Mi köze az MNB friss döntésének és a 2022-es szja-visszatérítésnek az idei közgazdasági Nobel-díjhoz?

2026. október 27. 10:00 | Kónya István

Mi köze az MNB friss döntésének és a 2022-es szja-visszatérítésnek az idei közgazdasági Nobel-díjhoz?

Az idei közgazdasági Nobel-díjat Robert E. Hall és Michael Woodford kapták. A hivatalos indoklás szerint a címet a „makroökonómiai stabilizáció mikroökonómiai megalapozásáért” érdemelték ki. Mit jelent ez a kissé homályos kifejezés, és mi a jelentősége a díjazottak munkásságának, amiért az elismerésben részesültek?

Meg lehet-e jól adóztatni a magyar milliárdosokat?

2026. október 24. 18:00 | Fertő Imre

Meg lehet-e jól adóztatni a magyar milliárdosokat?

A vagyonadóról szóló vitában az egyik oldal igazságosabb közteherviselést és jelentős költségvetési bevételeket vár, a másik tőkemenekítést, kevesebb beruházást és lassabb gazdasági növekedést jósol. A közgazdasági kutatások alapján egyik következtetés sem automatikus. A magyar vagyonadó-tervezet ismeretében azonban már pontosabb kérdéseket tehetünk fel: kik fizetnének, mekkora bevétel várható, hogyan reagálnának az adózók, és végül milyen társadalmi célt szolgálna az adó?

Újjáéleszthető az ország háttérbe szorult iparága?

2026. október 03. 16:00 | Dobos Emese

Újjáéleszthető az ország háttérbe szorult iparága?

Bár a könnyűipar nem Magyarország leglátványosabb iparága, a terület jelentősége túlmutat a GDP-ben elfoglalt helyén. Munkahelyek, ellátásbiztonság, exportképes hazai vállalkozások, körforgásos megoldások és kulturális értékek kapcsolódnak hozzá, miközben a geopolitikai és gazdasági változások újra felértékelik a helyi gyártókapacitásokat. De vajon lehet-e a korábban zsugorodásra ítélt ágazatból a jövő egyik rugalmas és fenntartható iparága? És milyen szempontokat kellene figyelembe vennie egy jövőbeni könnyűipari stratégiának?

Hányszor vesszük elő egy nap az okostelefont? Így alakítja át a fizikai környezetünkkel való kapcsolatot a digitalizáció

2026. szeptember 26. 14:00 | Bálint Dóra

Hányszor vesszük elő egy nap az okostelefont? Így alakítja át a fizikai környezetünkkel való kapcsolatot a digitalizáció

A digitalizáció mára radikálisan átalakította mindennapjainkat, mégis kevés szó esik arról, hogy hogyan hat egymásra a technológiai fejlődés és a földrajzi környezet. Ezt a komplex kapcsolatrendszert ismertetem ebben a cikkben, amely révén nyilvánvalóvá válik, hogy mai világunk megértéséhez egyik teret sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Hol tartanak a hazai cégek az MI-megoldások bevezetése terén? – Ezt mutatják egy megye számai

2026. szeptember 19. 15:00 | Vasárus Gábor László, Farkas Jenő Zsolt, Hoyk Edit, Lennert József, Kovács András Donát, Szalai Ádám

Hol tartanak a hazai cégek az MI-megoldások bevezetése terén? – Ezt mutatják egy megye számai

A nagy nyelvi modellek – a köznyelvben mesterséges intelligenciának (MI) hívott szoftverek – és az automatizáció térnyerése napjaink egyik legfontosabb gazdasági és társadalmi folyamata. A technológiai változások nem csupán új eszközök megjelenését jelentik, de a vállalati működés, a versenyképesség és a munkaerőpiac szerkezetének alapvető átalakulását is okozzák. A vállalkozások számára egyre kevésbé az a kérdés, hogy megjelenik-e az MI a működésükben, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen eredményességgel tudnak alkalmazkodni a változásokhoz.

Nemcsak a pénzen és a technológián múlik a zöld átállás és az innováció? Különös dologra mutattak rá magyar kutatók

2026. szeptember 13. 09:00 | Fertő Imre, Lekics Valéria

Nemcsak a pénzen és a technológián múlik a zöld átállás és az innováció? Különös dologra mutattak rá magyar kutatók

A vállalati versenyképességről és a zöld átállásról szóló vitákban rendszerint ugyanazok a tényezők kerülnek elő: szabályozás, támogatások, technológia, finanszírozás. Ezek valóban fontosak. Mégis, ha két hasonló helyzetben működő vállalat közül az egyik képes egyszerre innovatívabbá és fenntarthatóbbá válni, a másik pedig alig mozdul, akkor valami más is magyarázatra szorul. Kutatásunk szerint ez a „valami más” gyakran magukban a vezetőkben keresendő.

Ez az iparág lehet régiónk nagy versenyképességi esélye

2026. szeptember 06. 07:00 | Kovács Barna

Ez az iparág lehet régiónk nagy versenyképességi esélye

Közép- és Kelet-Európa rendelkezik egy olyan erőforrással, amelyre Európa jövőbeli bioökonómiája épülhet: a biomasszával. A kérdés az, hogy a régió nyersanyag-exportőr marad-e, vagy képes lesz tudásra, innovációra és magas hozzáadott értékű feldolgozásra épülő gazdasági pályára állni.

Soha nem volt ennyi kkv Magyarországon – Mégis egyre kisebb a gazdasági súlyuk

2026. augusztus 29. 08:00 | Antalóczy Katalin, Sass Magdolna

Soha nem volt ennyi kkv Magyarországon – Mégis egyre kisebb a gazdasági súlyuk

A magyar gazdaságban soha nem működött annyi kis- és középvállalkozás, mint napjainkban. Ez első látásra sikertörténetnek tűnhet. A számok mögé nézve azonban egészen más kép rajzolódik ki: miközben a KSH adatai alapján 2014 és 2024 között a kkv-k száma (ideértve a mikrovállalkozásokat is) 632 ezerről 894 ezerre emelkedett (csak a kkv-ké 35400-ról 42 ezerre), a szektor részesedése a hozzáadott értékből, az exportból és a beruházásokból egyaránt csökkent. Több lett a vállalkozás, de a gazdasági súlyuk alacsonyabb.

Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

2026. augusztus 22. 15:00 | Sass Magdolna, Balla Soma

Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

Magyarország a kínai elektromosjármű- és akkumulátoripari beruházások egyik legfontosabb európai célpontjává vált. Ez önmagában sikertörténetnek tűnik. A valódi kérdés azonban nem az, hogy hány új gyár épül, hanem az, hogy ezek a beruházások képesek-e tartósan növelni a magyar vállalatok tudását, versenyképességét és hozzáadott értékét – vagy csupán egy új, technológiailag fejlettebb, de ugyanúgy függőségeket termelő "gyárgazdaságot" építenek. Vállalati interjúkon alapuló kutatásunk eredménye szerint az eddigi tapasztalatok alapján a kínai EV-beruházások a hagyományos autóipari FDI-nél is kisebb pozitív spillover-hatást eredményeznek a fogadó gazdaságban.

Ezért menekülnek külföldre a legígéretesebb magyar startupok – Nem a tőke a legfőbb gond

2026. augusztus 16. 15:00 | Krankovits Melinda, Szennay Áron, Szakos Judit, Kézai Petra Kinga

Ezért menekülnek külföldre a legígéretesebb magyar startupok – Nem a tőke a legfőbb gond

Ha azt szeretnénk, hogy a startupok ne csak Magyarországon induljanak, hanem Magyarországon is növekedjenek és érjenek el globális sikereket, a tőke önmagában nem elegendő. Kutatásunk szerint, miközben az állam jelentős szerepet vállalt a startupok finanszírozásában, a szabályozási környezet továbbra is ritkán különbözteti meg a startupokat a hagyományos kis- és középvállalkozásoktól. A startup-ökoszisztéma szereplői évek óta az adminisztratív terhek csökkentését és a kedvezőbb adózást tekintik a legfontosabb állami feladatnak. Kutatásunk azt vizsgálja, hogy a magyar jogalkotás mennyiben követi le ezeket az igényeket.

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

2026. augusztus 09. 06:00 | Boza István, Pető Rita, Neubrandt Martin

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

2026. augusztus 01. 08:30 | Kézai Petra Kinga, Baranyai Nóra, Zsibók Zsuzsanna, Pálné Kovács Ilona

Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapnak az akadémiai kutatásokban a nemzetközi hálózatok és a helyi szintű nemzetközi kapcsolatok. A testvérvárosi együttműködések eredetileg a kulturális csere és a polgári diplomácia eszközeiként jöttek létre, céljuk a népek közötti párbeszéd és a békés együttműködés erősítése volt. Azóta azonban sokat változott a szerepük: a globalizáció és az európai integráció hatására a helyi önkormányzatok egyre tudatosabban használják ezeket a kapcsolatokat saját érdekeik képviseletére is. Kutatásunk azt vizsgálja, hogyan működik ez a gyakorlatban Magyarországon. Egy online kérdőíves felmérés keretében – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével együttműködésben – több száz hazai önkormányzatot kérdeztünk meg nemzetközi kapcsolataikról. A 409 válasz alapján kirajzolódó kép szerint a települések túlnyomó többsége, közel 88 százaléka rendelkezik legalább egy testvértelepülési kapcsolattal. Nem meglepő módon a nagyobb városok általában több partnerrel működnek együtt, míg a kisebb települések kapcsolatrendszere szűkebb.

Szelekció vagy fejlesztés? A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról szóló vitát egy mérési probléma viheti félre

2026. július 26. 15:00 | Horn Dániel

Szelekció vagy fejlesztés? A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról szóló vitát egy mérési probléma viheti félre

Az elmúlt időszakban ismét fellángolt a vita a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szerepéről. Az oktatási miniszter szerint ezek az intézmények elsősorban a szelekciót szolgálják: a jobb hátterű és jobb képességű gyerekeket gyűjtik össze, miközben érdemben nem fejlesztik őket jobban, mint a hagyományos négyosztályos gimnáziumok. Mások pedig azzal érvelnek, hogy a kisgimnáziumok fontos szerepet játszanak a tehetséggondozásban, és megszüntetésük nem oldaná meg a felső tagozat problémáit. A kérdésről szóló vitákban gyakran olyan mérési eredményekre épülnek határozott következtetések, amelyek értelmezése korántsem egyértelmű.

Csökkent az abortuszok száma a szívhangrendelet hatására? Mutatjuk a számokat

2026. július 19. 11:00 | Szabó-Morvai Ágnes

Csökkent az abortuszok száma a szívhangrendelet hatására? Mutatjuk a számokat

2022. szeptember 15-én lépett hatályba Magyarországon az a kormányrendelet, amely kötelezővé tette a terhességmegszakítás előtt a magzati szívhang meghallgatását. A rendelet indoklása szerint a beavatkozás előtt a kismamának „hallania kell a magzati élet működésének bizonyítékát”– a szívhangot –, ami a döntéshozatalt befolyásolhatja. A jogszabályt azóta is heves vita övezi: míg támogatói szerint segít csökkenteni az abortuszok számát, addig ellenzői és szakmai szervezetek – köztük az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészet és Nőgyógyászat Tagozata – a nők önrendelkezési jogának sérelmét, illetve a méltóságteljes ellátás akadályozását látják benne. A KSH adatain alapuló elemzésem azt mutatja, hogy a szívhangrendelet érdemben nem csökkentette az abortuszok arányát.

Nem kellene életben tartani a falvakat?

2026. július 11. 07:00 | Fertő Imre

Nem kellene életben tartani a falvakat?

Van egy egyre gyakrabban hallható érvelés, miszerint a falusi településszerkezet fenntartása drága, az emberek amúgy is elköltöznek, mert nincs munka, ezért az állam rosszul teszi, ha vidékfejlesztési eszközökkel próbálja életben tartani a falusi életet. Ehelyett bérlakásokat kellene építeni ott, ahol az emberek ténylegesen élni akarnak: Budapesten, Győrben, Sopronban és más munkaerőpiaci központokban. Első hallásra az érv erős. Van benne közgazdasági racionalitás, urbanizációs tapasztalat, lakáspolitikai kritika és némi provokatív józanság. A gond nem az, hogy teljesen hamis. Hanem az, hogy túl sok mindent akar egyetlen lendülettel bizonyítani.

Részletes keresés
–