A 2025. tavaszi tőzsdei vérengzés elől a közkedvelt, szuperalacsony költségű ETF-ek befektetői sem menekülhettek: mind az amerikai, mind az egész világ részvénypiacát lefedő alapok 10-20% közti bukóban vannak év eleje óta. Azonban a nagy pánikolás közepette arról sem szabad megfeledkezni, hogy hosszabb távra visszatekintve igen jól tejeltek ezek a befektetések. Az általunk most megvizsgált, legnépszerűbb ETF-ek öt év leforgása alatt jellemzően 80-100% közötti összesített hozamot produkáltak, azaz a Covid-járvány kitörése óta meg is duplázhatták a befektetők pénzét. Sőt, aki forintban számol, még nagyobb hozamokat láthat, hiszen az utóbbi években sokat gyengült a magyar deviza.
Miután Donald Trump bejelentette, hogy a vámintézkedéseket Kína kivételével az összes többi országgal szemben felfüggesztik, meredek emelkedésbe kapcsoltak a tőzsdék, a világ egyik legnagyobb tőzsdén kereskedett alapja (ETF), az S&P 500 indexet követő SPY is nagyot mozdult ráadásul egy furcsa anomália is történt, az ETF 2008 óta nem látott mértékben tért el belső értékétől (nettó eszközérték – NAV).
Rekordösszegű, 26 milliárd dolláros veszteség érte a tőkeáttételes ETF-eket múlt hét végén. A nagy kockázatukról híres alapok két nap alatt átlagosan közel 25%-ot estek, miután Donald Trump új vámtarifákat jelentett be, és megkezdődött a tőkepiacok erőteljes zuhanása. A Financial Times szerint a mostani számok messze felülmúlják a korábbi csúcsveszteségeket, például a 2020 márciusi koronavírus-krachban elszenvedett 9,1 milliárd és 5,6 milliárd dolláros napi visszaeséseket.
Márciusban rekordösszegű, 13,6 milliárd kanadai dollárnyi (mostani árfolyamon kb. 3 500 milliárd forint) friss tőke áramlott be a kanadai ETF-ekbe – írja a Bloomberg. Az amerikai részvényalapokból viszont nagy tőkekivonás történt, miközben a kötvényalapok nagyot meneteltek.
Új, fegyvergyártó cégekre fókuszáló európai ETF-et indít az Amundi – írta meg a Financial Times. A vagyonkezelő óriás azért lát fantáziát ebben a szektorban, mert az európai országok katonai kiadásainak felpörgésére számít. Európában nemrég jött létre az első hadiipari ETF, de az új idők szavára hallgatva ugyanilyen lépést tervez számos más vagyonkezelő is.
Továbbra is a passzív indexkövető befektetés a nyerő stratégia – írja a Bolyongás a Wall Streeten című világhírű sikerkönyv szerzője a Financial Times hasábjain megjelent véleménycikkében. Burton Malkiel az S&P Global Ratings friss jelentéséből azt olvassa ki, hogy az aktívan kezelt befektetési alapok nem képesek felülteljesíteni a részvényindexeket.
A BlackRock abban látja a jövőt, hogy bővítse a lakossági befektetők számára kínált termékpalettáját, például több ETF-et dobjon piacra – írja a Reuters. Ezzel fenntarthatja előnyét a fokozatosan felzárkózó helyi versenytársakkal szemben, és az európai befektetők egy új generációját szólíthatja meg.
Hétfőn Európában is elérhetővé vált az első "menedzselt határidős" stratégiát követő ETF, amely az ilyen stílusú hagyományos hedge fundok előnyeit kínálja, de jóval kedvezőbb költségekkel. A Financial Times beszámolója szerint a párizsi tőzsdén jegyzett új ETF hamarosan Londonban is bevezetésre kerül, az alap költségszintje évi 0,75%.
Európában jóváhagyták a félig transzparensnek tekinthető tőzsdén kereskedett alapokat (ETF-eket), ami vitát váltott ki azzal kapcsolatban, hogy vajon ez a struktúra sikeres lesz-e a kontinensen, miután az Egyesült Államokban nem aratott nagy népszerűséget - írta a Financial Times.
Egy befektetési stratégia megalkotásakor sokan számolnak leegyszerűsítő módon fix hozammal, holott a kockázatmentes eszközök világán kívül a hozamok meglehetősen változékonyak. Aki hosszabb időn keresztül rendszeresen fektet be, és nem veszi figyelembe a hozamok viselkedésének sajátosságait, könnyedén megfeledkezhet egy nagy horderejű kockázatról, ami végzetes hatással lehet a befektetése eredményességére. Az alábbiakban konkrét múltbeli példákon és számításokon keresztül bemutatjuk, milyen kockázatot hordoz magában a hozamok sorrendjének véletlenszerű alakulása, illetve miért fordulhat elő két azonos tőzsdei teljesítményű időszakban, hogy a befektetők totálisan különböző hozamokra tegyenek szert.
Idén februárban hosszú idő után először ismét kifelé áramlott az európai pénz az amerikai részvényekből - írja a Financial Times. Az Európában jegyzett, amerikai részvényekbe fektető ETF-ek 510 millió dolláros tőkekivonást szenvedtek el múlt hónapban.
A K&H Értékpapír ügyfelei körében végzett felmérés alapján az állampapírral rendelkezők fele tervezi idén átrendezni a portfólióját. A felszabadított összeget a legtöbben tőzsdén kereskedett befektetési alapokba helyeznék (60%), a második legnépszerűbb célpontnak az egyedi részvények bizonyultak (50%), ingatlanba pedig viszonylag kevesen (15%) terveznek átülni 2025-ben. A K&H Értékpapír sajtótájékoztatóján jártunk.
Az Európa legnagyobb tőzsdén jegyzett vagyonkezelőjeként ismert Amundi 11 új ETF-et vezetett be a Londoni Értéktőzsdén, amivel egyre nagyobb teret hódítana az európai piacon – írja a Reuters.
Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az ETF-ek a tajvani befektetési piacból. A Financial Times szerint már a befektetési alapok kétharmadát a passzív alapok teszik ki, míg az aktív vagyonkezelés fokozatosan háttérbe szorul.
A Goldman Sachs vezető szerepre tör az európai ETF-piacon, jelentette be a cég egyik vezetője a Financial Times tudósítása szerint.
Kína vizsgálja annak lehetőségét, hogy lazítsa a tőzsdén kereskedett befektetési alapok szabályozását, és engedélyezze bizonyos innovatívabb ETF-ek létrejöttét – számolt be a Financial Times.
Még Joe Biden idején.
Szerinte egy gyereknek is világos.
Kártérítést követelnek a YouTube királyától.
Ha már Isztambul kudarcba fulladt.
Az első egy ukrán állampolgár volt.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
