• Megjelenítés
Mutatjuk, hol él a legtöbb külföldi Magyarországon

2026. március 01. 16:00 | Horeczki Réka, Lados Gábor

Mutatjuk, hol él a legtöbb külföldi Magyarországon

A vidéki térségek és azok központjaként működő kisvárosok elemzése kerül fókuszba a 2026. január elején induló NKFIH Starting-152305 sz. kutatási projektben. Ez a vizsgálat fókuszául választott települési kör kiemelten értékes, mivel a legutóbbi népszámlálás szerint Magyarország településeinek jelentős része 30.000 főnyi lakosság alá csökkent. Ezeket a vidéki és kisvárosi társadalmakat különösen érintik az általánosnak tekinthető tendenciák: a rendkívül negatív demográfiai dinamika, a kivándorlás miatti elöregedés, az etnikai szegregáció megjelenése, az alacsony iskolázottság, az alkoholizmus és a mentális betegségek növekvő aránya, valamint az életminőség romlása. Ezen túlmenően azt tapasztaljuk, hogy a kisvárosok újfent, mint lakóhely, nemcsak a belföldi migráció, hanem a külföldi és visszatérő migráció szempontjából is kiemelt célpontként jelentkeznek. A Starting-152305. kutatás több főbb dimenzió mentén vizsgálja az élhetőséget, elsőként a demográfiai dimenzióban a kisvárosokban élő külföldi lakosság arányát és térbeli eloszlását.

Miért halogatunk vagy értékeljük túl az azonnali nyereséget? – Ez fontos lehet a pénzügyi döntéseinknél is

2026. február 14. 16:00 | Bakó Barna, Ertl Antal, Kiss Hubert János

Miért halogatunk vagy értékeljük túl az azonnali nyereséget? – Ez fontos lehet a pénzügyi döntéseinknél is

Halogatás, azonnali jutalmak túlértékelése – tudjuk, hogy ezek a dolgok negatívan hatnak a produktivitásunkra. Szerencsére tudunk ezek ellen tenni: számos „elköteleződési eszköz” (commitment device) áll rendelkezésünkre, amivel például fogadhatunk barátokkal, vagy akár magunkkal szemben, hogy célunkat záros határidőn belül elérjük. Ha ezeket nem teljesítjük, annak kellemetlen következménye van (például: pénzt veszítünk egy fogadásnál), ezért nagyobb eséllyel tényleg úgy is cselekszünk, ahogy előre elhatároztuk. Ahhoz viszont, hogy egy ilyen eszközt használni kezdjünk, először tudatában kell legyünk annak, hogy ezektől szenvedünk.

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

2026. február 08. 16:30 | Bíró Anikó, Bisztray Márta

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

Mennyire ismeri fel önmagát az AI? Súlyos kérdések múlhatnak ezen

2026. január 31. 22:55 | Hajnal Zsófia

Mennyire ismeri fel önmagát az AI? Súlyos kérdések múlhatnak ezen

Amint azt a nemzetközi sajtóban is olvashattuk az elmúlt hónapokban, a hamis, AI alapú tartalmaknak közösségromboló erejük van. Súlyosan sérthetik a személyiségi jogokat, az érintettek társadalmi helyzetét, pszichés állapotát. Több fronton beavatkozhatnak a politikába is. Anyagilag romba dönthetnek embereket, leggyengébb pontjaik és érzéseik kizsákmányolásán keresztül. Álmarketing kampányok által közvetlen gazdaságbefolyásoló erejük lehet, krízis szituációkban pedig feltehetően életek múlhatnak rajtuk. Összességében az AI-megtévesztéseken alapuló csalások száma a közeljövőben még sokkal nagyobb is lehet. Mindez azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia felismerésének – vagy éppen annak, ha ez nem sikerül – vizsgálata aktuális és kiemelten fontos. Ahhoz azonban, hogy eljuthassunk egy lehetséges megoldási javaslathoz, néhány lépést vissza kell lépnünk: mind az AI-elméletben, mind pedig időben.

Az a szakma is megszűnhet, amelyet eddig ellenállónak tartottak az AI térhódításával szemben

2026. január 25. 08:00 | Szalavetz Andrea

Az a szakma is megszűnhet, amelyet eddig ellenállónak tartottak az AI térhódításával szemben

A hagyományos „mit várhatunk az előttünk álló évtől” előrejelzések fogatagában valószínűleg elsikkadt az európai startupok híreire szakosodott Sifted elemzése. A „mit várhatunk” jegyében a Sifted az új technológiák és különösen a mesterséges intelligencia (AI) várható munkaerőpiaci hatásairól írt. A várható fejlemények között kiemelt helyen szerepelt a „go-to-market engineer”, vagyis a piacra lépési stratégia műszaki oldaláért felelős mérnök, mint foglalkozás fokozatos megszűnése, aminek a kattintásvadászat jegyében „A GTM-mérnök halála” címet adták. Az ügynöki mesterséges intelligencia fejlődésével, e funkció betöltéséhez valószínűleg egyre kevésbé lesz szükség humán alkalmazottakra, jósolták. Lássuk, milyen következtetéseket vonhatunk le ebből az előre bejelentett „halálesetből”. Mivel foglalkozik egy GTM-mérnök?

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

2026. január 21. 14:00 | Fertő Imre

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

2026. január 17. 06:30 | Bálint Dóra

Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Az emberek találkozására lehetőséget adó szociális infrastruktúra (például könyvtár, kávézó, sétálóutca, vasútállomás) szerepe egyéni és társadalmi szinten is jelentős: elősegítheti a társadalmi kohéziót, a jobb életminőséget, az egészséget, vagy az elmagányosodás ellenszere is lehet. Cikkemben a szociális infrastruktúraként működő helyek átalakulását és az azokra ható tényezőket mutatom be, különös tekintettel a digitalizáció és a Covid okozta hatásokra.

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

2026. január 11. 15:00 | Bakucs Zoltán, Benedek Zsófia, Fertő Imre, Fogarasi József

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

2025. december 25. 07:00 | Baranyai Nóra, Kézai Petra Kinga

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

Mi lesz a kidobott ruhákkal? – Új szabályok és kihívások Európában

2025. december 19. 13:00 | Dobos Emese

Mi lesz a kidobott ruhákkal? – Új szabályok és kihívások Európában

2025 januárjától kötelező szelektíven gyűjteni a textilhulladékot az Európai Unióban. Már csak az a nagy kérdés, mi is lesz ezzel a hulladékkal. Sorra jelentenek ugyanis fizetésképtelenséget a textilhulladék-begyűjtéssel és -feldolgozással foglalkozó európai vállalatok, miközben a valamilyen szinten a működésüket finanszírozni hivatott kiterjesztett gyártói felelősség rendszert éppen csak elfogadta az Európai Parlament.

Iparpolitikai reneszánsz a visegrádi országokban – Miben tér el a magyar út?

2025. december 14. 13:45 | Csontos Tamás Tibor, Szabó Dorottya, Helena Drdlová

Iparpolitikai reneszánsz a visegrádi országokban – Miben tér el a magyar út?

A COVID-válság és az orosz–ukrán háború nyomán világszerte felértékelődött az állami szerepvállalás a gazdaságban. Ennek köszönhetően az iparpolitika – amely évtizedeken át háttérbe volt szorítva a közgazdasági gondolkodásban – újra középpontba került. Az Egyesült Államok és az Európai Unió sorra indítja iparpolitikai programjait, és ez a hullám a közép-európai országokat sem hagyja érintetlenül. A Köz-gazdaság folyóiratban nemrég megjelent tanulmányunkban a NIPO-adatbázis segítségével elemeztük, miként reagálnak a visegrádi országok az iparpolitika reneszánszára. Eredményeink szerint, bár a V4-ek között számos hasonlóság figyelhető meg, a fejlődési irányok egyre inkább szétválnak: Magyarország továbbra is elsősorban a külföldi vállalatokat helyezi támogatáspolitikája középpontjába, míg Lengyelország egyre határozottabban a hazai cégek megerősítésére épít.

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

2025. december 07. 09:00 | Brucker Balázs

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

Így segíthet az AI az infláció előrejelzésében

2025. november 30. 17:00 | Vancsura László, Bareith Tibor, Tatay Tibor

Így segíthet az AI az infláció előrejelzésében

Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia abban, hogy a döntéshozók előre lássák az inflációt? Egy új magyar kutatás megmutatja, hogy az algoritmusok nemcsak a tőzsdén, hanem a gazdaságpolitikai tervezésben is egyre fontosabb szerepet kapnak. Az algoritmusok segíthetnek abban, hogy jobban megértsük: mikor lódulnak meg az árak, mely országokban, és milyen okok miatt.

Egyszerűsödött a zártkertek művelés alóli kivonása – Így kerülhetik el a buktatókat az önkormányzatok

2025. november 23. 09:05 | Vasárus Gábor László, Lennert József, Szalai Ádám

Egyszerűsödött a zártkertek művelés alóli kivonása – Így kerülhetik el a buktatókat az önkormányzatok

Egy friss kormányrendelet a zártkerti ingatlanok művelés alól való kivonásának egyszerűsítését célozza, és ezzel egy hosszú ideje fennálló, jogi és területrendezési szempontból is problematikus helyzetet kíván kezelni. A jogszabály ugyan valódi könnyítéseket tartalmaz, de az önkormányzatok számára fontos felismerni, hogy ez számos buktatóval járó folyamat. Az alábbi összegzés segít eligazodni a kezdő lépésekben, mivel a legtöbb vita, jogi bonyodalom és irreális lakossági elvárás is könnyű lépésekkel kezelhető.

Költekezhet-e a magyar kormány az adófizetők terhelése nélkül?

2025. november 15. 16:30 | Váry Miklós

Költekezhet-e a magyar kormány az adófizetők terhelése nélkül?

A koronavírus-járvány óta jelentős a költségvetési hiány Magyarországon, ezért újra előtérbe kerültek a magyar államadósság-szint fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak. Költhet-e többet a magyar kormány az adófizetők terhelése nélkül, vagyis anélkül, hogy tartósan megnőne az adósságállomány, vagy jelentős adóemelés válna szükségessé? Az ezredforduló és a koronavírus-járvány közti időszak történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy csak a 2008-as pénzügyi válságot követő évek kivételes gazdasági környezetében szembesülhetett a magyar kormány ezzel a kedvező lehetőséggel, és akkor is lényegesen kisebb valószínűséggel, mint az amerikai. A kormányzati túlköltekezés árát tehát várhatóan a magyar adófizetőknek kell előbb-utóbb megfizetniük.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility