• Megjelenítés
Mi lesz a kidobott ruhákkal? – Új szabályok és kihívások Európában

2025. december 19. 13:00 | Dobos Emese

Mi lesz a kidobott ruhákkal? – Új szabályok és kihívások Európában

2025 januárjától kötelező szelektíven gyűjteni a textilhulladékot az Európai Unióban. Már csak az a nagy kérdés, mi is lesz ezzel a hulladékkal. Sorra jelentenek ugyanis fizetésképtelenséget a textilhulladék-begyűjtéssel és -feldolgozással foglalkozó európai vállalatok, miközben a valamilyen szinten a működésüket finanszírozni hivatott kiterjesztett gyártói felelősség rendszert éppen csak elfogadta az Európai Parlament.

Iparpolitikai reneszánsz a visegrádi országokban – Miben tér el a magyar út?

2025. december 14. 13:45 | Csontos Tamás Tibor, Szabó Dorottya, Helena Drdlová

Iparpolitikai reneszánsz a visegrádi országokban – Miben tér el a magyar út?

A COVID-válság és az orosz–ukrán háború nyomán világszerte felértékelődött az állami szerepvállalás a gazdaságban. Ennek köszönhetően az iparpolitika – amely évtizedeken át háttérbe volt szorítva a közgazdasági gondolkodásban – újra középpontba került. Az Egyesült Államok és az Európai Unió sorra indítja iparpolitikai programjait, és ez a hullám a közép-európai országokat sem hagyja érintetlenül. A Köz-gazdaság folyóiratban nemrég megjelent tanulmányunkban a NIPO-adatbázis segítségével elemeztük, miként reagálnak a visegrádi országok az iparpolitika reneszánszára. Eredményeink szerint, bár a V4-ek között számos hasonlóság figyelhető meg, a fejlődési irányok egyre inkább szétválnak: Magyarország továbbra is elsősorban a külföldi vállalatokat helyezi támogatáspolitikája középpontjába, míg Lengyelország egyre határozottabban a hazai cégek megerősítésére épít.

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

2025. december 07. 09:00 | Brucker Balázs

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

Így segíthet az AI az infláció előrejelzésében

2025. november 30. 17:00 | Vancsura László, Bareith Tibor, Tatay Tibor

Így segíthet az AI az infláció előrejelzésében

Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia abban, hogy a döntéshozók előre lássák az inflációt? Egy új magyar kutatás megmutatja, hogy az algoritmusok nemcsak a tőzsdén, hanem a gazdaságpolitikai tervezésben is egyre fontosabb szerepet kapnak. Az algoritmusok segíthetnek abban, hogy jobban megértsük: mikor lódulnak meg az árak, mely országokban, és milyen okok miatt.

Egyszerűsödött a zártkertek művelés alóli kivonása – Így kerülhetik el a buktatókat az önkormányzatok

2025. november 23. 09:05 | Vasárus Gábor László, Lennert József, Szalai Ádám

Egyszerűsödött a zártkertek művelés alóli kivonása – Így kerülhetik el a buktatókat az önkormányzatok

Egy friss kormányrendelet a zártkerti ingatlanok művelés alól való kivonásának egyszerűsítését célozza, és ezzel egy hosszú ideje fennálló, jogi és területrendezési szempontból is problematikus helyzetet kíván kezelni. A jogszabály ugyan valódi könnyítéseket tartalmaz, de az önkormányzatok számára fontos felismerni, hogy ez számos buktatóval járó folyamat. Az alábbi összegzés segít eligazodni a kezdő lépésekben, mivel a legtöbb vita, jogi bonyodalom és irreális lakossági elvárás is könnyű lépésekkel kezelhető.

Költekezhet-e a magyar kormány az adófizetők terhelése nélkül?

2025. november 15. 16:30 | Váry Miklós

Költekezhet-e a magyar kormány az adófizetők terhelése nélkül?

A koronavírus-járvány óta jelentős a költségvetési hiány Magyarországon, ezért újra előtérbe kerültek a magyar államadósság-szint fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak. Költhet-e többet a magyar kormány az adófizetők terhelése nélkül, vagyis anélkül, hogy tartósan megnőne az adósságállomány, vagy jelentős adóemelés válna szükségessé? Az ezredforduló és a koronavírus-járvány közti időszak történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy csak a 2008-as pénzügyi válságot követő évek kivételes gazdasági környezetében szembesülhetett a magyar kormány ezzel a kedvező lehetőséggel, és akkor is lényegesen kisebb valószínűséggel, mint az amerikai. A kormányzati túlköltekezés árát tehát várhatóan a magyar adófizetőknek kell előbb-utóbb megfizetniük.

Külföldi multik kapják az állami támogatások túlnyomó részét – Mennyire éri meg ez a modell?

2025. november 08. 20:00 | Éltető Andrea

Külföldi multik kapják az állami támogatások túlnyomó részét – Mennyire éri meg ez a modell?

A különféle válságok nyomán az állami beavatkozás mértéke világszerte növekszik. A visegrádi országok is nagylelkű állami támogatásokat nyújtottak főként a külföldi multinacionális vállalatoknak, kihasználva az EU regionális támogatási szabályait és kivételeit. A magyarországi egyedi kormánydöntések alapján nyújtott támogatások összegének 80%-át külföldi vállalatok kapták. Míg korábban a német autóipari cégek voltak a fő kedvezményezettek, napjainkban a kínai és dél-koreai akkumulátorgyártók kapták a legnagyobb összegeket. Ezek a feltétel nélküli támogatások valószínűleg nem térülnek meg és hosszú távon növelik a környezeti és gazdasági sérülékenységet.

Heti plusz egy húsmentes nap? Ezzel lehetne rávenni a magyarokat az életmódváltásra

2025. november 02. 11:00 | Benedek Zsófia, Baráth Lajos, Fertő Imre, Bakucs Zoltán

Heti plusz egy húsmentes nap? Ezzel lehetne rávenni a magyarokat az életmódváltásra

A klímaválság és a népegészségügy metszéspontja ma már étkezési szokásainkban is tetten érhető. A húsfogyasztás mérséklése egyértelmű megoldás lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának és az erőforrás-felhasználásnak a csökkentésére, mégis nehezen változtatunk a beidegződött étkezési mintáinkon. Friss, magyar adatokra építő kutatásunk arra kereste a választ, milyen tényezők ösztönzik, illetve gátolják a húsmentes napok bevezetését, és hogyan fonódnak össze ebben az egyéni motivációk és a mélyebb, stabil értékrendek. Az eredmény lényege: az egészség a legerősebb mozgatórugó, de a változáshoz a közösségi – szociális – értékek biztosítanak igazán tartós alapot.

Túlélni a mostani válságos időszakot? Erre biztos szükségük lesz a kkv-k vezetőinek

2025. október 26. 07:00 | Podruzsik Szilárd

Túlélni a mostani válságos időszakot? Erre biztos szükségük lesz a kkv-k vezetőinek

Mi a közös egy jordániai és egy magyar kisvállalkozásban? Mindkettő erőforrásszűkös környezetben működik, ahol a túlélés nem luxus, hanem napi küzdelem. Míg Jordániában a kkv-k 70%-a az első öt évben megbukik, Magyarországon sem sokkal rózsásabb a helyzet. Egy friss nemzetközi kutatás azonban meglepő összefüggésre világít rá: a sikeres vállalkozások vezetői nem az etika vagy a profit között választanak, hanem mindkettőt egyszerre valósítják meg.

Mekkora kifektetést végeznek a magyar multik? Az MNB új adataival tisztább lett a kép

2025. október 19. 14:00 | Sass Magdolna

Mekkora kifektetést végeznek a magyar multik? Az MNB új adataival tisztább lett a kép

Mekkora tőkét fektetnek be külföldön a magyar tulajdonú vállalatok? Erre a kérdésre eddig nehéz volt válaszolni, hiszen a hivatalos statisztikák nem a tulajdonosi háttér, hanem a rezidensség elve alapján készültek. Most azonban a Magyar Nemzeti Bank új, egyelőre a világon egyedülálló adatsora pontosabb képet ad: kiderül, hogy a magyar tulajdonban lévő cégek külföldi befektetései az elmúlt évtizedben csaknem megháromszorozódtak. Magyarország tehát már nem csupán befektetési célország, hanem egyre markánsabban tőkekihelyező gazdaság is.

Miért keresnek többet az apák a magyar egyetemeken?

2025. október 11. 10:00 | Németh Brigitta, Lőrincz László

Miért keresnek többet az apák a magyar egyetemeken?

A magyarországi kutatók és oktatók helyzete az utóbbi időben egyre gyakrabban került a figyelem középpontjába. A tudományos pálya presztízse továbbra is erős, ám a mindennapok valósága sokkal árnyaltabb képet mutat. Egy friss kutatás arra kereste a választ, hogy a fiatal, 45 év alatti akadémiai dolgozók körében hogyan alakulnak a bérkülönbségek a férfiak és nők között. A legfontosabb befolyásoló tényezőknek a gyermekvállalást, a tudományterületi megoszlásokat és a bizonytalan munkakörülményeket találták.

Milliárdokba kerülhet a halogatás az inváziós fajok kezelésénél

2025. október 04. 14:30 | Fertő Imre, Garamszegi László Zsolt

Milliárdokba kerülhet a halogatás az inváziós fajok kezelésénél

A biológiai inváziók kérdését hagyományosan természetvédelmi problémaként tárgyaljuk. Ez a nézőpont részben igaz, de félrevezető: a behurcolt és megtelepedő fajok költségeinek döntő hányada a gazdaságban csapódik le. Terméskiesés, védekezési és helyreállítási kiadások, infrastruktúrakárok, egészségügyi terhek, elmaradó turisztikai bevételek – mind fiskális és jóléti hatások, amelyek a költségvetésen és a háztartásokon egyaránt átmennek. A vita lényege ezért nem az, hogy költsünk-e, hanem az, hogy mikor és mire költünk. Állításunk egyszerű: a puha költségvetési korlát logikáját fel kell váltania a megelőzés és a korai beavatkozás fiskális racionalitásának. Minden más opció a halogatás költséges illúziója.

Ennyivel keresnek kevesebbet a bevándorlók a nyugati országokban

2025. szeptember 28. 07:00 | Boza István

Ennyivel keresnek kevesebbet a bevándorlók a nyugati országokban

Egy friss, a Nature folyóiratban megjelent kutatásunk szerint a bevándorlók átlagosan 17,9%-kal alacsonyabb bért kapnak, mint a helyben született dolgozók. A kilenc ország – köztük Kanada, az Egyesült Államok és több nyugat-európai ország – adatait vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy a bevándorlók bérhátrányának túlnyomó része nem abból fakad, hogy ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapnak, hanem abból, hogy nem férnek hozzá a magasabb fizetést nyújtó állásokhoz. A bérkülönbség közel háromnegyede abból ered, hogy a bevándorlók sokkal gyakrabban dolgoznak alacsony presztízsű, rosszabbul fizetett munkakörökben.

Nagyon másként dönt a nyaralásról a Z generáció – Így érdemes megszólítani a különböző nemzedékeket

2025. szeptember 20. 08:00 | Kupi Marcell, Ivancsóné Horváth Zsuzsanna, Kundi Viktória

Nagyon másként dönt a nyaralásról a Z generáció – Így érdemes megszólítani a különböző nemzedékeket

A turizmus világa az utóbbi években látványosan digitalizálódott. Nem csupán az utazásszervezés költözött át az online térbe, hanem maga a turisztikai élmény is egyre szorosabban kapcsolódik az okoseszközökhöz, applikációkhoz, közösségi platformokhoz. Ebben a gyorsan változó környezetben nekünk, kutatóknak és szakembereknek egyaránt érdemes megértenünk, hogyan alakul át az utazók döntéshozatali mechanizmusa – és különösen azt, hogy ebben milyen szerepet játszik az, hogy melyik generációhoz tartoznak.

Az embert kiváltó AI-ügynökök tömeges megjelenésével járhat a mesterséges intelligencia harmadik korszaka?

2025. szeptember 14. 10:30 | Szalavetz Andrea

Az embert kiváltó AI-ügynökök tömeges megjelenésével járhat a mesterséges intelligencia harmadik korszaka?

A 2020-as évek közepén új áttörés következett be az AI fejlődésében. A prediktív, majd a generatív AI-t követően megjelent a környezetét érzékelő, ennek alapján autonóm döntéseket hozó és azokat végrehajtó ügynöki AI, amely olyan mértékben vállalja át a vállalkozók feladatait, és futtat fel önállóan vállalkozásokat, hogy ezzel eljöhet az egyszemélyes (egyetlen vállalkozó által menedzselt) unikornisok kora. Az ügyfélkapcsolat-menedzsmenttel kapcsolatos feladatokat, a marketinget, a számlázást, az adóbevallást, a szoftverfejlesztési feladatok zömét, és sok egyéb vállalkozói feladatot megfelelően betanított AI-ügynökökkel is el lehet majd végeztetni.

Ingatlanpiaci élénkülést is hozhat a zártkerti ingatlanok művelésből való kivonásának új lehetősége

2025. szeptember 06. 07:30 | Vasárus Gábor László

Ingatlanpiaci élénkülést is hozhat a zártkerti ingatlanok művelésből való kivonásának új lehetősége

A magyar jogrendszerben a zártkerti ingatlanok hosszú időn keresztül különleges jogi kategóriát képeztek. A zártkertként nyilvántartott telkek művelési kötelezettsége, valamint az adásvételt bonyolító földforgalmi szabályok sok esetben megnehezítették az érintett tulajdonosok életét, különösen azokét, akik élethelyzetük változása (elköltözés, egészségi állapot romlása, megművelés ellehetetlenülése) miatt nem tudták fenntartani a korábbi művelési gyakorlatot. Az új jogszabályi környezet lehetőséget teremt az ingyenes művelés alóli kivonásra, az alábbiakban felvázoljuk azokat a szempontokat, amelyek alapján az önkormányzatok megfelelően tudnak dönteni a kérdésben, továbbá kitérünk a buktatókra is. Javasoljuk a területileg differenciált szabályozást.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility