Az Európai Bizottság rövid távon 90 milliárd eurónyi elkölthető összeget szabadít fel a biztosítók számára, amelyről azt remélik, hogy a biztosító társaságok a régió gazdasági fejlődésébe fogják fektetni – számol be a hírről a Financial Times.
Nem túl aktívak a Magyarországon működő biztosítók az alternatív befektetési szektorban, pedig számos olyan eszköz található ezen a területen, amely egy hosszú távú biztosítási portfólióba komoly hozamtermelési és diverzifikációs lehetőséget kínál. Ennek az oka elsősorban az, hogy a biztosítói tőke számottevő részének likvidnek kell maradnia, illetve az ügyfelek is a kockázatkerülő befektetéseket keresik, de hosszú távon lehet, hogy több biztosító is kiszélesíti az alternatív palettáját – derült ki mindez a Biggeorge Alapkezelő mai háttérbeszélgetésén, melyen az alapkezelő szakemberei mellett Oszkó Péter kockázati tőkebefektető és Móricz Dániel, a HOLD Alapkezelő befektetési vezetője is részt vettek.
Az MNB az EU-s Szolvencia II-nél is szigorúbb szavatotőke-ellátottsági elvárást határozott meg, ez a magyar biztosítóknak viszont nem okoz gondot, hiszen a szigornak már korábban is megfeleltek - hangzott el mindez a MABISZ sajtótájékoztatóján. Az adminisztrációs terheket viszont növeli a szabályozás, az első ilyen jelentést nemrég kellett leadniuk a piaci szereplőknek.
A hazai biztosítási szektor tőkefeltöltöttsége 200 százalék feletti az idei év elejére vonatkozóan a piaci szereplők által - most először - az új, kockázatalapú tőkekövetelmény-számítási rendszer szerinti módszertan keretében benyújtott nyers adatok szerint. A jegybank a közeljövőben várhatóan ajánlásokat ad ki a jövőbeni tőkeingadozások ellensúlyozására, a közép- vagy hosszú távú kockázatértékelésre, illetve a biztosítók felelős vállalatirányítására vonatkozóan - írja az MNB közleményében.
A kockázatokhoz mérten elegendő-e a tőke és üzletileg megbízhatóan működik-e a biztosító? Ezekre az alapvető kérdésekre ad megnyugtató válaszokat az uniós Szolvencia II (SII) irányelv, amelynek elfogadása mérföldkő a biztosítási szakma történetében. Az új rendszer - amelyet idén januártól a magyarországi piaci szereplőknek is alkalmazniuk kell - gyökeresen megváltoztatja a biztosítási szektor működését.
Feltették az i-re a pontot a globális felügyeleti szervek a biztosítási piacon: a világ kilenc legnagyobb biztosítójának extra tőkét kell képeznie az új szabályok értelmében, hogy elkerülhető legyen az adófizetői pénzekből való kimentésük, ha újabb pénzügyi válságra kerülne sor - írja a Reuters.
Utolsó szakaszában jár a magyar biztosítók felkészülése a Szolvencia II. rezsimre, de a szabályozási feladatok nem érnek véget: a közvetítőkre váró új szabályozás mellett hamarosan többek között a felelősségbiztosítások területén is előrelépés várható - derült ki Pandurics Anett MABISZ-elnök előadásából az FBAMSZ éves konferenciáján.
2016. január 1-től lép életbe Európa szerte a biztosítási szektorra vonatkozó új, átfogó szabályozás: a Szolvencia 2. A szabályozásnak való megfelelést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az érintett intézményekkel történő aktív technikai, tartalmi kérdéseket érintő szakmai párbeszéddel is segítette. Az MNB a magyar biztosítók előzetes, felkészülési célú adatszolgáltatásait megküldte az európai biztosításfelügyeleti hatóságnak, ezzel teljesítve az erre vonatkozóan vállalt kötelezettségét - írja az MNB legújabb közleményében.
2016-tól már az új tőkekövetelményi rendszer, a Szolvencia II. szerint kell működniük Európa - benne Magyarország - biztosítóinak, azonban az elmúlt években pont nem az új szabályok szellemében bocsátottak ki értékpapírokat az európai biztosítók - derül ki a Financial Times cikkéből. A biztosítók gyakorlatilag egy szabályozói kiskaput használnak ki ezzel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Trump felszólítását követően jött az üzenet.
Egy fényképre figyeltek fel.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
