• Megjelenítés
A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

2026. július 01. 09:00 | Brucker Balázs

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt. A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

Jobban tanulunk, ha veszíthetünk? Meglepő erővel bír a veszteségkerülés az oktatásban

2026. június 30. 11:00 | Ertl Antal, Holb Éva, Bakó Barna

Jobban tanulunk, ha veszíthetünk? Meglepő erővel bír a veszteségkerülés az oktatásban

Mi motivál jobban: ha pontokat nyerhetünk, vagy ha pontokat veszíthetünk? A viselkedési közgazdaságtan régóta tudja, hogy az emberek az azonos nagyságú veszteséget erősebbnek élik meg, mint a nyereséget: ezt nevezzük veszteségkerülésnek. Tudjuk-e ezt az oktatás során hasznosítani? Ezt teszteltük egy hazai kutatás során egyetemi környezetben.

Vége a nagy álmoknak: mégsem a hidrogén hozza el a zöld áttörést a közlekedésben?

2026. június 21. 06:00 | Szabó John

Vége a nagy álmoknak: mégsem a hidrogén hozza el a zöld áttörést a közlekedésben?

Az évtized elején a hidrogénre sokan még alapvetően, mint az energiaátmenet „svájci bicskájára” tekintettek, mára azonban egyre több jel utal arra, hogy a régóta várt hidrogénforradalom a közlekedésben is elmarad. Miközben a hidrogénes járművek piaca megtorpant, a töltőinfrastruktúra fejlesztése akadozik, és az akkumulátoros elektromos technológiák gyorsan teret nyernek, a hidrogén alkalmazási köre egyre szűkül. Bár a nehézgépjárművekről sokáig kecsegtető piacként beszéltek, globális trendek, és főleg a kínai tapasztalatok azt mutatják, hogy e területen is legfeljebb kis részesedése lehet ennek az üzemanyagnak, így legfeljebb a hajózás és a légiközlekedésben juthat szerephez.

A cégeknek közölniük kell majd, náluk hogyan keresnek a nők a férfiakhoz képest – Nem mindegy, hogy fognak mérni

2026. június 14. 17:00 | Boza István, Ilyés Virág

A cégeknek közölniük kell majd, náluk hogyan keresnek a nők a férfiakhoz képest – Nem mindegy, hogy fognak mérni

Jövőre sok nagyobb munkáltató számára gyakorlati kérdéssé válhat, hogy pontosan mekkora különbség van a nők és férfiak bére között. Magyar adminisztratív adatok alapján azt mutatjuk meg, hogy a válasz erősen függ a mérés módjától: különösen attól, milyen részletesen határozzuk meg az azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők kategóriáit. Ez a technikai döntés alapvetően befolyásolhatja, hogy a bérjelentések mit mutatnak majd a magyar munkáltatókról.

Nálunk is egyre több a közösségi kert, de még több akadályba ütköznek az alulról induló városfejlesztési ötletek

2026. június 07. 14:00 | Farkas Orsolya, Uszkai Andrea, Jóna László

Nálunk is egyre több a közösségi kert, de még több akadályba ütköznek az alulról induló városfejlesztési ötletek

A közösségi tervezés Magyarországon egyre nagyobb figyelmet kap, azonban az alulról induló városfejlesztési kezdeményezések megvalósulása számos akadályba ütközik. Az egyik fő korlát az intézményi struktúrák merevsége, amelyek gyakran nem biztosítanak elegendő teret a lakossági ötletek befogadására és integrálására. Emellett a forráshiány és a pályázati rendszerek bonyolultsága is nehezíti a civil kezdeményezések előrehaladását. Problémát jelent a lakossági részvétel egyenlőtlensége is, hiszen nem minden társadalmi csoport tud azonos mértékben bekapcsolódni a tervezési folyamatokba. A bizalom hiánya az önkormányzatok és a helyi közösségek között tovább lassíthatja az együttműködést. Ugyanakkor pozitív példák is mutatják, hogy megfelelő támogatással és nyitottsággal ezek a kezdeményezések hozzájárulhatnak az élhetőbb városi környezet kialakításához. A jövőben kulcsfontosságú lehet az átláthatóbb döntéshozatal és a részvételi mechanizmusok erősítése.

Mit is jelent Magyar Péter és von der Leyen nagy alkuja az EU-pénzek hazahozatalában?

2026. június 03. 14:00 | Czina Veronika

Mit is jelent Magyar Péter és von der Leyen nagy alkuja az EU-pénzek hazahozatalában?

A Tisza Párt egyik legnagyobb kampányígérete volt a befagyasztott európai uniós pénzek felszabadítása, így nem volt meglepő, hogy a választási győzelmük után azonnal munkához láttak, és többször is egyeztettek az Európai Bizottság képviselőivel. Arra azonban talán senki nem számított, hogy már a kormányalakítás után három héttel bejelentenek egy olyan keretmegállapodást, mely a vártnál sokkal nagyobb összegek feloldásról szól. A források megindítása nemcsak Magyarország számára elengedhetetlen, hanem az EU számára is visszaigazolás lehet arról, hogy működik a pár éve megkezdett trend, miszerint a jogállamiság tagállami szintű betartatását különböző feltételességi mechanizmusokhoz kötik.

A pénztárcánktól függ, hogy magánúton vagy közös megoldással kezelnénk a társadalmi problémákat

2026. május 30. 15:00 | Ertl Antal, Horn Dániel, Kiss Hubert János

A pénztárcánktól függ, hogy magánúton vagy közös megoldással kezelnénk a társadalmi problémákat

Képzeljük el, hogy egy közös problémával nézünk szembe – mondjuk egy közelgő árvízzel – amelyet csak együtt tudunk megoldani. Ám van egy kiskapu: aki elég gazdag, az magának épít védőgátat, és nem vesz részt egy nagyobb, közös védőgát építésében. Mi fog történni? Egy 34 országra kiterjedő kísérlet erre a kérdésre kereste a választ, és az eredmények elgondolkodtatóak.

Egy nagy választás kis vesztese: a német kisebbség búcsúja a lengyel parlamenttől

2026. május 18. 11:00 | Baranyai Nóra

Egy nagy választás kis vesztese: a német kisebbség búcsúja a lengyel parlamenttől

Lengyelországban a 2023-as parlamenti választások rendkívül kiélezett küzdelmet hoztak a Jog és Igazságosság (PiS) és a Polgári Platform (KO) között, rekordmagas részvétellel. A választást a PiS nyerte, de végül a Tusk-vezette oldal tudott kormányt alakítani. Jelentőségében elsikkadt és kevesebb visszhangot kapott, hogy a német közösség, amely a rendszerváltozás óta a lengyel törvényhozás állandó résztvevője, s 1997 óta az etnikai szervezetek egyedüli képviselője volt, elveszítette mandátumát. Elemzésünkben annak járunk utána, hogy milyen tényezők, társadalmi és politikai változások, speciális körülmények játszottak szerepet ennek a helyzetnek a létrejöttében.

Hol húzható meg a közgazdász felelőssége az AI alkalmazása során?

2026. május 17. 11:00 | Fertő Imre

Hol húzható meg a közgazdász felelőssége az AI alkalmazása során?

Egy évvel ezelőtt arról írtam, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása a közgazdasági kutatásban nemcsak új módszertani lehetőségeket teremt, hanem komoly veszélyeket is hordoz magában. A legfontosabb veszélynek akkor azt láttam, hogy a technikai fejlődés spektákuluma képes elfedni az elméleti megértés hiányát. Azóta a helyzet nem egyszerűbb lett, hanem bonyolultabb. A mesterséges intelligencia már nemcsak új eszköz a kutatók kezében, hanem egyre inkább a kutatási folyamat egészének alakítója.

Nem mindegy, miként alakítjuk ki kertjeinket – A tökéletesre nyírt gyep nagy bajt okoz a klímavédelem terén

2026. május 10. 11:00 | Kézai Petra Kinga, Hardi Tamás, Uszkai Andrea, Páthy Ádám, Smahó Melinda, Baranyai Nóra

Nem mindegy, miként alakítjuk ki kertjeinket – A tökéletesre nyírt gyep nagy bajt okoz a klímavédelem terén

A klímavédelem nemcsak a városvezetők vagy a természetvédők feladata, hanem minden egyes kerttulajdonosé is. A magántulajdonú zöldterületek, előkertek és udvarok a szuburbán települések zöldfelületeinek akár 80%-át is kiteszik, így kulcsszerepet játszanak a helyi mikroklíma szabályozásában és a biodiverzitás megőrzésében. Kutatásunk 604 – a magyarországi mellett romániai és szlovákiai – háztulajdonos megkérdezésével feltárta, hogy a kertgondozási szokásokat leginkább a társadalmi státusz, az ökológiai tudatosság és a közösségi normák alakítják. Míg a régi lakosok inkább a hasznosságot és ökológiai funkciókat részesítik előnyben, addig a 2000-es években betelepülők a kényelmet és esztétikumot helyezik előtérbe. Az önkormányzatok és a közösségek együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a magánkertek ne csak díszítsenek, hanem aktívan hozzájáruljanak a fenntartható, élhető és klímaadaptív jövő kialakításához.

Meglepő dolog dönt arról, hogy sportolunk-e rendszeresen

2026. május 03. 07:00 | Csurilla Gergely, Fertő Imre, Benedek Zsófia, Fogarasi József, Bakucs Zoltán

Meglepő dolog dönt arról, hogy sportolunk-e rendszeresen

Amikor a magyarok egészségi állapotáról beszélünk, hajlamosak vagyunk gyors magyarázatokhoz nyúlni. Túl sok a munka, túl kevés a szabadidő, drága a sport, messze van az edzőterem, nincs megfelelő infrastruktúra. Ezek mind valós szempontok. De van egy kellemetlenebb kérdés is, amit ritkábban teszünk fel: mi van akkor, ha nem pusztán a körülményeink, hanem a belső értékrendünk is meghatározza, hogy mennyit mozgunk?

Egy újrafelfedezett elmélet felülírhatja, amit a társadalmi egyenlőtlenségekről tudunk

2026. április 26. 11:00 | Naszódi Anna

Egy újrafelfedezett elmélet felülírhatja, amit a társadalmi egyenlőtlenségekről tudunk

Az elmúlt évtizedekben népszerűvé vált módszerek alkalmazásával olyan trendeket kapunk az iskolázottság szerinti homofíliára – vagyis a hasonló iskolázottságú és ezzel együtt közel hasonló társadalmi státuszú emberek közötti vonzalom erősségére – az USA államai vonatkozásában, amelyek nincsenek összhangban a 20. századra jellemző U-alakú amerikai jövedelemegyenlőtlenségi dinamikával. Ha azonban egy neves szociológus, James Coleman közel 70 éves ötletére építünk, már plauzibilis eredményeket kapunk.

Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

2026. április 18. 14:00 | Kézai Petra Kinga, Szennay Áron, Krankovits Melinda

Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

A jövő innovációi nem véletlenszerű helyeken jelennek meg: azok ott születnek, ahol a tudás, a tehetség és a vállalkozói lehetőségek találkoznak. Elemzésünk most először rajzolja ki ilyen részletességgel a visegrádi országok startup-térképét a biotechnológia, a gyógyszer- és vegyipar terén, feltárva, mely városokban koncentrálódnak ezek a vállalkozások. Eredményeink szerint az egyetemi városok valódi innovációs központként működnek: nemcsak új tudás keletkezik bennük, hanem képesek a legígéretesebb vállalkozásokat is magukhoz vonzani. Ugyanakkor a finanszírozás rendkívül koncentrált, és csupán néhány vállalkozás jut jelentős tőkéhez, ami éles versenyhelyzetet teremt. A nemzetközi láthatóság alapfeltétele a sikernek. Eredményeink világosan jelzik a döntéshozók, befektetők és vállalkozók számára: az innovációs ökoszisztéma tudatosan építhető és fejleszthető. A kérdés nem az, hogy hol jelennek meg a jövő startupjai, hanem az, kik ismerik fel időben ezeket az új lehetőségeket.

A legnagyobb titokban készült az EU földindulásszerű változást hozó terve – Sok milliárd euró a tét

2026. április 15. 07:00 | Finta István

A legnagyobb titokban készült az EU földindulásszerű változást hozó terve – Sok milliárd euró a tét

Európa jövője szempontjából talán még sosem volt olyan nagy jelentőségű az Európai Unió többéves pénzügyi kerete (MFF), mint most. A 2028-2034-es időszakra szóló MFF eddig nem tapasztalt kihívásokra kíván teljesen újszerű válaszokat adni, miközben azt is kifejezi, hogy az EU milyen értékek mentén kívánja alakítani jövőjét.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility