• Megjelenítés
Miként változhat régiónk iparosítási modellje: minden alternatív út járhatatlan?

2025. augusztus 02. 12:00 | Szalavetz Andrea

Miként változhat régiónk iparosítási modellje: minden alternatív út járhatatlan?

Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) kétévente teszi közzé az ún. zászlóshajó publikációját, az Iparfejlesztési Jelentést. A most készülő, 2026-ban megjelenő kiadvány immár a 12. lesz a sorban. Mindegyik jelentés más-más témát helyez a középpontba, például a fejlődő országok iparosítását, az ipari innovációt, az iparpolitikát, az energiahatékonyságot, a fenntarthatóságot az iparban, az újonnan megjelenő technológiák termelésbe integrálását, a digitalizációt. A 2026-os jelentés központi témája „az iparosítás jövője” lesz. A funkcionális témák mellett mindegyik jelentés egy-egy régiót is nagyító alá helyez, a 2026-os fókusza Közép- és Kelet-Európa, valamint Közép-Ázsia (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán).

Ha befektetsz, alacsonyabb vámokat kapsz! – Mit üzen Trump EU-val és Japánnal kötött új típusú megállapodása?

2025. július 31. 10:00 | Sass Magdolna

Ha befektetsz, alacsonyabb vámokat kapsz! – Mit üzen Trump EU-val és Japánnal kötött új típusú megállapodása?

Japán után az Európai Unió is részben egy közvetlentőke-befektetési vállalással biztosította magának a Washington által korábban belengetettnél alacsonyabb amerikai vámokat. A Japánnal, illetve az EU-val kötött amerikai megállapodások világosan jelzik, hogy a közvetlentőke-befektetések immár nem csupán gazdasági, hanem (geo)politikai és kereskedelempolitikai eszközként is szolgálnak. Japán és az EU számára más-más okból jelent majd komoly kihívást a megállapodás teljesítése.

Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

2025. július 26. 13:30 | Vasárus Gábor László, Farkas Jenő Zsolt, Kovács András Donát, Kiss Emőke

Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

A klímaváltozás társadalmi és környezeti hatásainak kezelése napjaink egyik legösszetettebb globális kihívása. Az éghajlati kockázatokkal összefüggésben a nemzeti kormányoknak ökoszisztéma-romlásra, természeti katasztrófákra, társadalmi-gazdasági átalakulásokra kell számítaniuk. A kihívások elleni küzdelemben és a klímavédelemben az Európai Unió egyfajta globális éllovasként pozícionálja magát. Ezt bizonyítják az olyan átfogó szakpolitikai dokumentumok, mint az Európai Zöld Megállapodás (2019) és a ‘Fit for 55’ csomag (2021), amelyek a klímasemlegesség elérését célozzák. Ebben a kontextusban sajátosnak mondható a kelet-közép-európai EU-tagállamok, különösen a Visegrádi Négyek (V4 – Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) klímapolitikai pozíciója (Bocquillon és Maltby, 2017; Skjærseth, 2021). A megújuló energiaforrásokra és a dekarbonizációra vonatkozó célkitűzéseik bizonyos tekintetben eltérőek az EU többi tagállamaitól, és a hagyományosnak tekinthető szén- és nukleáris energiatermelési módokhoz való ragaszkodásuk erős.

Elbutuláshoz vezethet az MI használata - Itt is kockázatokra utaló címkék lesznek, mint a cigarettásdobozokon?

2025. július 19. 07:00 | Sziklai R. Balázs

Elbutuláshoz vezethet az MI használata - Itt is kockázatokra utaló címkék lesznek, mint a cigarettásdobozokon?

Sci-fi könyvbe illő fordulat, hogy mi történik, ha a jövőben lekapcsolják a mesterséges intelligenciát (MI). Túlélheti-e egy társadalom, amely már megszokta, hogy mindenben az MI-alkalmazások segítségére támaszkodik. A válasz egyre inkább nemlegesnek tűnik. Vagy megtanuljuk visszagyömöszölni a szellemet a palackba, és (csak) mértékletesen használni az MI-t, vagy az oktatásban hajtunk végre forradalmi változást. Egyik feladat sem tűnik egyszerűnek. Az viszont a tudásalapú társadalom végét jelenti, ha a tudást exportáljuk a gépeknek. Az írás a mesterséges intelligencia diákokra gyakorolt hatását járja körül.

Rendszerszintű hiba, strukturális illúzió – Miért hibás a HUN-REN humán kutatóközpontok ELTE-hez csatolása?

2025. július 02. 13:00 | Fertő Imre

Rendszerszintű hiba, strukturális illúzió – Miért hibás a HUN-REN humán kutatóközpontok ELTE-hez csatolása?

Az intézményi reformok világában nem ritka, hogy a változtatásokat tetszetős jelszavakkal, hangzatos modernizációs ígéretekkel és látszólagos nemzetközi példákkal indokolják. Azonban a felszín alatt gyakran nem csupán adminisztratív átrendeződés zajlik, hanem olyan rendszerszintű átalakítás, amelynek logikai megalapozottsága, tudománypolitikai indokoltsága, hosszú távú következményei súlyos kérdéseket vetnek fel. A HUN-REN törvény szerint „A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (a továbbiakban: HUN-REN) küldetése, hogy az általa végzett tudományos kutatásokkal és innovációs tevékenységekkel hozzájáruljon új tudományos eredmények létrehozásához, ezáltal a magyar gazdaság és az egész magyar nemzet előtt álló társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások megoldásához.” Ez a misszió világosan kifejezi, hogy a HUN-REN célja nem csupán tudományos kiválóság, hanem a magyar társadalom, gazdaság és környezet kihívásaira adott válaszok keresése is, vagyis széles társadalmi felelősségvállalás.

Térképen mutatjuk, hol élnek a legtöbbet keresők Magyarországon (2. rész)

2025. június 22. 07:00 | Bareith Tibor, Csizmadia Adrián

Térképen mutatjuk, hol élnek a legtöbbet keresők Magyarországon (2. rész)

Cikkünk első részében bemutattuk, hogy a magyar települések közötti jövedelemkülönbségek tartósak, és hogy a jövedelmeket meghatározó tényezők – mint az iskolai végzettség vagy a vállalkozások jellemzői – térségenként eltérően hatnak. A Geographically Weighted Regression (GWR) módszer alkalmazása lehetővé tette, hogy ne csupán országos átlagokat lássunk, hanem lokálisan érvényes összefüggéseket is feltérképezzünk. Cikkünk második részében elmélyítjük a vizsgálatot, és megnézzük mennyire változékonyak a különböző hatótényezők, és mit tanulhatunk mindebből a célzott gazdaságpolitika szempontjából.

Elképesztő, mennyi élelmiszer landol a kukában – A rövid ellátási láncok csökkenthetik ezt a veszteséget

2025. június 14. 07:00 | Benedek Zsófia, Kujáni Katalin, Molnár Judith

Elképesztő, mennyi élelmiszer landol a kukában – A rövid ellátási láncok csökkenthetik ezt a veszteséget

A helyi élelmiszerrendszerek révén nemcsak friss, jó minőségű termékek kerülhetnek az asztalra: arra is megoldást nyújthatnak, hogy kevesebb élelmiszer vesszen kárba. Kutatásunk a kistermelők hétköznapi gyakorlatai és közösségi megoldásai mentén azt vizsgálja, hogy miként lehet a veszteségből fenntartható működés.

Mennyit érdemes egy magyar borért külföldön elkérni?

2025. június 08. 12:00 | Csurilla Gergely, Bakucs Zoltán, Fertő Imre

Mennyit érdemes egy magyar borért külföldön elkérni?

A nemzetközi kereskedelem gazdasági növekedésre gyakorolt hatása az utóbbi évtizedekben a közgazdasági kutatások homlokterébe került. A globális kereskedelmi folyamatok makrogazdasági elemzései mellett azonban kevés figyelem irányul az ágazati sajátosságokra, holott ezek gyakran kulcsfontosságú betekintést nyújtanak a helyi gazdaságok dinamikájába. Magyarország borászati szektora ebből a szempontból különösen érdekes esettanulmányt jelent: strukturálisan heterogén iparágról van szó, amelyet az EU-csatlakozást követő sajátos intézményi környezet alakít. A Journal of Wine Economics-ban megjelent tanulmányunkban azt vizsgáltuk, miként befolyásolják a vállalati szintű árképzési döntések – különös tekintettel a profitmarzsokra – a borászatok exportpiaci részvételét és nemzetközi teljesítményét.

Miért hagyott le minket annyira Lengyelország? Leginkább az oktatásban kell keresni az okokat

2025. május 31. 13:00 | Csontos Tamás

Miért hagyott le minket annyira Lengyelország? Leginkább az oktatásban kell keresni az okokat

A közgazdaságtan tele van olyan tételmondatokkal, amelyeket szinte mantraszerűen ismételgetünk, mert tömören ragadják meg a szakma alapigazságait. Az egyik legismertebb ilyen mantra így szól: „Az államnak az oktatásba és humán tőkébe kell fektetnie, ha hosszú távú gazdasági növekedést akar.” Ezt minden közgazdász kívülről fújja – és nem véletlenül. A gond csak az, hogy hiába hangzik el újra és újra ez az alapvetés a hazai közgazdasági vitákban, a döntéshozók mintha teljesen immunisak lennének rá. A figyelmeztetések – miszerint a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb strukturális gyengesége az alacsony szintű humántőke-beruházás – már évtizedek óta visszhangzanak, mégsem követi őket valódi változás. Ebben a visszhangtalan közegben a közgazdászoknak egyre frusztrálóbb folyton előrángatni a humán tőkét, mint választ, hiszen úgy tűnhet, mintha beragadt volna egy régi lemez, és semmi eredetit nem tudnánk mondani.

Ilyen veszélyeket jelenthet az AI a közgazdasági kutatásban

2025. május 17. 19:00 | Fertő Imre

Ilyen veszélyeket jelenthet az AI a közgazdasági kutatásban

Az elmúlt évtizedek során a közgazdasági kutatás módszertana jelentős átalakuláson ment keresztül. Az ökonometriai módszerek fejlődése és elterjedése, majd a nagy adatbázisok megjelenése után a következő fontos mérföldkövet a mesterséges intelligencia térhódítása jelenti. Ám a módszertani fejlődés nem feltétlenül jelenti az elméleti megértés fejlődését is. Sőt, gyakran éppen az ellenkezője az igaz: a technikai eszközök bonyolultságának növekedésével arányosan csökken az elemzések elméleti megalapozottsága. A tudománytörténet számos példát szolgáltat arra, hogy az új módszerekbe vetett túlzott bizalom tévútra viheti a kutatókat. A közgazdaságtanban különösen jellemző ez a jelenség, mivel e diszciplína folyamatosan küzd a természettudományok egzaktságának elérésére való törekvés és a társadalomtudományi jelenségek inherens komplexitása közötti feszültséggel. Az ökonometria hajnalán hasonló lelkesedés volt tapasztalható, mint amit most a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban látunk. Azonban utólag nyilvánvalóvá vált, hogy a matematikai formalizmus önmagában nem oldotta meg a közgazdasági kérdéseket – sőt, esetenként elfedett fontosabb intézményi és történeti összefüggéseket.

Mi köze a Columbo-sorozatnak Karikó Katalinhoz? - Sok minden kell egy jó kutatáshoz

2025. május 11. 07:00 | Bálint Dóra

Mi köze a Columbo-sorozatnak Karikó Katalinhoz? - Sok minden kell egy jó kutatáshoz

Habár az információbőség széles találkozási felületet biztosít az akadémiai, valamint az azon kívüli világ között (gondoljunk csak a sajtóban megjelenő kutatási eredményekre), ez azonban mégsem feltétlenül járul hozzá a tudomány természetének mélyebb megértéséhez. A látszólag paradox helyzet különböző szélsőséges hozzáálláshoz vezethet a túlzott elvárásoktól egészen a tudománnyal szemben tanúsított fanatikus bizalmatlanságig. Írásom a tudományos munkát járja körül egy geográfus-kutató nézőpontjából, egyfajta híd szerepet kíván betölteni. Célja közelebb hozni ezt a két világot, amelyre nagy szükség van egy olyan korban, amikor az információ korlátlansága sok esetben a megértés korlátaival párosul.

Egyre kedveltebbek az ukrán divattervezők – De kinőheti-e összeszerelő üzem jellegét az ország textil- és ruhaipara?

2025. április 26. 10:30 | Dobos Emese, Anastasiia Kychak

Egyre kedveltebbek az ukrán divattervezők – De kinőheti-e összeszerelő üzem jellegét az ország textil- és ruhaipara?

Ukrajnában jelentős foglalkoztató a ruhaipar. 2020 elején az ágazatban dolgozók több mint 90%-a nő volt, többnyire alacsony hozzáadott értékű munkakörökben. Az országot több mint három éve támadja Oroszország, sok cég megsemmisült, a nemzetközi megrendelők pedig visszavonták megbízásaikat. Számos cég azonban kiemelkedő helytállásról tett tanúbizonyságot a háború alatt, és Ukrajna hatalmas, egyelőre kiaknázatlan potenciállal rendelkezik a textilgyártás terén. Eközben az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt 10 évben jelentőssé váltak. Melyek a fő kihívások, amelyeket az ukrán textil- és ruhaiparnak le kell küzdenie a feljebb lépés érdekében?

Boldogság vagy boldogulás: az iskolaválasztás dilemmái kisvárosi környezetben

2025. április 19. 07:00 | Geambasu Réka, Kovai Cecília, Szőke Alexandra

Boldogság vagy boldogulás: az iskolaválasztás dilemmái kisvárosi környezetben

Tél és koratavasz a lázas iskolakeresés időszaka: a megfelelő pedagógus, osztály vagy intézmény kiválasztása maga mögé utasít minden egyéb témát nem csak a játszótéri, hanem különféle szülői Facebook-csoportok beszélgetéseiben is. Nem csak Magyarországon lett azonban az iskolaválasztás ekkora téttel bíró döntés, a nemzetközi szakirodalom számos ország példáján mutatja be Kínától Anglián át Romániáig, hogy a szülők felfokozott döntési helyzetbe kerültek. De vajon miért lett ekkora tétje az iskolaválasztásnak? Milyen dilemmákkal küzdenek a szülők döntésük során? A választás dilemmája vajon privilégium vagy olyan kényszer, amely a társadalom széles rétegeit érinti? A választás kényszere hogyan jelenik meg a különböző társadalmi csoportoknál?

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility