Eddig tartott a magyar sörforradalom? – Mit mutatnak a számok?

Eddig tartott a magyar sörforradalom? – Mit mutatnak a számok?

Az elmúlt évtizedben egy új piaci szegmens jelent meg a sörpiacon, a multinacionális vállalatok mellett jelentősen megnőtt a kisüzemi sörfőzdék száma. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) munkatársai feltérképezték a magyar kézműves sörágazatot és meglepő eredményekre jutottak: olyan régiókban is számos főzde nyílt, ahol a termelési és fogyasztási potenciál aligha indokolja a létüket. Heti podcastünk vendége a kutatás társszerzője, Bakucs Zoltán.

Műholdképeken mutatjuk az orosz védelmi állásokat - Ezért sülnek be a páncélosrohamok Ukrajnában

Műholdképeken mutatjuk az orosz védelmi állásokat - Ezért sülnek be a páncélosrohamok Ukrajnában

A modern földrajz-, biológia-, az agrártudományok és az urbanisztika is sokféle célra használja a műholdas távérzékelést. Ez lehetővé teszi a Föld és az élőlények részletes megfigyelését, a folyamatok és jelenségek elemzését távoli eszközök segítségével. Így előre tudjuk jelezni a környezeti károkat, vagy éppen segíteni tudjuk a tervezési folyamatokat. Jelen tanulmányban azonban a távérzékelés eszközeivel igyekszünk betekintést adni abba, hogy a szomszédunkban zajló háborúban hogyan alkalmazzák a lövészárkokat. Miben új a mai árokháború, mint a 109 évvel ezelőtti? Mi az, ami semmit sem változott 1914 óta? Mindez arra is választ ad, hogy miért olyan kínosan lassúak az ukrán és az orosz támadások, még akkor is, amikor sikeresek. Konkrét koordináták alapján az olvasó is megnézheti őket.

Ábrákon mutatjuk, mennyire kell félni a magyar vidéket sújtó népesedési katasztrófától

Ábrákon mutatjuk, mennyire kell félni a magyar vidéket sújtó népesedési katasztrófától

A falvak elnéptelenedése újra és újra aggodalmat okoz a szakemberek és a közügyek iránt érdeklődők körében, legyen szó olyan széles körben ismert esetről, mint az 1970-es években kiüresedett Gyűrűfűről, amelyet a kilencvenes években néhány, városi otthonát hátra hagyó család újra-élesztett, a tőle pár kilométerre lévő, ma már csak Ibafa településrészeként számon tartott Korpádról vagy a mintegy 50 lakost számláló, még „kapaszkodó” Almásházáról. Egyedi eseteket reprezntálnak ezek a falvak, a sorsukat meghatározó folyamatok, körülmények azonban egyáltalán nem egyediek, legyen szó elvándorlásról, elöregedésről, a szolgáltatások vagy a munkahelyek hiányáról, amelyek számos település számára jelentenek kihívást, ám túlnyomó többségük „csak” zsugorodik, a teljes elnéptelenedés veszélye esetükben nem áll fenn.

Borzasztó hatásokkal jártak a COVID-járvány miatti iskolabezárások

Borzasztó hatásokkal jártak a COVID-járvány miatti iskolabezárások

A COVID-19-járvány kitörése óta az általános és középiskolákat több alkalommal bezárták, melynek során a tanulók távolléti oktatás keretében, elsősorban online vettek részt az oktatásban. Cikkünkben bemutatjuk egy 2022 első hónapjaiban lezajlott kérdőíves adatfelvétel eredményeit, amiben iskolaigazgatók és pedagógusok véleményét, tapasztalatait kérdeztük a járvány oktatásra, tanulókra gyakorolt hatásairól. Az intézményvezetők és a pedagógusok szerint a jelenléti oktatásból kiesett jelentős tanítási idő a tanulók egyes csoportjai esetében nagymértékű lemaradást okozott a tantervhez képest. A hátrányos helyzetű diákokat nagy arányban oktató iskolák számára gyakran problémát okozott a távolléti oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása, így ezekben az iskolákban a lemaradás különösen nagy. Célzott beavatkozások lennének szükségesek ahhoz, hogy a járvány időszaka alatt kialakult tanulási veszteségek csökkenjenek, és hosszú távú negatív hatásuk elkerülhető legyen. A nemzetközi szakirodalomra támaszkodva áttekintjük ezek lehetőségeit.

Többet csalunk-e, ha ki(le)merültek vagyunk?

Többet csalunk-e, ha ki(le)merültek vagyunk?

Az ego kimerülés elmélete szerint ha lefárasztjuk magunkat mentálisan, akkor lecsökken az önuralmunk és nagyobb valószínűséggel viselkedünk nemkívánatos módon. Általános iskolai diákok körében folytatott kísérletben azt vizsgáltuk, hogy nagyobb valószínűséggel csalnak-e azok, akiket korábban gondolkodtató feladatokkal lefárasztottunk. Azt találjuk, hogy többen csalnak azok közül, akiknek az önkontrollját lemerítettük a kísérlet során. Eredményeinkből az következik, hogy az iskolai csalás (például a másolás vagy a puskázás) csökkenthető, ha a diákok nem kimerültek, például nem az utolsó órában írják a dolgozatot.

Az elménk tréningjével változnak a személyiségjegyeink is?

Az elménk tréningjével változnak a személyiségjegyeink is?

Fiatal felnőttek körében végzett kísérlet keretében vizsgáltuk, hogy a döntéshozatalban kulcsfontosságú személyiségjegyek befolyásolhatók-e az elménk tréningjével. A mindfulness tréninget használtuk kísérletünkben. Bár a tréning hatására csökkent az észlelt stressz szintje, a kockázatvállalásra, türelmetlenségre és jelen felé való elfogultságra való csökkentő hatás bizonytalan.

Kinek adatik meg a lehetőség Magyarországon, hogy meghódítsa a külpiacokat?

Kinek adatik meg a lehetőség Magyarországon, hogy meghódítsa a külpiacokat?

Az új exporttermékek bevezetése szoros, pozitív kapcsolatban van a vállalat méretével, a külföldi tulajdon arányával és a termelékenységgel, de ezek mellett az új importtermékek és -partnerek számának emelkedése is előmozdítja az új exporttermékek megjelenését. A termelékenység elsősorban az új exporttermékek számával mutat pozitív összefüggést, ám hasonló, bár gyengébb hatást gyakorol az összes és a megszűnt exporttermékek számára is. Ugyanez állapítható meg az új importtermékek esetén is. A termékváltozatokkal végzett számítások eredményei azt mutatják, hogy a termelékenységgel leginkább a régi exporttermékek új partnereknek szállítása van kapcsolatban.

Hátrányba kerülhet a vidéki Magyarország az automatizálás előretörése miatt

Hátrányba kerülhet a vidéki Magyarország az automatizálás előretörése miatt

A technikai-technológiai fejlődés mindennapjaink része, megtanultunk együtt élni vele, ugyanakkor időről időre megerősödnek a kétkedő hangok, hogy képes lehet-e a társadalom hosszabb távon is új munkalehetőségeket teremteni. Kettős kihívásról van szó, hiszen egyrészt a technikai-technológiai fejlődés csökkenti a munkaerőigényt, másrészt viszont mind több ember lép a munkaerőpiacra, ahogy dinamikusan nő a Föld népessége. Az optimisták azt mondhatják, hogy a mutatvány nem reménytelen – az ENSZ Munkaügyi Szervezete adatai alapján az elmúlt huszonöt évben a Föld népessége 5,3-ról 7,4 milliárd főre nőtt és ezt követte a munkahelyek bővülése is: az 1991-ben mért 2,2 milliárd munkahelyhez további 900 millió jött létre ebben az időszakban.

Uniós karbonvám: kulcsmegoldás a klímaharcban, vagy egy kereskedelmi háború kezdete?

Uniós karbonvám: kulcsmegoldás a klímaharcban, vagy egy kereskedelmi háború kezdete?

Az Európai Bizottság július 14-én tette közzé széleskörű klímapolitikai csomagját, amelynek célja, hogy bemutassa milyen intézkedésekkel és szakpolitikai reformokkal érhetjük el az Unió által korábban elfogadott 55%-os kibocsátás-csökkentést 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest. Innen származik a csomag ’Fit for 55’ elnevezése. A publikáció időpontja talán nem is lehetett volna időszerűbb. Perzselő hőhullámok Észak-Amerikában, pusztító áradások Nyugat-Európában és Kínában, vízválság Iránban és az 1901 óta mért legszárazabb június Magyarországon csak néhány példa az elmúlt időszakból az éghajlatváltozás okozta szélsőségekre, amelyeknek az intenzitása a legbaljósabb forgatókönyvű klímamodelleket is felülmúlta. Pedig hosszú út vezetett a bemutatott reformig, amit az EU-s intézmények a zöld gazdasági átmenet mérföldköveként ünnepelnek, míg a környezetvédelmi szervezetek szerint a reformcsomag csak egy újabb példája az EU hiányos intézkedéseinek, ami a Párizsi Egyezményben vállalt kibocsátás-csökkentési vállalásaink megvalósításához sem elégségesek.

Hozzájárul-e a helyi élelmiszervásárlás a hazai gazdaság fejlődéséhez?

Hozzájárul-e a helyi élelmiszervásárlás a hazai gazdaság fejlődéséhez?

A helyi élelmiszerekkel kapcsolatosan számos pozitív vélekedés él a közvéleményben. Sokan úgy gondolják, hogy a helyi élelmiszerek frissebbek, egészségesebbek és alacsonyabb a környezet terhelésük. Mások szerint azért kell helyi élelmiszereket vásárolni, mert ez által segíthetjük a helyi termelőket és rajtuk keresztül a helyi gazdaságot is. Kutatásunkban azt a kérdést vizsgáltuk meg, hogy a rendelkezésünkre álló vizsgálatok mennyiben támasztják alá azt a népszerű vélekedést, hogy a helyi élelmiszerek vásárlása jótékony hatással van a helyi gazdaság növekedésére?

Egy unortodox gazdasági sztori a régióból – a belarusz modell

Egy unortodox gazdasági sztori a régióból – a belarusz modell

A belarusz modell az elmúlt két és fél évtizedben fittyet hányt a világgazdasági beilleszkedés kényszereiről élő hagyományos elképzeléseknek. Lukasenka rendszere az átmenet néhány lépését végrehajtva, még többször a hagyományos receptekkel szembe menve volt képes a 2010-es évek elejéig dinamikus növekedést felmutatni néha archaikusnak tűnő, nem is annyira poszt-, mint sokszor szovjet gazdasági struktúrájával. Igazi unortodox gazdasági sztori, annak bizonyítéka, hogy akár avítt struktúrák is sokáig életben tarthatóak világgazdasági és -politikai lavírozással és mérsékelt adaptációval. Az elkövetkező években valószínűleg megtudjuk meddig és vajon mi jön utána.

Mit hozott a gazdáknak a koronavírus?

Mit hozott a gazdáknak a koronavírus?

A koronavírus járvány kitörésével a helyi élelmiszer szektorban nagyon összetett helyzet alakult ki. Az évek óta erősödő helyi élelmiszer rendszerek, a gazdák által kínált termékek iránt az új helyzetben – a korábbi tendenciákon túl két további tényező miatt is – hirtelen megugrott  a kereslet. A gyors fellendülés elsősorban nagyvárosokra volt jellemző. A folyamatot a korábbi tendenciákon túl két további tényező erősítette

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ez aztán a meglepetés! Erre még a kormány sem számított
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.