• Megjelenítés
Az embert kiváltó AI-ügynökök tömeges megjelenésével járhat a mesterséges intelligencia harmadik korszaka?

2025. szeptember 14. 10:30 | Szalavetz Andrea

Az embert kiváltó AI-ügynökök tömeges megjelenésével járhat a mesterséges intelligencia harmadik korszaka?

A 2020-as évek közepén új áttörés következett be az AI fejlődésében. A prediktív, majd a generatív AI-t követően megjelent a környezetét érzékelő, ennek alapján autonóm döntéseket hozó és azokat végrehajtó ügynöki AI, amely olyan mértékben vállalja át a vállalkozók feladatait, és futtat fel önállóan vállalkozásokat, hogy ezzel eljöhet az egyszemélyes (egyetlen vállalkozó által menedzselt) unikornisok kora. Az ügyfélkapcsolat-menedzsmenttel kapcsolatos feladatokat, a marketinget, a számlázást, az adóbevallást, a szoftverfejlesztési feladatok zömét, és sok egyéb vállalkozói feladatot megfelelően betanított AI-ügynökökkel is el lehet majd végeztetni.

Ingatlanpiaci élénkülést is hozhat a zártkerti ingatlanok művelésből való kivonásának új lehetősége

2025. szeptember 06. 07:30 | Vasárus Gábor László

Ingatlanpiaci élénkülést is hozhat a zártkerti ingatlanok művelésből való kivonásának új lehetősége

A magyar jogrendszerben a zártkerti ingatlanok hosszú időn keresztül különleges jogi kategóriát képeztek. A zártkertként nyilvántartott telkek művelési kötelezettsége, valamint az adásvételt bonyolító földforgalmi szabályok sok esetben megnehezítették az érintett tulajdonosok életét, különösen azokét, akik élethelyzetük változása (elköltözés, egészségi állapot romlása, megművelés ellehetetlenülése) miatt nem tudták fenntartani a korábbi művelési gyakorlatot. Az új jogszabályi környezet lehetőséget teremt az ingyenes művelés alóli kivonásra, az alábbiakban felvázoljuk azokat a szempontokat, amelyek alapján az önkormányzatok megfelelően tudnak dönteni a kérdésben, továbbá kitérünk a buktatókra is. Javasoljuk a területileg differenciált szabályozást.

A külföldi befektetések jó része valójában hazai pénz – Így torzítja a körbejáró FDI jelensége a statisztikát

2025. augusztus 30. 08:00 | Sass Magdolna, Fertő Imre

A külföldi befektetések jó része valójában hazai pénz – Így torzítja a körbejáró FDI jelensége a statisztikát

A közvetlentőke-befektetések (foreign direct investment – FDI) globális állománya valójában akár harmadával is kevesebb lehet annál, mint amit a statisztikákban látunk, mivel a hagyományos adatok egyre kevésbé képesek mérni és leírni a valós folyamatokat és nagyságrendeket. A „magasabbra mérés” egyik oka a „körbejáró” FDI jelensége, amikor a belföldön képződött, belföldi kézben levő tőke először külföldre megy, majd „külföldi” befektetésként tér vissza a kiinduló országba. Az így külföldről érkező tőkét statisztikailag bejövő FDI-ként tartják nyilván, valójában azonban hazai erőforrásokról van szó, amelyek mégis külső befektetésként jelennek meg a hivatalos adatokban. Ennek nemcsak adattorzító, hanem reálgazdasági következményei is vannak, tehát fontos foglalkoznunk a témával.

Kötelező legyen-e a sisak a biciklin? – A lényeg, hogy ne érzelemvezérelt módon dőljön el a kérdés

2025. augusztus 24. 08:00 | Csurilla Gergely

Kötelező legyen-e a sisak a biciklin? – A lényeg, hogy ne érzelemvezérelt módon dőljön el a kérdés

A kötelező kerékpáros bukósisak kérdése társadalmi szinten csak akkor dönthető el felelősen, ha nem benyomásokra, hanem megbízható adatokra és tudományos bizonyítékokra támaszkodunk. Érdemes külön megvizsgálni a tudományos eredményeket és azokat az állításokat, amelyekre az Európai Kerékpáros Szövetség – és itthon a Magyar Kerékpárosklub – évek óta hivatkozik. Végül bemutatjuk, milyen számításokra és magyar adatokra lenne szükség ahhoz, hogy össztársadalmi hasznosság alapján szülessen döntés, ne pedig érdek- vagy érzelemvezérelt vita zárja le a kérdést.

Nincs valós alternatívája az autós ingázásnak? – Ilyen környezeti hatásokkal kell számolni az agglomerációkban

2025. augusztus 16. 15:00 | Farkas Orsolya, Hardi Tamás

Nincs valós alternatívája az autós ingázásnak? – Ilyen környezeti hatásokkal kell számolni az agglomerációkban

A nagyvárosok agglomerációjából történő ingázás komoly környezeti terhet jelent. A győri agglomerációban található 1401. számú összekötő út mentén 1 tonna szálló porral (PM10) és 4,8 kilotonna szén-dioxiddal több károsanyagot bocsátottak ki a személygépkocsik 2022-ben 1995-höz képest. A szigetközi településegyüttes (Győrújfalu, Győrzámoly, Győrladamér és Dunaszeg) jól szemlélteti a szuburbanizáció folyamatát, mivel itt jelentősen nőtt a lakosság száma, Győrújfalu 2,4-szeresére, Győrzámoly pedig 2,7-szeresére növekedett. A Győrhöz legközelebb eső Győrújfalu településen közel háromszorosára nőtt a személygépkocsik átlagos napi forgalma (4092-ról 11.053-ra), Győrzámolyon pedig ötszörösére növekedett a személygépkocsik száma. Az itt élők a torlódások ellenére is az egyéni közlekedést részesítik előnyben a tömegközlekedéssel szemben, mivel az előbbi különböző okok miatt még mindig sokkal időtakarékosabb az utóbbihoz képest, ami egyre súlyosbítja a forgalmi helyzetet. Az adatok egyben arra is rávilágítanak, hogy a személygépkocsik birtoklása és használata jobban függ ma már az életmódtól, mint a jövedelmi viszonyoktól.

Így szakítja szét a társadalmakat a korrupció szerte a világban

2025. augusztus 09. 08:00 | Gáspár Attila

Így szakítja szét a társadalmakat a korrupció szerte a világban

A mérsékelt választók is szavazhatnak szélsőséges politikusokra, ha hangos ellenzéket szeretnének, például azért, mert elharapózik a korrupció. Főleg, ha nem kell félniük, hogy azok hatalomra is jutnak. Ezért a korrupció hatására a magukat kisebbségben érző választók hajlamosabbak szélsőséges pártokra szavazni, mint a többség. Ezt mutatják be indonéz és brazil adatokkal a KRTK kutatója és szerzőtársai.

Miként változhat régiónk iparosítási modellje: minden alternatív út járhatatlan?

2025. augusztus 02. 12:00 | Szalavetz Andrea

Miként változhat régiónk iparosítási modellje: minden alternatív út járhatatlan?

Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) kétévente teszi közzé az ún. zászlóshajó publikációját, az Iparfejlesztési Jelentést. A most készülő, 2026-ban megjelenő kiadvány immár a 12. lesz a sorban. Mindegyik jelentés más-más témát helyez a középpontba, például a fejlődő országok iparosítását, az ipari innovációt, az iparpolitikát, az energiahatékonyságot, a fenntarthatóságot az iparban, az újonnan megjelenő technológiák termelésbe integrálását, a digitalizációt. A 2026-os jelentés központi témája „az iparosítás jövője” lesz. A funkcionális témák mellett mindegyik jelentés egy-egy régiót is nagyító alá helyez, a 2026-os fókusza Közép- és Kelet-Európa, valamint Közép-Ázsia (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán).

Ha befektetsz, alacsonyabb vámokat kapsz! – Mit üzen Trump EU-val és Japánnal kötött új típusú megállapodása?

2025. július 31. 10:00 | Sass Magdolna

Ha befektetsz, alacsonyabb vámokat kapsz! – Mit üzen Trump EU-val és Japánnal kötött új típusú megállapodása?

Japán után az Európai Unió is részben egy közvetlentőke-befektetési vállalással biztosította magának a Washington által korábban belengetettnél alacsonyabb amerikai vámokat. A Japánnal, illetve az EU-val kötött amerikai megállapodások világosan jelzik, hogy a közvetlentőke-befektetések immár nem csupán gazdasági, hanem (geo)politikai és kereskedelempolitikai eszközként is szolgálnak. Japán és az EU számára más-más okból jelent majd komoly kihívást a megállapodás teljesítése.

Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

2025. július 26. 13:30 | Vasárus Gábor László, Farkas Jenő Zsolt, Kovács András Donát, Kiss Emőke

Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

A klímaváltozás társadalmi és környezeti hatásainak kezelése napjaink egyik legösszetettebb globális kihívása. Az éghajlati kockázatokkal összefüggésben a nemzeti kormányoknak ökoszisztéma-romlásra, természeti katasztrófákra, társadalmi-gazdasági átalakulásokra kell számítaniuk. A kihívások elleni küzdelemben és a klímavédelemben az Európai Unió egyfajta globális éllovasként pozícionálja magát. Ezt bizonyítják az olyan átfogó szakpolitikai dokumentumok, mint az Európai Zöld Megállapodás (2019) és a ‘Fit for 55’ csomag (2021), amelyek a klímasemlegesség elérését célozzák. Ebben a kontextusban sajátosnak mondható a kelet-közép-európai EU-tagállamok, különösen a Visegrádi Négyek (V4 – Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) klímapolitikai pozíciója (Bocquillon és Maltby, 2017; Skjærseth, 2021). A megújuló energiaforrásokra és a dekarbonizációra vonatkozó célkitűzéseik bizonyos tekintetben eltérőek az EU többi tagállamaitól, és a hagyományosnak tekinthető szén- és nukleáris energiatermelési módokhoz való ragaszkodásuk erős.

Elbutuláshoz vezethet az MI használata - Itt is kockázatokra utaló címkék lesznek, mint a cigarettásdobozokon?

2025. július 19. 07:00 | Sziklai R. Balázs

Elbutuláshoz vezethet az MI használata - Itt is kockázatokra utaló címkék lesznek, mint a cigarettásdobozokon?

Sci-fi könyvbe illő fordulat, hogy mi történik, ha a jövőben lekapcsolják a mesterséges intelligenciát (MI). Túlélheti-e egy társadalom, amely már megszokta, hogy mindenben az MI-alkalmazások segítségére támaszkodik. A válasz egyre inkább nemlegesnek tűnik. Vagy megtanuljuk visszagyömöszölni a szellemet a palackba, és (csak) mértékletesen használni az MI-t, vagy az oktatásban hajtunk végre forradalmi változást. Egyik feladat sem tűnik egyszerűnek. Az viszont a tudásalapú társadalom végét jelenti, ha a tudást exportáljuk a gépeknek. Az írás a mesterséges intelligencia diákokra gyakorolt hatását járja körül.

Rendszerszintű hiba, strukturális illúzió – Miért hibás a HUN-REN humán kutatóközpontok ELTE-hez csatolása?

2025. július 02. 13:00 | Fertő Imre

Rendszerszintű hiba, strukturális illúzió – Miért hibás a HUN-REN humán kutatóközpontok ELTE-hez csatolása?

Az intézményi reformok világában nem ritka, hogy a változtatásokat tetszetős jelszavakkal, hangzatos modernizációs ígéretekkel és látszólagos nemzetközi példákkal indokolják. Azonban a felszín alatt gyakran nem csupán adminisztratív átrendeződés zajlik, hanem olyan rendszerszintű átalakítás, amelynek logikai megalapozottsága, tudománypolitikai indokoltsága, hosszú távú következményei súlyos kérdéseket vetnek fel. A HUN-REN törvény szerint „A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (a továbbiakban: HUN-REN) küldetése, hogy az általa végzett tudományos kutatásokkal és innovációs tevékenységekkel hozzájáruljon új tudományos eredmények létrehozásához, ezáltal a magyar gazdaság és az egész magyar nemzet előtt álló társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások megoldásához.” Ez a misszió világosan kifejezi, hogy a HUN-REN célja nem csupán tudományos kiválóság, hanem a magyar társadalom, gazdaság és környezet kihívásaira adott válaszok keresése is, vagyis széles társadalmi felelősségvállalás.

Térképen mutatjuk, hol élnek a legtöbbet keresők Magyarországon (2. rész)

2025. június 22. 07:00 | Bareith Tibor, Csizmadia Adrián

Térképen mutatjuk, hol élnek a legtöbbet keresők Magyarországon (2. rész)

Cikkünk első részében bemutattuk, hogy a magyar települések közötti jövedelemkülönbségek tartósak, és hogy a jövedelmeket meghatározó tényezők – mint az iskolai végzettség vagy a vállalkozások jellemzői – térségenként eltérően hatnak. A Geographically Weighted Regression (GWR) módszer alkalmazása lehetővé tette, hogy ne csupán országos átlagokat lássunk, hanem lokálisan érvényes összefüggéseket is feltérképezzünk. Cikkünk második részében elmélyítjük a vizsgálatot, és megnézzük mennyire változékonyak a különböző hatótényezők, és mit tanulhatunk mindebből a célzott gazdaságpolitika szempontjából.

Elképesztő, mennyi élelmiszer landol a kukában – A rövid ellátási láncok csökkenthetik ezt a veszteséget

2025. június 14. 07:00 | Benedek Zsófia, Kujáni Katalin, Molnár Judith

Elképesztő, mennyi élelmiszer landol a kukában – A rövid ellátási láncok csökkenthetik ezt a veszteséget

A helyi élelmiszerrendszerek révén nemcsak friss, jó minőségű termékek kerülhetnek az asztalra: arra is megoldást nyújthatnak, hogy kevesebb élelmiszer vesszen kárba. Kutatásunk a kistermelők hétköznapi gyakorlatai és közösségi megoldásai mentén azt vizsgálja, hogy miként lehet a veszteségből fenntartható működés.

Mennyit érdemes egy magyar borért külföldön elkérni?

2025. június 08. 12:00 | Csurilla Gergely, Bakucs Zoltán, Fertő Imre

Mennyit érdemes egy magyar borért külföldön elkérni?

A nemzetközi kereskedelem gazdasági növekedésre gyakorolt hatása az utóbbi évtizedekben a közgazdasági kutatások homlokterébe került. A globális kereskedelmi folyamatok makrogazdasági elemzései mellett azonban kevés figyelem irányul az ágazati sajátosságokra, holott ezek gyakran kulcsfontosságú betekintést nyújtanak a helyi gazdaságok dinamikájába. Magyarország borászati szektora ebből a szempontból különösen érdekes esettanulmányt jelent: strukturálisan heterogén iparágról van szó, amelyet az EU-csatlakozást követő sajátos intézményi környezet alakít. A Journal of Wine Economics-ban megjelent tanulmányunkban azt vizsgáltuk, miként befolyásolják a vállalati szintű árképzési döntések – különös tekintettel a profitmarzsokra – a borászatok exportpiaci részvételét és nemzetközi teljesítményét.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility