
I. Fenntartható bankok
A közép-kelet-európai térségben számos olyan kezdeményezés látott napvilágot, melyek célja fenntartható működésű, karbonsemleges bankrendszerek kialakítása. Ausztriában az illetékes minisztérium olyan pénzintézetekkel indított közös kezdeményezést, amelyek arra törekszenek, hogy 2050-re mindennapi működésükben elérjék a klímasemlegességet. 2021-ben cseh bankok csoportja - szám szerint tizenhat – egy fenntartható pénzügyi memorandumot bocsátott ki, melyben vállalták, hogy környezeti hatásukat minimalizálják és a fenntarthatóság érdekében zöld pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat (hitelek, jelzáloghitelek stb.) nyújtanak. A Magyar Nemzeti Bank ugyanebben az évben adta ki Zöld Ajánlását, mellyel a magyar hitelintézeteket működésük fenntarthatóbbá tételére ösztönzi. Szlovákiában is 2021-ben írta alá hat pénzintézet a hasonló tartalmú fenntartható finanszírozási memorandumot, amely arra kötelezi a tagokat, hogy együttműködjenek a hatóságokkal az európai Green Deal-ben előírt, az épületek energiahatékonyságát célzó szabványok és eljárások végrehajtásában, valamint hogy olyan fenntartható szolgáltatásokat és zöld pénzügyi termékeket kínáljanak, melyek szélesebb hozzáférést biztosítanak a fenntartható finanszírozáshoz. Bulgáriában, Horvátországban, Lengyelországban, Romániában, Szerbiában és Szlovéniában ilyen kezdeményezés egyelőre nem ismert.
II. Állami programok
Térségünkben folyamatos a zöld projekteket támogatott kölcsönökkel felkaroló állami programok térhódítása, eddig öt államban valósult meg ilyen kezdeményezés, a térség többi országában pedig a bankok járulhatnak hozzá a fenntarthatósághoz azzal, hogy alacsonyabb kamatlábakat vagy kedvezőbb árrést kínálnak a zöld hitelekre (például az alacsony energiafogyasztású otthonok építésére). Ne felejtsük el, hogy a multilaterális fejlesztési bankok, mint például az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) szintén támogatják a kereskedelmi bankokat olyan forrásokkal, melyek kizárólag energiahatékonysági- és megújuló energiával kapcsolatos projektekbe fektethetők, illetve ilyen projektek hitelezésére használhatók fel.
Az osztrák állam "Klimaaktiv" éghajlatvédelmi kezdeményezése hozta létre az Austrian Green Investment Pioneers Program-ot, mely megújuló energiával, energiahatékonysággal, mobilitással, mezőgazdasággal és biogazdasággal kapcsolatos üzleti ötletek finanszírozásának biztosítását célozza. A magyar bankok itthon 5-7%-os tőkekedvezményt kapnak, ha naperőművekkel, fenntartható mezőgazdasággal, energiahatékonysággal vagy elektromobilitással kapcsolatos vételi- vagy építési beruházásokhoz nyújtanak hitelt. A Magyar Nemzeti Bank 2021-ben elindította Zöld Otthon Programját is, mely refinanszírozást kínál az energiahatékony lakások vásárlásához illetve építéséhez hitelt nyújtó bankoknak.
A lengyel kormány saját "Green Finance" projektje környezetvédelmi kérdésekre hívja fel a figyelmet, de a kormányzati nyilatkozatokon túl lengyel bankok is részesei, mint a PKO Bank Polski és az mBank. Hasonlóképp Romániában is jogi-szabályozási követelmények vonatkoznak a hitelintézetek hitelkockázati stratégiáira: tartalmazniuk kell a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat. A szlovén SID Bank 2018-ban fogadta el a SID zöld kötvény keretrendszerét, mely utat nyit a zöld projektek finanszírozását célzó kötvények kibocsátásának. Bulgária, Horvátország, Csehország, Szerbia és Szlovákia egyelőre nem rendelkezik hasonló állami programokkal.

III. Zöld kötvények
A zöld kötvények (más néven: klíma kötvények vagy fenntartható kötvények) a fenntartható projektek támogatásának és finanszírozásának egyik legfontosabb eszközévé válnak. E többnyire fix kamatozású eszközök kibocsátásának célja a kifejezetten éghajlati és környezetvédelmi kezdeményezésekre szánt tőke gyűjtése.
Ausztriában a Bécsi Értéktőzsde a fenntartható kötvények számára külön szegmenst hozott létre Vienna ESG Segment néven a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség alapelvei szerint. Magyarország is tett lépéseket a zöld kötvények támogatására az ún. zöld kötvény szabványok kibocsátásával, a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program elindításával és az ESG-Jelentési Útmutató Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetésével. A lengyel állami szervek fenntarthatósági jelentéseikben olyan célul tűzték ki a "zöld finanszírozást", a "tőkepiac-fejlesztési stratégiát", valamint egy olyan zöld kötvény keretszabályozás megalkotását, mely tükrözi a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség Zöld Kötvény Alapelveit. Emellett a Varsói Értéktőzsde együttműködik a Nemzetközi Pénzügyi Társasággal, amely ingyenes segítséget nyújt a zöld kötvényekre vonatkozó jelentéstételhez, dokumentációhoz és képzéshez. A zöld kötvényeknek Romániában még nincsenek konkrét pénzügyi ösztönzői, de a helyi piacok, sőt, a Román Nemzeti Bank is figyelemmel kíséri és előmozdítja a zöld projekteket. A szerb kormány nagy volumenű tőkepiaci erőfeszítésekkel támogatja a zöld kötvényeket (bár ezek egyelőre nem terjedtek el széles körben): 2021-ben az államkötvényekre alkalmazandó jogszabályokkal, ugyanezen év szeptemberében pedig 1 milliárd euro értékű zöldkötvény kibocsátásával. Ezzel szemben Szlovéniában még nem vezettek be kifejezett ösztönzőket, de a SID Bank zöld kötvény-kibocsátására és vásárlására biztat a 2021-ben elfogadott Szlovén Fenntarthatósági Kötvénykerettel, amely a környezetvédelemmel kapcsolatos kormányzati beruházások finanszírozására és a helyi illetve nemzetközi zöld kötvénypiacok támogatására szolgál. Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban és Szlovákiában egyelőre nincsenek zöld kötvényeket támogató intézkedések. Ennek ellenére érdemes megemlíteni, hogy a Horvát Pénzügyi Szolgáltatásokat Felügyelő Ügynökség (Hanfa) kivételes figyelemmel ellenőrzi az esetleges 'zöldre festéseket', és a zöld kötvények jóváhagyása előtt alapos magyarázatot kér azok összes aspektusáról.
IV. GBP azonosítás
Kialakulóban van az a tendencia, hogy a zöld kötvény alapelveket (Green Bond Principles, GBP) támogathatósági kritériumként alkalmazzák. Magyarország, Lengyelország és Szerbia tekintetében már tudósíthatunk az azonosítás e formájáról. A sajátosságokra összpontosítottunk, mégis meg kell említeni, hogy az EU taxonómiai rendeletét a régióban általánosan használják.
Magyarországon az első vállalati zöld kötvény kibocsátásra 2020 nyarán került sor, amikor a Magyar Nemzeti Bank 30 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényt a Növekedési Kötvényprogram keretében, ami fontos lépés volt a magyar vállalati zöld kötvény piac elindításában, hiszen precedenst teremtett: a vállalatokat további zöld kötvények kibocsátására ösztönözte. Ez a GBP nagyon hasonlít az ICMA 2014-es alapelveihez, azonban 2020 májusában Magyarország bevezette saját Zöld Kötvény Keretrendszerét, amely tartalmazza a bevételek felhasználására, a teljes befektetési jogosultságra, a bevételekről és kiadásokról szóló jelentéstételre és a hatásjelentésre vonatkozó kritériumokat. Lengyelországban a zöldkötvény-keretrendszer szorosan illeszkedik az ICMA 2018-as Zöld Kötvény Elveihez, és több bank stratégiájába is beépült, például a BOŚ Bank-nál, amely az ESG-vel kapcsolatos jelentéstételi elemeket is átvette. Ennek ellenére a lengyel piac nem bővült jelentősen, függetlenül attól, hogy Lengyelország hat évvel ezelőtt elsőként bocsátott ki zöld államkötvényeket. Mindazonáltal úgy véljük, hogy az oktatásra kell nagyobb hangsúlyt fektetni ahhoz, hogy a kelet-közép-európai térség is elérje a fenntarthatóság olyan mértékét, mely Nyugat-Európában megvalósult. Szerbiában az államkötvényekre vonatkozó zöldkötvény-keretrendszer megfelel az ICMA 2021-es Zöld Kötvény Elveinek, amelyek fókuszában a bevételek felhasználása, a kiadások értékelése vagy kiválasztása és a jelentéstétel állnak.
Ausztriában nincsenek nemzeti zöld kötvény alapelvek. Mi több, az osztrák minisztérium szerint az atomenergia és a fosszilis gázok nem környezetbarát energiahordozók, ezért nem minősíthetők zöldnek. Ennek ellenére a minisztérium létrehozta a Fenntartható Pénzügyi Termékek Ökocímkéjét, mely Európában első a maga nemében. A minősítés megszerzéséhez a kötvényekből finanszírozott projekteknek meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak, melyek a klímavédelmet, az alkalmazkodást, a vizek és a tengeri erőforrások fenntartható használatát és védelmét szolgálják. Szlovéniában nincs olyan jogszabály, amely a zöld projektek kritériumait meghatározná, de a SID zöld kötvény keretrendszerét az ICMA GBP-nek megfelelően alkották meg. Minden esetben, amikor a SID zöld kötvényt bocsát ki, a SID zöld kötvény keretrendszerével és a Szociális Kötvények Alapelveivel, vagy a Fenntarthatósági Kötvényekre vonatkozó Iránymutatásokkal összhangban történik a bevételek felhasználása, a projektek értékelése és kiválasztása, a bevételek kezelése, a jelentéstétel és a külső felülvizsgálat. Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Romániában és Szlovákiában a zöld kötvény alapelvek nem támogathatósági kritériumok.

V. Következtetés
A zöld finanszírozás nemcsak hogy megkezdte térhódítását a kelet-közép-európai térségben, de kezd tömeges mozgalommá válni – remélhetőleg zökkenőmentes átmenetet biztosítva az ESG-hitelezéshez. Jóllehet, néha formális "ESG-kezdeményezésnek" látjuk a térség ilyen befektetéseit, ezeket valódi és sürgető társadalmi célok követelik meg, amelyeket a hitelezőknek érdemes finanszírozni, ha relevánsak akarnak maradni. A zöldre festést folyamatosan szorítják ki a valós környezeti és társadalmi tényezők. Mindazonáltal természetesen a befektetőkön áll, hogy az ESG narratíva végső soron sikert arat-e térségünkben.
A cikk elkészítésében közreműködtek: Laurenz Schwitzer, David Trojer; Tsvetan Krumov; Vice Mandarić, Zvone Buzatovic; Martin Svoboda; Paula Weronika Kapica; Alexandra Pop, Loredana Barbu; Jelena Arsić; Soňa Hekelová; Vid Kobe; Bodó Bálint.
Címlapkép: Getty Images
Együttműködési megállapodást kötött a 4iG az Egyesült Arab Emírségek két vezető cégével
Az egyik a Yettel anyacégének a többségi tulajdonosa.
Olyan fegyverrendszert fejleszt a két európai hatalom, amire még nincs példa a kontinensen
Történelmi megállapodást írtak alá a németek és a britek.
Brüsszelben lobbiznak a commmerzbankosok, hogy védjék meg őket az UniCredittől
A múlt héten duplázta meg tényleges részesedését az olasz bank a németben.
50 napos határidő: kiakadtak az oroszok
A fegyverszállítási bejelentést sem hagyták szó nélkül.
Target Corporation - elemzés
2022-ben vettem belőle 165-ön, leginkább kereskedési céllal, de osztalékot is fizetett, ha nem is sokat. 2024-ben adtam el kis bukóban. Most megint a szemem elé került, a Top10-es listám hetedikj
G20-csoport: úton a szén-dioxid-mentes áramtermelés felé
Technológiai trendek, kihívások és szakpolitikai irányok az IEA 2025-ös jelentése alapján.
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
A szegényeket nem, de az adófizetőket az út szélén hagyják
Sokan találkozhattak már olyan, Amerikából származó videókkal, ahol kórházi betegek mutogatják a forintban akár több tíz millióra rúgó számlájukat. Erre a magyar "ingyenes" közegészs
Nulla kamat, nulla önerő - és mégis működhet?
A GINOP Plusz új forgóeszköz hitele lehet a 2025-ös év legpraktikusabb KKV finanszírozása.
Egészségpénztári adókedvezmény lakáshiteleseknek: új lehetőség azonnali törlesztésre
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Egészségpénztári adókedvezmény lakáshiteleseknek: új lehetőség azonnali törlesztésre Jelentős könnyítést fogadott el az Országgyűlés a laká
Így harcol a sok turistával Barcelona és Dubrovnik
Amennyire jövedelmező ágazat a turizmus, akkora problémát okoz, ha elburjánzik: Barcelona vagy Dubrovnik bőven tudna mesélni, mivel jár a túlturizmus. A népszerű lokációknak mind megvan... Th
A születés időzítése: amikor a focista apa a naptárhoz nyúl
A sportban és az oktatásban is régóta ismert jelenség, hogy az év elején született gyerekek előnyben vannak az év végén születettekkel szemben. Miért ne időzítenénk gyerekeink születésé


Egyre többet tudunk az Otthon Start hitelről: kik lesznek az igazi nyertesek?
A Kormányinfón Gulyás Gergely igyekezett tisztázni a félreértéseket.
Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
Tíz év alatt a magyar gazdagok végre felzárkóztak az EU-hoz
Hogyan oszlott el az elmúlt évek vagyongyarapodása a magyar háztartások között?
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?