehet a fogyasztói árindex, az év végére pedig az 5%-ot is elérheti. Mindez logikusnak látszik, hiszen miközben a gazdaság nagy részében valóban árstabilitás közeli a helyzet, a szolgáltatások durva drágító lépései az év egészében felhajtó hatást gyakorolnak az inflációs mutatóra.

A mai adat bizonyára nem készteti a Magyar Nemzeti Bankot a monetáris politika átgondolására. A júniusra 7% alá csökkenő alapkamat már (sem az előretekintő, sem a visszatekintő módon számított) reálkamat szempontjából nem mondható extrém magasnak, ha figyelembe vesszük a 4-5 százalék közé visszakúszó inflációt. Éppen ezért nem meglepő, hogy a jegybank az utóbbi időben már többször küldött határozott jelzést: az év második felében a kamatpolitika sokkal visszafogottabb lesz, csak kevés és kis mértékű kamatcsökkentési lépésre számíthatunk.

Ez már csak azért is várható, mert az MNB többször utalt rá, hogy milyen mixben látja elérhetőnek jövőre a 3%-os inflációs célt. Amennyiben a szolgáltatások árazása ennyire inkonzisztens az árstabilitással, akkor alacsony inflációt kell importálni. Az alacsony importált infláció kulcsa pedig az erős forint, ahhoz pedig biztosítani kell a megfelelő kamatprémiumot a befektetők számára.

A részletekről

A KSH közleménye kiemeli, hogy egy hónap alatt az élelmiszerek átlagosan 0,3%-kal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) 1,5, a csokoládé és kakaó 1,3, az éttermi étkezés 1,1%-kal többe, a tojás 1,3, a párizsi és kolbász 0,9, a tej 0,8, a száraztészta, valamint a cukor 0,7–0,7%-kal kevesebbe került. A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek ára nőtt, 2,8%-kal (ez tipikus szezonális jelenség, a tavaszi új árukészlet megjelenésének a hatása). A szolgáltatások 1,3%-kal drágultak, ezen belül a belföldi üdülés 2,2, a lakásjavítás és -karbantartás 0,9, a lakbér 0,8%-kal. A háztartási energiáért 2,4, ezen belül a vezetékes gázért 4,5%-kal kevesebbet kellett fizetni. Utóbbit a fix hatósági árak mellett a KSH a lakossági fogyasztás alapján kalkulálja: amennyiben úgy látja, hogy a háztartások nagyobb része ússza meg a hétszeres ársávba való belecsúszást, akkor a lakossági átlagár csökkenéséről számol be. A járműüzemanyagok ára 3,5%-kal nőtt.

Egy évre visszatekintve az élelmiszerek ára 1,0%-kal nőtt, ezen belül a leginkább a cukoré (30,4%), a büféáruké (9,6%), a csokoládé és kakaóé (9,2%), a sertéshúsé (9,2%), az éttermi étkezésé (8,4%), valamint az alkoholmentes üdítőitaloké (5,8%). A termékcsoporton belül a tojás ára 20,3, a liszté 19,7, a száraztésztáé 12,5, a sajté 9,6, a tejé 9,3, a kenyéré 9,0, a baromfihúsé 6,5%-kal csökkent. A szolgáltatások 9,5%-kal drágultak, ezen belül a lakbér 14,0, a lakásjavítás és -karbantartás 10,7, a járműjavítás és -karbantartás 10,1, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 9,8, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 5,4%-kal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7%-kal kevesebbe került. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,8, ezen belül a dohányáruké 4,3%-kal emelkedett. A gyógyszer, gyógyáruk ára 7,3, a mosó- és tisztítószereké 3,8, a testápolási cikkeké 2,1%-kal növekedett. A háztartási energia 4,5, ezen belül a vezetékes gáz 9,2, az elektromos energia 2,9%-kal olcsóbb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,7%-kal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,8%-kal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 4,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,5, az új személygépkocsiké 2,7, a szobabútoroké 2,3%-kal nőtt. A járműüzemanyagok 6,6%-kal drágultak.

Címlapkép forrása: Getty Images