Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét
Podcast

Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét

Portfolio
Az intenzív mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakította a tájat. A nagyüzemi monokultúrás gazdálkodás és a folyamatos műtrágya- és növényvédőszer-használat ökológiai krízist hozott magával, melynek része az is, hogy a madarak 60 százaléka eltűnt a nyugat-európai mezőgazdasági területekről. Hogy hogy jutottunk idáig és lehet-e még valódi változást elérni, arról kérdeztük az Alapvetés podcast mai vendégét, Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét.

Az elmúlt évtizedek intenzív mezőgazdasági gyakorlatai alapjaiban formálták át a tájhasználatot, ami jelentős élőhelyvesztéshez, a biológiai sokféleség drámai csökkenéséhez, valamint számos faj visszaszorulásához és eltűnéséhez vezetett. Ahogy azt Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az Agrárszektor Alapvetés podcastjában hangsúlyozta, korábban a magyar tájat üde mezők, bokrosok, kisebb erdőfoltok tarkították, és egy-egy ilyen területeken akár ezer növény-, állat- és gombafaj is jelen lehetett.

Ezzel szemben a mai, nagytáblás, monokultúrás mezőgazdaság jóval szegényebb élővilágnak ad helyet.

KÖVESS MINKET

Amikor az ember felszántja a tájat és beveti egy kultúrnövénnyel, monokultúrás, nagyparcellás technológiát alkalmazva, akkor az a gyönyörű rét az ezer fajával eltűnik, és ha nagyon leegyszerűsítjük, marad két faj: a gabona és a kártevője. Aratáskor harmadik fajként be lehet pipálni az embert

– szemléltette a helyzet súlyosságát Orbán Zoltán. Hozzátette: ez az egész folyamat magukra a gazdálkodókra hat leggyorsabban vissza, hiszen

a területről azok a ragadozó madárfajok is eltűntek, amelyek egyébként éves szinten milliószám pusztítanák el a mezei pocok állományát.

A szakember a beszélgetésben arra is felhívta a figyelmet, hogy a legújabb állásfoglalások szerint a megművelt területek legalább 30 százalékát azonnal vissza kellene adni a természetnek ahhoz, hogy esélyünk legyen a folyamatok visszafordítására. Ehhez azonban nem elég, ha egy-egy gazdálkodó felismeri a háttérben húzódó okokat és valamelyest változtat – a megoldás a szakértő szerint sokkal inkább egy globális döntési szuperhálózaton múlik.

De vajon mi köze mindennek a területalapú támogatásokhoz? Miért tekinti sok gazdálkodó közellenségnek a seregélyeket és a gyurgyalagokat? És hogyan fogunk a jövőben 8,5 milliárd embert megetetni úgy, hogy ennyire fajsúlyos változásokra volna szükség az élelmiszertermelésben? Az Alapvetés podcast legújabb adásában ezekről a kérdésekről is szó esik.

Címlapkép forrása: Shutterstock

További epizódok
Holdblog

Nem Magyar Péterre erősödik a forint!

Csak egy kicsit.* Idén (kis túlzással) a világ összes fejlődő piaci devizája erősödött, mert a dollár gyengülésnek ilyesmi hatása szokott lenni. Áramlik ki a pénz... The post Nem Magyar P

Portfolio Future of Finance 2025

Portfolio Future of Finance 2025

2025. szeptember 18.

SZÉKESFEHÉRVÁR - Finanszírozás a gyakorlatban

2025. szeptember 19.

Network on Wheels - Portfolio Sunday Business Ride

2025. szeptember 21.

KECSKEMÉT - Finanszírozás a gyakorlatban

2025. szeptember 22.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Díjmentes előadás

Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!

A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod