Kállai Gábor, a Shiwaforce technológiai innovációért felelős igazgatója szerint az akadálymentesség félrevezető kifejezés, mert valójában egyenlő esélyű hozzáférésről van szó, és nemcsak arról, hogy a fogyatékossággal rendelkezők, például látássérültek is tudjanak tájékozódni a netről.
Jó példaként hozta fel a mozgólépcsőt, amelyet eredetileg azért találtak fel, hogy az emeleten lévő áruházakba azok is eljussanak, akik nehezen közlekednek, vagy nem bírnak lépcsőzni. Ehhez képest mára egy üzletházban mindenki azt használja, illetve az épületet is eleve úgy tervezik, hogy a mozgólépcső a fő forgalmi útvonal.
„Valahogy ezt a szemléletet kell átültetni a digitális megoldásokba is, nemcsak azok miatt kell az akadálymentességet biztosítani, akik enélkül nem tudnak tájékozódni, hanem az általános felhasználói elégedettség végett” – mutatott rá Kállai, aki másik példaként az okos telefonok megszületésekor felbukkanó reszponzivitás problémáját hozta fel: „Mára már fel sem merül fejlesztői oldalról, hogy egy oldalnak reszponzívnak kell lennie, ezt mindenki alapnak veszi, ide kellene eljutni az akadálymentesítés területén is”. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy ebbe nemcsak technikai kérdések tartoznak, de az akadálymentességnek a közérthető tartalom is része, ami a jogi világban és például az informatikában nem egyértelműen elérhető.
Tóth Péter, az OPL gunnercooke ügyvédje, Legal Engineer szerint az akadálymentességi igény sokkal nagyobb, mint elsőre hangzik, ebbe beletartoznak a könnyen elérhető, érzékelhető felületek, „ennek átlátásához, megértéséhez a másik ember helyébe kell tudni képzelni magunkat, ez egyfajta kiterjesztett empátia.” A szakértő figyelmeztetett, hogy bár az új jogszabálynak való megfelelésre még van egy év, de ez nem olyan hosszú idő, el kell kezdeni a felkészülést, már csak azért is, „mert a jogszabály csak arra tér ki, hogy mit kell implementálni, de a „hogyant” már minden cégnél külön kell majd kidolgozni, amihez érdemes lehet szakértőt igénybe venn
Velegi Dorottya, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének megbízott szakmai vezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem PhD hallgatója szerint a digitális akadálymentesítés egyszerűbben fogalmazva azt jelenti, hogy a digitális felületet használó akadálymentesítési igényű személy a felületre be tudjon lépni, tudja azt használni, el tudja hagyni és később ugyanoda ugyanúgy vissza tudjon térni, mindezt ugyanazokkal az esélyekkel, mint egy nem akadálymentesítési igényű ember.
Firniksz Judit, a Wolters Kluwer Hungary által felkért tudományos tanácsadó, PPKE Versenyjogi Kutatóközpont kutatója húsbavágó példát hozott arra, hogy mindez nemcsak a fogyatékossággal élő emberekre értendő: egy 2019-es felmérés alapján a brit e-kereskedelemi szektorban 7 ezer milliárd forintnak megfelelő forgalom marad el azért, mert valamilyen okból elakad a fogyasztó a felületen, vagyis nem kellőképpen volt akadálymentes az adott oldal.
Velegi Dorottya szerint valójában az akadálymentesítés olyan, mint egy parfüm, érezni kell és az így keletkező érzeteket kell később a saját érzékeinkre lefordítani. Ezután helyezkedünk bele a másik ember helyzetébe, és értelmezzük az ő használati nehézségeit, eltérő megértési és használati igényeit. Csak ez után következhet a UX designerek bevonása.
Papírmentes iroda: jogi és technológiai feltételek
Lovas Lilla, a Microsec vezető jogtanácsosa az előadásában elmondta, hogy a Covid nagyon sok folyamatot gyorsított fel, főleg a digitalizáció területén, sok vállalkozásnak szinte egyik napról a másikra kellett átállnia például a távoli munkavégzésre, amely olyan megoldások használatát is eredményezte, amelyek korábban nem voltak az adott vállalati kultúra részei.
Rengetegen döntöttek úgy, hogy az üzleti és a személyes dokumentumokat is elektronikus aláírással írják alá, amelyet egyre több felületen képesek elfogadni. Manapság már egy okostelefon elegendő ahhoz, hogy minősített elektronikus aláírást hozzunk létre.
Az elektronikus aláírások használata mellett kulcsfontosságú, hogy milyen módon lehetséges a korábban keletkezett papír alapú dokumentumok digitális kezelése. Ezt a kérdést a hiteles elektronikus másolatkészítés oldja meg, amikor úgy tudunk létrehozni egy digitális adatállományt, adatbázist, hogy az elektronikus dokumentumok megőrzik az eredeti, papír alapú dokumentumok bizonyító erejét.
Amennyiben elektronikus iratban gondolkodunk, az egyik legfontosabb, hogy az rendelkezzen bizonyító erővel. Az eIDAS-rendelet alapján csak a minősített elektronikus tanúsítványon alapuló aláírások joghatása azonos a kézzel tett aláírással. Ha valóban reprodukálni szeretnénk a papír világot, ugyanazt a joghatást elérni, akkor minősített elektronikus aláírást kell használnunk, ha pedig a meglévő dokumentumok digitalizációjáról van szó, akkor a vonatkozó kormányrendelet (Konverziós Rendelet - 451/2016. Korm. Rend.) alapján például egy beszkennelt PDF dokumentum abban az esetben fog teljes bizonyító erővel rendelkezni, ha PKI technológián alapuló minősített tanúsítvány kapcsolódik hozzá.
Képek: Stiller Ákos/Portfolio
