
Az elmúlt évtizedek intenzív mezőgazdasági gyakorlatai alapjaiban formálták át a tájhasználatot, ami jelentős élőhelyvesztéshez, a biológiai sokféleség drámai csökkenéséhez, valamint számos faj visszaszorulásához és eltűnéséhez vezetett. Ahogy azt Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az Agrárszektor Alapvetés podcastjában hangsúlyozta, korábban a magyar tájat üde mezők, bokrosok, kisebb erdőfoltok tarkították, és egy-egy ilyen területeken akár ezer növény-, állat- és gombafaj is jelen lehetett.
Ezzel szemben a mai, nagytáblás, monokultúrás mezőgazdaság jóval szegényebb élővilágnak ad helyet.
Amikor az ember felszántja a tájat és beveti egy kultúrnövénnyel, monokultúrás, nagyparcellás technológiát alkalmazva, akkor az a gyönyörű rét az ezer fajával eltűnik, és ha nagyon leegyszerűsítjük, marad két faj: a gabona és a kártevője. Aratáskor harmadik fajként be lehet pipálni az embert
– szemléltette a helyzet súlyosságát Orbán Zoltán. Hozzátette: ez az egész folyamat magukra a gazdálkodókra hat leggyorsabban vissza, hiszen
a területről azok a ragadozó madárfajok is eltűntek, amelyek egyébként éves szinten milliószám pusztítanák el a mezei pocok állományát.
A szakember a beszélgetésben arra is felhívta a figyelmet, hogy a legújabb állásfoglalások szerint a megművelt területek legalább 30 százalékát azonnal vissza kellene adni a természetnek ahhoz, hogy esélyünk legyen a folyamatok visszafordítására. Ehhez azonban nem elég, ha egy-egy gazdálkodó felismeri a háttérben húzódó okokat és valamelyest változtat – a megoldás a szakértő szerint sokkal inkább egy globális döntési szuperhálózaton múlik.
De vajon mi köze mindennek a területalapú támogatásokhoz? Miért tekinti sok gazdálkodó közellenségnek a seregélyeket és a gyurgyalagokat? És hogyan fogunk a jövőben 8,5 milliárd embert megetetni úgy, hogy ennyire fajsúlyos változásokra volna szükség az élelmiszertermelésben? Az Alapvetés podcast legújabb adásában ezekről a kérdésekről is szó esik.
Címlapkép forrása: Shutterstock
Kiderült: súlyos százezreket bukhatsz így a lakásfelújításon
3.4% az úgynevezett kontárinfláció.
Valóságos légicsata alakult ki Ukrajnában: leszedték az oroszok sztárfegyverét
Nem gyakran látni ilyet.
Vámháború: lépett a Hyundai
2030-ra az Egyesült Államokban értékesített járműveinek több mint 80%-át Amerikában fogják gyártani.
Keszthelyi Erik: nagy ugrást hozhat a mesterséges intelligencia a biztosítási szektorban
A Future of Finance 2025 konferencián beszélt a legnagyobb alkuszcég első embere.
Hegedüs Éva: olyan forradalom dübörög a bankszektorban, amely a könyvnyomtatást is lepipálja
Mindent a feje tetejére állít a mesterséges intelligencia.
Reptereken, málnaföldeken, banki irodákban láthatjuk már, mivé változtatja világunkat a technológia
A Citi Insitute vezetője tartott erről nagyívű előadást konferenciánkon.
Elrajtolt a Mastercard fenntartható közlekedési kihívása, idén is zöld kilométerek gyűjtésére hívják a résztvevőket
A tavalyi akcióban több mint 36 tonna szén-dioxid megtakarítást értek el.
Szegeden folytatódik az őszi kkv-rendezvénysorozat - Fókuszban a finanszírozás
Országjárásra indult a Portfolio és a Kavosz. Még lehet jelentkezni!
Nem Magyar Péterre erősödik a forint!
Csak egy kicsit.* Idén (kis túlzással) a világ összes fejlődő piaci devizája erősödött, mert a dollár gyengülésnek ilyesmi hatása szokott lenni. Áramlik ki a pénz... The post Nem Magyar P

Árfolyamcsapda a pályázatokban - mi történik a devizás számlákkal?
A pályázatok világában nem ritka, hogy a forint mellett euróban vagy dollárban kiállított számlákkal találkozunk. Elsőre talán csak egy adminisztratív részletnek tűnik, de valójában sorsf

Otthon Start: 10 új brutális kérdés a 3%-os csodahitelről (videó)
Első hallásra verhetetlen ajánlatnak tűnik: maximum 3%-os kamattal felvehető lakáshitel, ráadásul akár 25 évre. De vajon tényleg ilyen egyszerű? A videóban Argyelán József és Molnár Péter
Jóváhagyta az Európai Parlament a karbonvám (CBAM) módosításokat
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek

Javításhoz való jog a tervezett elavulás ellen
Hogy lehet az, hogy míg dédanyáink ifjúkorában egy nejlonharisnya élethosszig kitartott, ma már néhány használat után elszakad? A válasz nem hibás mérnöki vagy üzleti döntésekben... The p

Why prices hike, but inflation stays the same
Popular opinion says that inflation is much higher than official figures. Some say the numbers are fixed, but there could be other explanations. The post Why prices hike, but inflation stays the same appea
Követett részvények - 2025. szeptember
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
A projektzárás négy arca, és miért fájhat nagyon, ha összekevered
Mikor tekinthető befejezettnek egy támogatott projekt? Amikor az utolsó gépet beüzemelték? Amikor az utolsó számlát kiegyenlítették? Vagy amikor az Irányító Hatóság végre rábólinthat a z



Mégis mi történik most a magyar tejiparban?
Milyen problémákkal néz szembe az ágazat?
Újabb kínai gyár jöhet Magyarországra - Szemfényvesztés vagy óriási biznisz?
Mit hoz a Wisdom Motor?
Mire elég régiós viszonylatban a hazai bérrobbanás? – A továbbiakhoz a AI-nak is lesz egy-két szava
A termelékenység növelés.
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod