Az egységesen 1 ezrelékes élelmiszerlánc-felügyeleti díj első részletét július 31-ig kell befizetniük az élelmiszerlánc-szereplőknek. Az Európai Bizottság e héten közzétett döntése nem érinti a jelenlegi felügyeleti díj rendszert - írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiadott közleményében.
Ellentétes az Európai Unió állami támogatásra vonatkozó szabályaival az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékek kereskedelmét terhelő adó - mondta ki hétfőn az Európai Bizottság, amely még 2015 júliusában indított mélyreható vizsgálatot a magyar kormány által kivetni tervezett két különadó ügyében.
Megszűnik az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj 0 százalékos sávja, így a jövőben - uniós panaszok miatt - azt a kereskedelemben mindenkinek fizetnie kell. Brüsszel versenyjogi aggályokat vetett fel a szabályozással kapcsolatban, az új rendszer viszont a legkisebb üzleteket érinti hátrányosan.
Bár már a parlament előtt hever az a törvényjavaslat, amely visszaállítaná az élelmiszerlánc-felügyeleti díj korábbi egykulcsos mértékét, a Népszabadság információi szerint Trócsányi László igazságügyi miniszter még most is azért lobbizik Brüsszelben, hogy a terhet kétkulcsossá tehesse a kormány.
A múlt heti sajtóhírekkel összhangban valóban meghátrált a kormány az élelmiszerlánc-felügyeleti díj ügyében, a már benyújtott törvényjavaslat szerint visszaállítják a korábbi egykulcsos, 0,1 százalékos mértéket.
Miközben a kormány az Európai Bíróságon támadja az élelmiszerláncok felügyeleti díjának felfüggesztését, a háttérben már egy olyan szabályozást készít elő, amely megfelel az uniós irányelveknek és mindenkire egyenlő mértékű terhet ró - írja a Népszabadság. A lap úgy tudja, a Bizottság által jelenleg felfüggesztett sarc minden piaci szereplő számára egyezrelékes mértékű lehet.
Kompromisszumos javaslatot tett le az Európai Bizottság asztalára a magyar kormány az élelmiszerlánc-felügyeleti díj módosítása kapcsán. A Népszabadság szerint ezzel a kormány 20 milliárd forintos bevételről mondhat le.
A tavaly befolyt élelmiszerlánc-felügyeleti díj összege 10,979 milliárd forint volt; ebből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált fejlesztésre fordítandó összeg 1,097 milliárd forintot tett ki; a Nébih működési kiadásokra fordítható bevétele 3,952 milliárd forint volt.
Miután az Európai Bizottság múlt heti döntésével felfüggesztette az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kivetését a vizsgálat idejére, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal arról döntött, hogy az illetékes cégeknek nem kell befizetniük a különadót, legalábbis egyelőre.
Azok után, hogy az Európai Bizottság szerdai közleményében bejelentette, hogy két magyar különadó ügyében is eljárást kezdeményez Magyarország ellen, megkerestük az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy mi erről a tárca állásfoglalása. Ezek szerint a kormány kivár, azonban a Fidesz reakciója alapján körvonalazódik a lehetséges kormányzati válasz.
Az Európai Bizottság szerdai döntésével részletes vizsgálatot indított két magyarországi különadó miatt és - ahogyan azt a reklámadó esetében is tette - megtiltotta azok alkalmazását. Ezzel a költségvetés - hacsak átmenetileg is, de - tízmilliárdos bevételektől esik el.
Akár Brüsszelig is elmenne a Spar, ha nem jut dűlőre a magyar kormánnyal az élelmiszer-felügyeleti díj versenyhátrányt okozó volta miatt - tudósít a Világgazdaság a cég felügyelőbizottsági elnökének nyilatkozataira hivatkozva.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KFDSZ) három javaslattal könnyítene a kereskedelemben működő vállalatok helyzetén. Az inflációt meghaladó béremelés mértékét díjcsökkentő tétellé tenné, az átlagos árváltozáson felüli költségtöbbletet figyelmen kívül hagyná, a nyereségrészesedés formájában történő béremelést pedig adókedvezményekkel ösztönözné. A szakszervezet decemberben juttatta el kérdéseit Nemzetgazdasági Minisztériumtól, akitől azóta még választ sem kapott.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávossá tétele 24 milliárd forintos plusz bevételt hozhat jövőre, így ebből a különadóból már 33 milliárd forintos jöhet - olvasható a Költségvetési Felelősségi Intézet szerdán bemutatott elemzésében.
Átmenetinek ígérték őket, de tartósan velünk maradtak. Konkrét szektorokat céloznak és bizonyos vállalatokat büntetnek. A szelektív törvényalkotás mintapéldái. Vajon mik lehetnek ezek? A válasz pedig az elmúlt négy év gazdaságpolitikája alapján egyértelmű: a különadók. A kormány adópolitikájának "arányos közteherviselést" biztosító csodafegyverei olyannyira beépültek a számokba, hogy a költségvetés és így az állam működése már elképzelhetetlen lenne nélkülük. Összesítésünk szerint - mely már tartalmazza a jövő évi költségvetést átíró módosító javaslat hatásait - 860 milliárd forint (!) körüli bevételt vár 2015-re a különadókból a kormány.
Hétfőn már úgy tűnt, hogy biztosra vehető a szabad vasárnap kezdeményezésének megvalósulása. Közben azonban már egyre többen és egyre hangosabban hangoztatják ellenérveiket. Ezek között az egyik legfontosabb, hogy a kormány mostani intézkedései (veszteséges működés betiltásának előírása, élelmiszerlánc-felügyeleti díj, egyéb adómódosítások) büntetőjellegűek és ezek összességében már komoly veszélyt jelentenek a foglalkoztatottságra. Mindezek ismeretében kezdődött meg szerdai éjjel (!) a törvényjavaslat általános vitája a parlamentben.
Több mint három hónapja nem volt ilyen erős a forint.
A kérdés: sikerülhet?
Cél a vezető szerep a világ tengeri nagyhatalmai között.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
