
Az egyik a hagyományos kereskedelmi láncok szűk kapacitásából fakadt. Ezektől a láncoktól kiszállítási időpontokat csak három hétre előre lehetett kapni (ha egyáltalán), maga a kiszállítás pedig megbízhatatlanná vált: sokszor csak helyettesítő termék érkezett, de nagyon gyakran előfordult az is, hogy még azt sem kapta meg a megrendelő. A másik ilyen keresletet növelő tényező pedig az volt, hogy mindez húsvét előtt történt és az ünnepekre ilyenkor amúgy is sokkal több élelmiszert vásárolunk. A helyi élelmiszer szektor termékei iránti kereslet növekedése annak ellenére érzékelhető volt, hogy a kialakult szituációban a legtöbb családban a szokásosnál szerényebb ünneplésre nyílt csak mód. De vajon a kínálat milyen módon tudott ezzel összekapcsolódni, vevők és eladók megtalálták-e egymást, illetve, ha nem, akkor miért nem volt erre lehetőség?
E kérdések megválaszolására kutatást indítottunk (a helyi élelmiszer szektorban működő civil szervezetek, egyetemek és más kulcsszereplők közreműködésével), melynek során április elejétől a kijárási korlátozások enyhítéséig tartó időszakban kérdőíves felmérést végeztünk. Összesen 136, sokféle szektorban működő kisléptékű élelmiszertermelő válaszolt kérdéseinkre, mintánkban Magyarország 18 megyéje és Budapest volt képviselve. Bár a kis lépték általánosan jellemző volt rájuk a gazdaságok mérete heterogén képet mutatott: a válaszadók között az egymillió forint éves bevételt el nem érő termelő és tíz millió forintot is meghaladó forgalmú gazdálkodó egyaránt előfordult.
Változatosan alakultak a bevételek és a felmerülő problémák
Eredményeink alapján a gazdák mintegy 60%-át érintették negatívan a változások (1. ábra). 31% esetében nem változott az értékesítés volumene, ugyanakkor számos termelő említette, hogy mindez a marketingcsatornák nagymértékű átalakításával vált csak lehetségessé. A termelők 10%-a pedig kimondott fellendülést tapasztalt.

A szinten tartás és növekedés minden méret kategóriában előfordult, a leállást a kisléptékű termelők közül is csak a legkisebbek kockáztatták meg – minél kisebbek voltak, annál inkább tettek így (2. ábra). Ebben az is szerepet játszhat, hogy az ő esetükben feltehetően nagyobb a szerepe a gazdaságon kívüli jövedelemnek, és az új helyzet olyan sok alkalmazkodást kívánt meg az élet minden területén, hogy az értékesítések menedzselésére (a várható előnyök és hátrányok mérlegelése után) már nem jutott elegendő idő és energia.

A 3-5 millió Ft éves árbevételt elérő, vagyis a „közepesen nagy” kisléptékű termelők között fordult elő a legnagyobb arányban a növekedés. Feltehetően ők azok, akik már elég „nagyok” ahhoz, hogy több marketingcsatornát használjanak (ami alapvető jelentőségű abban, hogy egy termelő gyorsan tudjon váltani a csatornák között szükség esetén), de elég kicsik részben a gyors reakcióhoz, részben ahhoz, hogy egy fontos csatorna kiesése ne alapjaiban rázza meg az értékesítést. Hogy milyen egyéb tényezők játszhattak közre abban, hogy egy gazda el tudta kerülni a veszteségeket, arra a későbbiekben még visszatérünk.
A 3. ábra azt mutatja be, hogy a gazdálkodás mely területeit érzékelik problematikusnak a gazdák általában, és a járvánnyal összefüggésben.

A járvány kitörésével a legtöbb gond az értékesítés és marketing kapcsán merült fel (nem meglepő módon elsősorban a veszteségeket elkönyvelő gazdálkodók körében); a problémák halmozódása miatt a gazdák majdnem fele érintetté vált. E mintázat általánosnak bizonyult, vagyis nem függött a gazdaság méretétől. Biztató, hogy a termelők 70-80%-a szerint nincsenek komolyabb gondok a gazdálkodás többi területén a járvány ellenére sem. Bár az online értékesítés kapcsán merült fel arányaiban a legtöbb probléma a járványtól függetlenül, az új felállás már nem rontott annyit a helyzeten, mint a gazdálkodás többi részterülete esetében (sőt, inkább megoldással szolgált azok számára, akik már rendelkeztek némi tapasztalattal).
Hasítottak a termelői mobilitáson, rugalmasságon alapuló csatornák
A járvány előtti időben az értékesítés legfőbb terepe a piac, termelői piac volt, ezt követte a gazdaudvari, más néven háztól értékesítés, illetve a fesztivál. Ezek közül a fesztiválok teljesen megszűntek, a piaci értékesítés is jócskán visszaesett. Ez utóbbi hátterében több tényező is állhat. Egyrészt az izolálódás kezdetét övező bizonytalan helyzetben több önkormányzat is úgy döntött, hogy a kockázatok csökkentése érdekében bezárja a helyi piacot. Az agrárminisztérium a helyzetre reagálva azonban szorgalmazta a termelői piacok nyitva tartását a szükséges óvintézkedések betartása mellett, ennek eredményeképpen számos piac ismét megnyitotta kapuit. A társadalmi izolálódás miatt azonban a piaci forgalom jelentősen visszaesett, és ezzel párhuzamosan megnőtt a házhozszállítás iránti igény. Nehezítette a helyzetet a 65 éven felüliekre vonatkozó idősáv bevezetése is, mert a sokszor csak a hét egy-egy napján nyitva tartó piacok esetében a 9 és 12 óra közötti időszak hagyományosan a legnagyobb forgalmú időszak.
A háztól értékesítés szerepe kismértékben csökkent, ezzel együtt e csatorna a járványhelyzet legfontosabb értékesítési módjává vált, amelyet szorosan követett a látványosan erősödő házhozszállítás. Ez alapján elmondható, hogy az értékesítésben azok a megoldások tudtak érvényre jutni, amelyek gazdák rugalmasságán, illetve a termelő és fogyasztó közvetlen találkozásán alapultak, vagyis a felek nem veszítették el egymást szem elől az izolálódás és bezárkózás időszakában. Mindennek előfeltétele volt, hogy a kapcsolat már élt, köszönhetően annak, hogy a termelők már a járványt megelőzően összeköttetésben álltak vevőikkel (például a Facebookon keresztül). Mindez rengeteg energia- és időbefektetéssel járt, de kifizetődött: az értékesítési stratégia ezen eleme a kockázatkezelés meghatározó tényezőjévé vált, mivel lehetővé tette a piacok kieső forgalmának viszonylag egyszerű átirányítását.
A bevásárló közösségek fontossága nem változott szignifikánsan. Ez elsőre meglepőnek tűnik annak fényében, hogy e közösségek forgalma a korábbiak két-háromszorosára nőtt, de a válaszadóink többsége jellemzően kis településen gazdálkodik, így nem igazán tudtak osztozni a város-központú bevásárló közösségek sikerében.
A koronavírus hatására a saját webáruházon és a gyűjtő weboldalakon keresztül történő értékesítés is fontosabbá vált, de mivel ezek jelentősége a járvány előtt nagyon kicsi volt, ezért a rajtuk keresztül bonyolódó forgalom a bezárkózás alatt az erősödés ellenére sem volt számottevő mértékű. A következőkben e két, online értékesítésben fontos csatorna mellett vizsgáljuk az online kapcsolattartás szerepét is, valamint azt, hogy az online jelenlét elhanyagolása milyen összefüggést mutat az értékesítéssel.

Növekedést csak azok a gazdák tudtak elérni, akik valamilyen módon jelen voltak az online térben is, illetve sokkal többen könyvelhettek el veszteségeket azok közül, akik erre nem fektettek hangsúlyt (4. ábra). Az is feltűnő azonban, hogy önmagában az online jelenlét nem volt garancia sem a csökkenés, sem a leállás elkerülésére. Az online jelenlét nem volt összefüggésben sem a gazdaság méretével, sem a szektorral. Itt most nem részletezett kvantitatív elemzéseink során azt tapasztaltuk, hogy a saját webshop üzemeltetése csökkentette annak valószínűségét, hogy egy termelő sikeresen elkerülje a járványhelyzet buktatóit. (A saját webshop „zsákutca” mivoltát az interjúk során is hangsúlyozták a termelők.) Ennek magyarázata az lehet, hogy a webáruház kialakításával a termelők azt gondolták, hogy már jelen vannak az online térben, de ez csak csekély mértékben növelte a láthatóságukat, nem bizonyult elégséges stratégiának, ellenben elvette az erőforrásokat más, jobb megoldások keresésétől.
A kutatás készítői a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai: Benedek Zsófia, Balogh Pál Géza, Baráth Lajos, Fertő Imre, Lajos Veronika, Orbán Éva, Szabó G. Gábor, Nemes Gusztáv
A vendégszerzőink írásai a szerzők véleményét tükrözik, és azok nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio álláspontjával.
Címlapkép: Getty Images
Kiderült: súlyos százezreket bukhatsz így a lakásfelújításon
3.4% az úgynevezett kontárinfláció.
Valóságos légicsata alakult ki Ukrajnában: leszedték az oroszok sztárfegyverét
Nem gyakran látni ilyet.
Vámháború: lépett a Hyundai
2030-ra az Egyesült Államokban értékesített járműveinek több mint 80%-át Amerikában fogják gyártani.
Keszthelyi Erik: nagy ugrást hozhat a mesterséges intelligencia a biztosítási szektorban
A Future of Finance 2025 konferencián beszélt a legnagyobb alkuszcég első embere.
Hegedüs Éva: olyan forradalom dübörög a bankszektorban, amely a könyvnyomtatást is lepipálja
Mindent a feje tetejére állít a mesterséges intelligencia.
Reptereken, málnaföldeken, banki irodákban láthatjuk már, mivé változtatja világunkat a technológia
A Citi Insitute vezetője tartott erről nagyívű előadást konferenciánkon.
Elrajtolt a Mastercard fenntartható közlekedési kihívása, idén is zöld kilométerek gyűjtésére hívják a résztvevőket
A tavalyi akcióban több mint 36 tonna szén-dioxid megtakarítást értek el.
Szegeden folytatódik az őszi kkv-rendezvénysorozat - Fókuszban a finanszírozás
Országjárásra indult a Portfolio és a Kavosz. Még lehet jelentkezni!
Nem Magyar Péterre erősödik a forint!
Csak egy kicsit.* Idén (kis túlzással) a világ összes fejlődő piaci devizája erősödött, mert a dollár gyengülésnek ilyesmi hatása szokott lenni. Áramlik ki a pénz... The post Nem Magyar P

Árfolyamcsapda a pályázatokban - mi történik a devizás számlákkal?
A pályázatok világában nem ritka, hogy a forint mellett euróban vagy dollárban kiállított számlákkal találkozunk. Elsőre talán csak egy adminisztratív részletnek tűnik, de valójában sorsf

Otthon Start: 10 új brutális kérdés a 3%-os csodahitelről (videó)
Első hallásra verhetetlen ajánlatnak tűnik: maximum 3%-os kamattal felvehető lakáshitel, ráadásul akár 25 évre. De vajon tényleg ilyen egyszerű? A videóban Argyelán József és Molnár Péter
Jóváhagyta az Európai Parlament a karbonvám (CBAM) módosításokat
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek

Javításhoz való jog a tervezett elavulás ellen
Hogy lehet az, hogy míg dédanyáink ifjúkorában egy nejlonharisnya élethosszig kitartott, ma már néhány használat után elszakad? A válasz nem hibás mérnöki vagy üzleti döntésekben... The p

Why prices hike, but inflation stays the same
Popular opinion says that inflation is much higher than official figures. Some say the numbers are fixed, but there could be other explanations. The post Why prices hike, but inflation stays the same appea
Követett részvények - 2025. szeptember
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
A projektzárás négy arca, és miért fájhat nagyon, ha összekevered
Mikor tekinthető befejezettnek egy támogatott projekt? Amikor az utolsó gépet beüzemelték? Amikor az utolsó számlát kiegyenlítették? Vagy amikor az Irányító Hatóság végre rábólinthat a z


Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Mégis mi történik most a magyar tejiparban?
Milyen problémákkal néz szembe az ágazat?
Újabb kínai gyár jöhet Magyarországra - Szemfényvesztés vagy óriási biznisz?
Mit hoz a Wisdom Motor?
Mire elég régiós viszonylatban a hazai bérrobbanás? – A továbbiakhoz a AI-nak is lesz egy-két szava
A termelékenység növelés.
