Az elmúlt évek egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdése volt, hogy a COVID-19 járvány milyen hatást gyakorolt a munkaerőpiacra. Különösen igaz ez azokra a társadalmi csoportokra, amelyek már a pandémia előtt is hátrányos helyzetben voltak. Egy friss kutatás azt vizsgálta, hogy a kisgyermekes anyák miként tudtak visszatérni a munka világába a járvány után, és az eredmények nem túl biztatóak.
A nemzetközi segélyezési rendszer már régóta válsággal küzd, működésével sem a donorok, sem a kedvezményezettek nem elégedettek. Miközben a donor országok azt tapasztalják, hogy a segélyek nem hozzák a várt tartós eredményeket, addig a kedvezményezettek sokszor függőségbe, segélycsapdába kerülnek. Emiatt a segélyezésről szóló szakirodalomban több évtizede gyökeret vert az aid exit koncepció, vagyis a segélyezés fokozatos kivezetése a humanitárius és sürgősségi segélyek kivételével. Kérdés, mennyire megvalósítható ez a koncepció.
Az európai zöld átállás visszatérő eleme a hidrogén, mint energiahordozó kérdése, melynek esetén sehogy sem akar összeérni a kereslet és a kínálat. Az ENSZ tavaly novemberi klímacsúcsán (COP 29) elfogadták a Hidrogén Deklarációt jelezve az energiahordozó politikai támogatását. Az európaiak számára és gyakorlati szempontból viszont fontosabbak az EU-s szakpolitikák, mint például a Hidrogén Bank újabb aukciói és a február végén bemutatásra került Tiszta Ipari Megállapodás. Ezek a politikai támogatás mellett jelentős pénzösszeget csatornáznak a szektor fejlesztésébe.
Az élelmiszeripar számára kulcsfontosságú, hogy melyik termékfejlesztési iránynak megfelelően változtatják, módosítják az élelmiszereket, hogy a végtermékeket a fogyasztók leginkább preferálják. Egy friss tanulmányunk azt mutatja be, miként mérhető és értékelhető a fogyasztói válaszok konzisztenciája érzékszervi teszteken. Kutatásunkban két különböző skálát használtunk, majd ezeket külön-külön és együttesen is elemeztük. Eredményeinkben rámutatunk, hogy a következetlen, véletlenszerű fogyasztói válaszok befolyásolják a tesztek eredményeit. Az érzékszervi teszt során azok a fogyasztók, akik szélesebb tartományban használják mindkét skálát, azok válaszai következetesebbnek mutatkoztak. Mivel az élelmiszeriparban a termékfejlesztések kulcstényezője a fogyasztói megítélés, ezért lényeges a következetlen, nem megbízható fogyasztói válaszok kiszűrése.
A leggazdagabb országok egy főre jutó nemzeti jövedelme akár kétszázszor akkora is lehet, mint a legszegényebbeké. A nemzetközi együttműködésben készült kutatásom szerint ez azonban leginkább azokat zavarja, akiket a saját országának gazdasági egyenlőtlenségei is aggasztanak, illetve akik magukat szegényebbnek tartják a honfitársaikhoz képest. Hogy országuk vagy ők maguk egyébként ténylegesen mennyire szegények vagy gazdagok, az jóval kevésbé számít. A kutatás újabb bizonyítékot ad arra, hogy a gazdaság objektív valóságáról is mennyire szubjektív tényezők alapján gondolkodunk.
A globális kihívások a jelenlegi társadalmi-gazdasági problémákkal terhelt világban összekapcsolódnak, ma már többdimenziós krízisek sújtják az egyes régiókat, országokat. Gondolunk itt a világon egyszerre jelen lévő túlnépesedésre és népességfogyásra, éhezésre és túltermelésre, háborúkra, egészségügyi vészhelyzetre és természeti katasztrófákra. Ezen problémák legélesebben talán a városokban (főként a nagy- és globális városokban) rajzolódnak ki. Jelenleg is folyamatosan növekszik a városi lakosság száma, 2023 végén elérte a 4,6 milliárd főt az ENSZ adatai alapján. A városi kormányzás, együttműködési képesség, a városok polgárainak, funkcionális térségeiben élők jólétének kérdésköre állandóan jelen lévő fejlesztéspolitikai és fenntarthatósági tématerület.
Az elmúlt két évtizedben az EU népessége jelentős változásokon ment keresztül, amelyek egyenlőtlen területi eloszlást mutatnak. Míg egyes tagországok, például Luxemburg, Málta és Írország lakossága jelentősen nőtt, addig több közép- és kelet-európai tagállam népességcsökkenéssel küzd. Cikkünk kiemelten a közép-európai térség vonatkozásában mutatja be a népességmozgások mögött húzódó okokat és azok következményeit. Régiónkon belül a schengeni övezet és az EU külső határain lévő területek folyamatosan vesztenek lakosságukból, az elvándorlás kettős: mind a központokba (nagyobb városokba), mind nyugati irányba.
A mezőgazdaság a klímaváltozás által leginkább érintett ágazatok közé tartozik, ami drámai kérdéseket vet fel az élelmiszerellátás biztonságával, az agráriumban dolgozók megélhetésével, illetve tágabban a vidéki közösségek anyagi-kulturális viszonyainak fenntarthatóságával kapcsolatban. A klimatikus viszonyok változása miatt több kockázati tényező is felmerül: a termés mennyisége és minősége évről-évre mind kiszámíthatatlanabbá válik, rontva az ágazat jövedelmezőségét és csökkentve a munkaerő-keresletét. Annak vizsgálata, hogy a klímaváltozás miként hat a leginkább érintett – mező- és erdőgazdasági, illetve építőipari – munkavállalói csoportokra, csupán a 2010-es évektől került fókuszba. A témával kapcsolatos érdeklődés fokozódása azzal is összefüggésben lehet, hogy a pusztító hőhullámok egy elméleti jövőbeli lehetőségből fokozatosan hétköznapi valósággá váltak.
A bevásárlóközösségek egyre népszerűbb alternatívát kínálnak a hagyományos élelmiszer-kereskedelmi csatornákkal szemben. Egy friss kutatás azonban feltárta, hogy az elkötelezettség szintje alapján a vásárlók jelentősen különböznek egymástól, nemcsak motivációikban, de vásárlási szokásaikban és attitűdjeikben is. Az eredmények olyan tanulságokkal szolgálnak, amelyek hozzájárulhatnak a helyi élelmiszerrendszerek hatékonyabb működéséhez és fejlődéséhez.
A mentális egészség megőrzésében régóta ismert a közeli kapcsolatok szerepe, hiszen baj esetén tőlük várhatunk segítséget. Kevésbé kutatott azonban, hogy a tágabb kapcsolatrendszerünk is hatással lehet-e a pszichés jólétünkre. Egy új kutatásunkban 270 ezer ember közösségimédia-hálózatát és antidepresszáns-fogyasztását vizsgálva mutattuk ki, hogy a diverz kapcsolatokkal rendelkezők gyógyszerhasználata csökken. Az eredmények szerint a mentális egészség javulhat, ha több közösséghez tudunk kapcsolódni. A probléma újszerű, adattudományi megközelítése akár új terápiás lehetőségeket is felvethet.
Az európai autóiparnak az ellátásbiztonság és nem utolsó sorban a gyártás versenyképessége érdekében ki kell alakítani saját, a kínai cégektől független akkumulátor-ellátási láncát. Ennek egyik Achilles-pontja az alapanyag-termelés, vagyis a bányászat. Ezért valószínű, hogy az akkumulátorgyárak létesítése mellett a lítiumbányászat lesz az iparág új forró krumplija Európában. Szerbiának ebben a folyamatban van szerepe.
A biogazdálkodási módszerek bevezetése egyre nagyobb figyelmet kap mind politikai, mind tudományos körökben. A biogazdálkodás paradigmája szerint a gazdaság kiegyensúlyozott egység, amelyben a termelési, környezeti és emberi tevékenységek integrálódnak. Az ökológiai állattenyésztésnek több korlátja van a hagyományos rendszerekhez képest. A legtöbb esetben a gazdaságban ökológiai növénytermesztést is feltételeznek, és a teheneknek legeltetniük kell a nyári időszakban, ami korlátot jelent a nagyobb gazdaságok számára. Az ökológiai állattenyésztésben a mesterséges megtermékenyítéssel szemben a természetes megtermékenyítést részesítik előnyben, és tilos a hormonok vagy más készítmények használata a hőszinkronizáláshoz vagy betegségek megelőzésére. Az ökológiai gazdaságoknak nem engedélyezett az állatgyógyászati készítmények használata, és a gyógyítás utángyógyászati készítményekkel a tej értékesítése kétszer olyan hosszú ideig tilos, mint a hagyományos rendszerekben. Az állatok takarmánya nem tartalmazhat GMO-kat, antibiotikumokat, növekedésserkentőket vagy hormonkészítményeket, és a borjakat három hónapig természetes tejjel kell etetni.
Magyarországon az elmúlt évtizedben európai szinten is kiugró lakáspiaci növekedés jellemezte a magántulajdonra épülő lakásrendszert. A 2000-es évek nagy lakáspiaci boomját globális gazdasági és ingatlanpiaci válság követte, amely Magyarországon elsősorban a finanszírozhatatlan devizahitelekhez kapcsolódott. A válságkezelés jelentősebb mértékben 2014-ig folyt, amikor az ingatlanpiac mélypontra került, majd 2015-től újraindult a fellendülés. Az újabb lakáspiaci ciklust európai összevetésben is kiugró adatok jellemezték, egészen a 2022-es visszaesésig.
A tőkejövedelem sokkal egyenlőtlenebbül oszlik meg Magyarországon az adófizetők között, mint a munkajövedelem: az összes jövedelem alapján számolt felső jövedelmi tizedhez tartozók a munkajövedelmek egyharmadát kapják, viszont a tőkejövedelmek terén ez az arány 90%-ot tesz ki – derül ki abból a tanulmányból, amely (sok más elemzés mellett) helyet kapott a Munkaerőpiaci Tükör évkönyv-sorozat tegnap bemutatott legújabb kötetében.
Az elmúlt évtizedben egy új piaci szegmens jelent meg a sörpiacon, a multinacionális vállalatok mellett jelentősen megnőtt a kisüzemi sörfőzdék száma. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) munkatársai feltérképezték a magyar kézműves sörágazatot és meglepő eredményekre jutottak: olyan régiókban is számos főzde nyílt, ahol a termelési és fogyasztási potenciál aligha indokolja a létüket. Heti podcastünk vendége a kutatás társszerzője, Bakucs Zoltán.
A modern földrajz-, biológia-, az agrártudományok és az urbanisztika is sokféle célra használja a műholdas távérzékelést. Ez lehetővé teszi a Föld és az élőlények részletes megfigyelését, a folyamatok és jelenségek elemzését távoli eszközök segítségével. Így előre tudjuk jelezni a környezeti károkat, vagy éppen segíteni tudjuk a tervezési folyamatokat. Jelen tanulmányban azonban a távérzékelés eszközeivel igyekszünk betekintést adni abba, hogy a szomszédunkban zajló háborúban hogyan alkalmazzák a lövészárkokat. Miben új a mai árokháború, mint a 109 évvel ezelőtti? Mi az, ami semmit sem változott 1914 óta? Mindez arra is választ ad, hogy miért olyan kínosan lassúak az ukrán és az orosz támadások, még akkor is, amikor sikeresek. Konkrét koordináták alapján az olvasó is megnézheti őket.
Vannak más meglepő kijelentések is.
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
