• Megjelenítés
Mennyire ismeri fel önmagát az AI? Súlyos kérdések múlhatnak ezen

2026. január 31. 22:55 | Hajnal Zsófia

Mennyire ismeri fel önmagát az AI? Súlyos kérdések múlhatnak ezen

Amint azt a nemzetközi sajtóban is olvashattuk az elmúlt hónapokban, a hamis, AI alapú tartalmaknak közösségromboló erejük van. Súlyosan sérthetik a személyiségi jogokat, az érintettek társadalmi helyzetét, pszichés állapotát. Több fronton beavatkozhatnak a politikába is. Anyagilag romba dönthetnek embereket, leggyengébb pontjaik és érzéseik kizsákmányolásán keresztül. Álmarketing kampányok által közvetlen gazdaságbefolyásoló erejük lehet, krízis szituációkban pedig feltehetően életek múlhatnak rajtuk. Összességében az AI-megtévesztéseken alapuló csalások száma a közeljövőben még sokkal nagyobb is lehet. Mindez azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia felismerésének – vagy éppen annak, ha ez nem sikerül – vizsgálata aktuális és kiemelten fontos. Ahhoz azonban, hogy eljuthassunk egy lehetséges megoldási javaslathoz, néhány lépést vissza kell lépnünk: mind az AI-elméletben, mind pedig időben.

Az a szakma is megszűnhet, amelyet eddig ellenállónak tartottak az AI térhódításával szemben

2026. január 25. 08:00 | Szalavetz Andrea

Az a szakma is megszűnhet, amelyet eddig ellenállónak tartottak az AI térhódításával szemben

A hagyományos „mit várhatunk az előttünk álló évtől” előrejelzések fogatagában valószínűleg elsikkadt az európai startupok híreire szakosodott Sifted elemzése. A „mit várhatunk” jegyében a Sifted az új technológiák és különösen a mesterséges intelligencia (AI) várható munkaerőpiaci hatásairól írt. A várható fejlemények között kiemelt helyen szerepelt a „go-to-market engineer”, vagyis a piacra lépési stratégia műszaki oldaláért felelős mérnök, mint foglalkozás fokozatos megszűnése, aminek a kattintásvadászat jegyében „A GTM-mérnök halála” címet adták. Az ügynöki mesterséges intelligencia fejlődésével, e funkció betöltéséhez valószínűleg egyre kevésbé lesz szükség humán alkalmazottakra, jósolták. Lássuk, milyen következtetéseket vonhatunk le ebből az előre bejelentett „halálesetből”. Mivel foglalkozik egy GTM-mérnök?

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

2026. január 21. 14:00 | Fertő Imre

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

2026. január 17. 06:30 | Bálint Dóra

Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Az emberek találkozására lehetőséget adó szociális infrastruktúra (például könyvtár, kávézó, sétálóutca, vasútállomás) szerepe egyéni és társadalmi szinten is jelentős: elősegítheti a társadalmi kohéziót, a jobb életminőséget, az egészséget, vagy az elmagányosodás ellenszere is lehet. Cikkemben a szociális infrastruktúraként működő helyek átalakulását és az azokra ható tényezőket mutatom be, különös tekintettel a digitalizáció és a Covid okozta hatásokra.

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

2026. január 11. 15:00 | Bakucs Zoltán, Benedek Zsófia, Fertő Imre, Fogarasi József

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

2025. december 25. 07:00 | Baranyai Nóra, Kézai Petra Kinga

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

Mi lesz a kidobott ruhákkal? – Új szabályok és kihívások Európában

2025. december 19. 13:00 | Dobos Emese

Mi lesz a kidobott ruhákkal? – Új szabályok és kihívások Európában

2025 januárjától kötelező szelektíven gyűjteni a textilhulladékot az Európai Unióban. Már csak az a nagy kérdés, mi is lesz ezzel a hulladékkal. Sorra jelentenek ugyanis fizetésképtelenséget a textilhulladék-begyűjtéssel és -feldolgozással foglalkozó európai vállalatok, miközben a valamilyen szinten a működésüket finanszírozni hivatott kiterjesztett gyártói felelősség rendszert éppen csak elfogadta az Európai Parlament.

Iparpolitikai reneszánsz a visegrádi országokban – Miben tér el a magyar út?

2025. december 14. 13:45 | Csontos Tamás Tibor, Szabó Dorottya, Helena Drdlová

Iparpolitikai reneszánsz a visegrádi országokban – Miben tér el a magyar út?

A COVID-válság és az orosz–ukrán háború nyomán világszerte felértékelődött az állami szerepvállalás a gazdaságban. Ennek köszönhetően az iparpolitika – amely évtizedeken át háttérbe volt szorítva a közgazdasági gondolkodásban – újra középpontba került. Az Egyesült Államok és az Európai Unió sorra indítja iparpolitikai programjait, és ez a hullám a közép-európai országokat sem hagyja érintetlenül. A Köz-gazdaság folyóiratban nemrég megjelent tanulmányunkban a NIPO-adatbázis segítségével elemeztük, miként reagálnak a visegrádi országok az iparpolitika reneszánszára. Eredményeink szerint, bár a V4-ek között számos hasonlóság figyelhető meg, a fejlődési irányok egyre inkább szétválnak: Magyarország továbbra is elsősorban a külföldi vállalatokat helyezi támogatáspolitikája középpontjába, míg Lengyelország egyre határozottabban a hazai cégek megerősítésére épít.

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

2025. december 07. 09:00 | Brucker Balázs

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

Így segíthet az AI az infláció előrejelzésében

2025. november 30. 17:00 | Vancsura László, Bareith Tibor, Tatay Tibor

Így segíthet az AI az infláció előrejelzésében

Hogyan segíthet a mesterséges intelligencia abban, hogy a döntéshozók előre lássák az inflációt? Egy új magyar kutatás megmutatja, hogy az algoritmusok nemcsak a tőzsdén, hanem a gazdaságpolitikai tervezésben is egyre fontosabb szerepet kapnak. Az algoritmusok segíthetnek abban, hogy jobban megértsük: mikor lódulnak meg az árak, mely országokban, és milyen okok miatt.

Egyszerűsödött a zártkertek művelés alóli kivonása – Így kerülhetik el a buktatókat az önkormányzatok

2025. november 23. 09:05 | Vasárus Gábor László, Lennert József, Szalai Ádám

Egyszerűsödött a zártkertek művelés alóli kivonása – Így kerülhetik el a buktatókat az önkormányzatok

Egy friss kormányrendelet a zártkerti ingatlanok művelés alól való kivonásának egyszerűsítését célozza, és ezzel egy hosszú ideje fennálló, jogi és területrendezési szempontból is problematikus helyzetet kíván kezelni. A jogszabály ugyan valódi könnyítéseket tartalmaz, de az önkormányzatok számára fontos felismerni, hogy ez számos buktatóval járó folyamat. Az alábbi összegzés segít eligazodni a kezdő lépésekben, mivel a legtöbb vita, jogi bonyodalom és irreális lakossági elvárás is könnyű lépésekkel kezelhető.

Költekezhet-e a magyar kormány az adófizetők terhelése nélkül?

2025. november 15. 16:30 | Váry Miklós

Költekezhet-e a magyar kormány az adófizetők terhelése nélkül?

A koronavírus-járvány óta jelentős a költségvetési hiány Magyarországon, ezért újra előtérbe kerültek a magyar államadósság-szint fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak. Költhet-e többet a magyar kormány az adófizetők terhelése nélkül, vagyis anélkül, hogy tartósan megnőne az adósságállomány, vagy jelentős adóemelés válna szükségessé? Az ezredforduló és a koronavírus-járvány közti időszak történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy csak a 2008-as pénzügyi válságot követő évek kivételes gazdasági környezetében szembesülhetett a magyar kormány ezzel a kedvező lehetőséggel, és akkor is lényegesen kisebb valószínűséggel, mint az amerikai. A kormányzati túlköltekezés árát tehát várhatóan a magyar adófizetőknek kell előbb-utóbb megfizetniük.

Külföldi multik kapják az állami támogatások túlnyomó részét – Mennyire éri meg ez a modell?

2025. november 08. 20:00 | Éltető Andrea

Külföldi multik kapják az állami támogatások túlnyomó részét – Mennyire éri meg ez a modell?

A különféle válságok nyomán az állami beavatkozás mértéke világszerte növekszik. A visegrádi országok is nagylelkű állami támogatásokat nyújtottak főként a külföldi multinacionális vállalatoknak, kihasználva az EU regionális támogatási szabályait és kivételeit. A magyarországi egyedi kormánydöntések alapján nyújtott támogatások összegének 80%-át külföldi vállalatok kapták. Míg korábban a német autóipari cégek voltak a fő kedvezményezettek, napjainkban a kínai és dél-koreai akkumulátorgyártók kapták a legnagyobb összegeket. Ezek a feltétel nélküli támogatások valószínűleg nem térülnek meg és hosszú távon növelik a környezeti és gazdasági sérülékenységet.

Heti plusz egy húsmentes nap? Ezzel lehetne rávenni a magyarokat az életmódváltásra

2025. november 02. 11:00 | Benedek Zsófia, Baráth Lajos, Fertő Imre, Bakucs Zoltán

Heti plusz egy húsmentes nap? Ezzel lehetne rávenni a magyarokat az életmódváltásra

A klímaválság és a népegészségügy metszéspontja ma már étkezési szokásainkban is tetten érhető. A húsfogyasztás mérséklése egyértelmű megoldás lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának és az erőforrás-felhasználásnak a csökkentésére, mégis nehezen változtatunk a beidegződött étkezési mintáinkon. Friss, magyar adatokra építő kutatásunk arra kereste a választ, milyen tényezők ösztönzik, illetve gátolják a húsmentes napok bevezetését, és hogyan fonódnak össze ebben az egyéni motivációk és a mélyebb, stabil értékrendek. Az eredmény lényege: az egészség a legerősebb mozgatórugó, de a változáshoz a közösségi – szociális – értékek biztosítanak igazán tartós alapot.

Túlélni a mostani válságos időszakot? Erre biztos szükségük lesz a kkv-k vezetőinek

2025. október 26. 07:00 | Podruzsik Szilárd

Túlélni a mostani válságos időszakot? Erre biztos szükségük lesz a kkv-k vezetőinek

Mi a közös egy jordániai és egy magyar kisvállalkozásban? Mindkettő erőforrásszűkös környezetben működik, ahol a túlélés nem luxus, hanem napi küzdelem. Míg Jordániában a kkv-k 70%-a az első öt évben megbukik, Magyarországon sem sokkal rózsásabb a helyzet. Egy friss nemzetközi kutatás azonban meglepő összefüggésre világít rá: a sikeres vállalkozások vezetői nem az etika vagy a profit között választanak, hanem mindkettőt egyszerre valósítják meg.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility