• Megjelenítés

Gazdaság

Teljesen fedezett folyó mérleg hiány - megemelt korábbi deficitszám (3.)

A folyó fizetési mérleg hiánya 2005. III. negyedévében szezonálisan kiigazítatlanul 1697 millió volt (II. negyedév: 1812 m EUR), míg a szezonális hatásoktól megtisztított adat 1867 millió euros deficitet jelent. Ez 236 millió euróval magasabb a második negyedévesnél - tette közzé a Magyar Nemzeti Bank. A szezonálisan kiigazítatlan közel 1.7 milliárd eurós adat megfelel az elemzői várakozásoknak. Az idei első háromnegyed év összesített folyó mérleg deficitje 5053 millió eurót tett ki, ami 286 millió euróval alacsonyabb a tavalyi év azonos időszakinál (magas bázis).

Fontos kiemelni, hogy a harmadik negyedéves 1697 millió eurós folyó mérleg deficitet teljes mértékben fedezte a nem adósságeneráló finanszírozás (1952 millió eurós pozitív egyenleg). A magyarországi külföldi működőtőke-beáramlás 1358 millió eurót tett ki, szemben a második negyedéves 520 millió eurós kiáramlással (profitrealizálások, osztalékhazautalások). Miközben a tavalyi adatok nem változtak, a második negyedév folyó fizetési mérleg hiányát 110 millió euróval megemelte az MNB a korábban közzétettnél a KSH áru- és szolgáltatásforgalomra vonatkozó adatainak felülvizsgálata eredményeképpen.

Holnap friss adatok - végre tisztábban láthatunk? Vagy nem...

A legutóbbi Reuters elemzői felmérés szerint 1.7 milliárd eurón stagnált a harmadik negyedévben a folyó fizetési mérleg hiánya. A tényadatot holnap reggel fél kilenckor teszi közzé a Magyar Nemzeti Bank. Az elmúlt mintegy másfél év egyik legfontosabb külkereskedelmi statisztikai kérdése az importszámok hitelességéhez kapcsolódik, mely érdemben érintheti a folyó fizetési mérleg adatokat is. Az MNB a hivatalosan kimutatottnál lénygesen magasabb valós importértéket sejt, ugyanakkor a bevallások adatai alapján egyelőre ez nem igazolható.

3-havi mélyponton a tartós munkanélküliek száma (USA)

3 ezerrel 322 ezerre emelkedett a múlt héten az első ízben munaknélküli segélyért folyamódók száma az Egyesült Államokban. Ez megfelel az elemzői várakozásokban megfogalmazott enyhe emelkedésnek. A heti nagyobb ingadozásokat kisimító négyhetes mozgóátlag lényegében változatlanul, 325 ezer főn maradt.

Tényleg olyan rosszak vagyunk? (az MNB elemzőjének válasza)

Némi meglepődéssel olvastam a Portfólión Kovács Zsolt írását a Szalay György szerzőtársammal írt, január közepén megjelenő tanulmányunkról. A szerző a cikk elején megemlíti, hogy több alkalommal szakmai beszélgetést folytattunk a készülő tanulmányról. Az általa írt cikk alapján az a benyomásom, hogy a tanulmányunkat és a szakmai eszmecseréket egyoldalúan értelmezte.

2005.12.22 15:31
Üldözési mánia vagy valami más? Tényleg olyan rosszak vagyunk? (Kovács Zsolt, ING)

Zuhan a lakáshitelek kamata (2.)

2005 novemberben több mint két éves mélypontra süllyedt a fogyasztási hitelek valódi terhét kifejező mutató, ami jelzi a bankok felkészülését a karácsonyi bevásárlási lázra. A lakáshitelek kamata erőteljes, közel 1%-pontos, hosszú idő óta nem tapasztalt csökkenést mutatott a múlt hónapban. A háztartások folyószámlahitelei, illetve betéti kamatai mindeközben csak kismérétkben változtak (emelkedtek) - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett adataiból. Mind a háztartási, mind a nem pénzügyi vállalati szférában szűkült a forinthitel és forintbetét kamatlábai közötti különbség.

Januárban még nem, tavasszal 10-15%-os kenyéráremelés lehet

Egyelőre nem kezdeményez újabb áremelést a sütőipar, így - ellentétben a korábbi elképzelésekkel - januártól biztosan nem változnak a fogyasztói árak - írja a Világgazdaság. A pékek most a jövő évi szállítási szerződések megkötésére koncentrálnak, és várhatóan február közepén, március elején állnak elő az őszi sikertelen után ismét áremelési terveikkel.

Országcsőd vagy kánaán? (TOP 10 story -4.)

A választások közeledtével sorra jelentek meg a kormány hirdetései a magyar gazdaság utóbbi időszakban elért sikereiről. A fókuszban a növekedés, a működőtőke-befektetések, a foglalkoztatás voltak. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által közölt adatok, kivonatok kis pannon pumát rajzoltak a magyar gazdaságról. Az ellenzék ezzel szemben pénzügyi válsággal, romló gazdálkodási feltételekkel, országcsőddel riogat. Hol lehet a valóság? A gazdaság szárnyalása vagy vergődése az egyik legfontosabb téma volt idén a magyar politikában, itt a helye a TOP10-ben.

"Elfelejtették" az amerikai fogyasztók a Katrina-hurrikánt

Decemberben 103.6 pontra, kissé a várakozások fölé emelkedett a Conference Board által 5000 háztartás megkérdezésével számított fogyasztói bizalmi index az Egyesült Államokban, ami a Katrina-hurrikán puszítása előtti szintű bizalmat jelenti az év végi vásárlási rohamban. Novemberben a felülvizsgált adatok szerint még 98.3 ponton áll a mutató.

Adóellenőrzési tervek - mikre "harap" majd 2006-ban az APEH?

A Pénzügyminitérium az adófizetési morál (további) javulását szeretné elérni, és ezzel kapcsolatban kéri a felügyelete alá tartozó szerveket (pl. APEH, VPOP), hogy mindent tegyenek meg azért, hogy a tervezett adóbevételek realizálódjanak - mondta el egy mai sajtótájékoztatón Katona Tamás, a tárca közigazgatási államtitkára. "Kiemelten kezeljük a foglalkoztatással összefüggő jogsértéseket", melyek a foglalkoztatási helyzet javulását, a gazdaság fehérítését célozzák. Katona szerint bizonyára nem a valós helyzetet tükrözi az, hogy Magyarországon mintegy 1 millió ember csak a minimálbért keresi meg.

Járai: "kicsit naiv voltam" - euró 2013-2014 körül

"Kicsit naiv voltam akkor, amikor azt mondtam, hogy minden politikai erőnek az az érdeke, hogy az eurót minél hamarabb vezessük be Magyarországon" - nyilatkozta a Kossuth Rádió tegnapi Esti Krónika című műsorában Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A jegybanki vezető szerint a piac várakozása viszonylag reális, azaz 2013-2014 tájékán lehet hazánkban bevezetni az eurót, de a bevezetés időpontja attól függ, hogy mikor kezdünk hozzá az államháztartás átfogó, több évig tartó reformjához. Sok időt nem ad a piac. Járai szerint komoly károkat okozhat az egész társadalomnak, ha a piac kényszeríti ki a változtatásokat. A volt pénzügyminiszter szerint kemény államháztartási törvényre lenne szükség ahhoz, hogy a költségvetés tervezésében tapasztalt komoly hiányosságokat a számonkérhetőség lehetőségével ki lehessen küszöbölni.

Mi lesz a BA százmilliárdok sorsa? A Pénzügyminisztérium részletez

A Budapest Airport Rt. magánosításából befolyó 464.5 milliárd forint lényegében teljes egészét adósságtörlesztésre fodítja a magyar állam - jelentette ki Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára a mai sajtótájékoztatón. A fenti összegből mintegy 59.7 milliárd forint privatizációs jogcímen az ÁPV Rt.-hez folyik be. A vonatkozó törvények szerint privatizációs bevételt az állam adósságának csökkentésére kell fordítani. A fennmaradó 404.8 milliárd forint sorsáról az alábbiak tudhatók:

Katona: terv alatti államháztartási hiány várható

Semmiképpen sem fogjuk meghaladni a szeptember végén felemelt, 6.1%-os eredményszemléletű idei államháztartási hiánycélt - jelentette ki Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára a mai sajtótájékoztatón. Az államtitkár utalt rá, hogy inkább ez alatti GDP-arányos (magánynugdíjpénztári befizetésekkel korrigált) deficitszám jelenhet meg.

Nem magas az adó- és járulékterhelés Magyarországon - 5 fontos lépés 2006-ban

A közvélekedéssel ellentétben nem magas Magyarországon az adó- és járulékterhelés - jelentette ki Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára a mai sajtótájékoztatón. Jelezte, hogy idén a tárca számításai szerint a GDP 37.9%-át teszi ki az adó- és járulékbevétel. Jövőre az államtitkár elmondása szerint a jelentős adócsökkentési lépések hatására a GDP 36.3%-ára csökken ez az arány. Már november közepén kihirdetésre kerültek a jövő évi várható főbb adóváltoztatások, a mai sajtótájékoztatón ezeket összegezték, illetve néhány fontos változásra külön is felhívták a figyelmet.

Jövőre lesz az utolsó "szűk" esztendő - megugró támogatások

2006-ban Magyarország az EU költségvetéséből 491 milliárd forint támogatásra számíthat, míg a befizetési kötelezettségünk 217 milliárd forintot tesz ki, így nettó értelemben 274 milliárd forint hasznunk származhat. Ez azonban közel megháromszorozódik 2007-ben, az uniós költségvetési időszakban - hívja fel a figyelmet a Magyar Hírlap. 2006-ban az uniós források és a nemzeti kiegészítés összesen közel 346 milliárd forintot tehetnek ki, melyből 311 milliárdot fejlesztésekre fordíthatunk.

Brüsszel megelégelte a szabálytalan pénzfelhasználásokat?

Román lapértesülések szerint az Európai Bizottság (EB) arra készül, hogy átvegye a román hatóságoktól az európai uniós pénzek kezelését, mivel túl sok a szabálytalanság a támogatások felhasználása során - írja a Napi Gazdaság. Becslések szerint 2007-től évi csaknem 4 milliárd eurót éritnhet az EB lépése. Brüsszel idén eddig 40 vizsgálatot végzett a PHARE, ISPA, SAPARD, illetve egyéb kisebb programok kifizetéseivel kapcsolatban és 27 esetben találtak szabálytalanságokat.

Egy történelmi lépés: hitelkeretet nyitottak Iraknak

December 23-án történelmi lépésre szánta el magát az IMF, először döntött hitelkeret megnyitása mellett (stand-by arrangement) az IMF igazgató tanácsa Irak számára. A hitelkeret célja, hogy támogassa az ország gazdasági programját a következő 15 hónapban. A hitelkeret 685 m USD-t tesz ki.

Gyorsabb GDP-bővülés - a választásokig már nem lesz kamatcsökkentés (GKI)

A legutóbbi, november végén kiadott makrogazdasági előrejelzéséhez képest csupán két tényezőben lát eltérő folyamatokat a GKI Gazdaságkutató Rt. a december végi prognózisában. Az egyik, hogy a 4%-os idei GDP-növekedési előrejelzést 4.2%-ra változtatta, míg az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, korábban 1100-1400 milliárd forintra becsült hiányát 1000 milliárd forintra csökkentette. Amennyiben ez utóbbi valóban teljesülne, az azt jelentené, hogy a Pénzügyminisztérium idén több év után először teljesítené az adott évre megfogalmazott éves hiánycélt. Ez idén 1022.6 milliárd forint. Megjegyzendő, hogy a fontosabb, uniós módszertan szerinti cél jócskán felülteljesül.

"Óriási" kamatváltoztatás az MNB-től - hogy végeztünk a nemzetközi rangsorban?

Az általunk vizsgált 29 fontosabb jegybank közül a Magyar Nemzeti Bank hajtotta végre idén a második legnagyobb összes kamatváltoztatást a törökök után. Januárban még 9.5%-ról indítottuk az évet, míg 6%-on fejezhetjük be, azaz kilenc lépésben összesen 350 bázisponttal mérséklődött az irányadó ráta. A török központi bank a gazdasági fundamentumok erősödése nyomán összesen 450 bp-os kamatlazítást hajtott végre 2005-ben. A legnagyobb összes kamatemelésről (275 bp) határozó jegybank címmel az indonéz "büszkélkedhet", amihez a rúpia komoly megingása kellett. Amennyiben a kamatemelésekből és csökkentésekből "mérleget" akarunk vonni, akkor egyértelmű, hogy az idei a kamatemelések éve volt, hiszen a világban mintegy kétszer több monetáris szigorítás következett be, mint amennyi lazítás.

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Magyar üzletlánc saját márkás terméke is felkerült a szégyenlistára
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility