Nálunk is egyre több a közösségi kert, de még több akadályba ütköznek az alulról induló városfejlesztési ötletek

2026. június 07. 14:00 | Farkas Orsolya, Uszkai Andrea, Jóna László

Nálunk is egyre több a közösségi kert, de még több akadályba ütköznek az alulról induló városfejlesztési ötletek

A közösségi tervezés Magyarországon egyre nagyobb figyelmet kap, azonban az alulról induló városfejlesztési kezdeményezések megvalósulása számos akadályba ütközik. Az egyik fő korlát az intézményi struktúrák merevsége, amelyek gyakran nem biztosítanak elegendő teret a lakossági ötletek befogadására és integrálására. Emellett a forráshiány és a pályázati rendszerek bonyolultsága is nehezíti a civil kezdeményezések előrehaladását. Problémát jelent a lakossági részvétel egyenlőtlensége is, hiszen nem minden társadalmi csoport tud azonos mértékben bekapcsolódni a tervezési folyamatokba. A bizalom hiánya az önkormányzatok és a helyi közösségek között tovább lassíthatja az együttműködést. Ugyanakkor pozitív példák is mutatják, hogy megfelelő támogatással és nyitottsággal ezek a kezdeményezések hozzájárulhatnak az élhetőbb városi környezet kialakításához. A jövőben kulcsfontosságú lehet az átláthatóbb döntéshozatal és a részvételi mechanizmusok erősítése.

Mit is jelent Magyar Péter és von der Leyen nagy alkuja az EU-pénzek hazahozatalában?

2026. június 03. 14:00 | Czina Veronika

Mit is jelent Magyar Péter és von der Leyen nagy alkuja az EU-pénzek hazahozatalában?

A Tisza Párt egyik legnagyobb kampányígérete volt a befagyasztott európai uniós pénzek felszabadítása, így nem volt meglepő, hogy a választási győzelmük után azonnal munkához láttak, és többször is egyeztettek az Európai Bizottság képviselőivel. Arra azonban talán senki nem számított, hogy már a kormányalakítás után három héttel bejelentenek egy olyan keretmegállapodást, mely a vártnál sokkal nagyobb összegek feloldásról szól. A források megindítása nemcsak Magyarország számára elengedhetetlen, hanem az EU számára is visszaigazolás lehet arról, hogy működik a pár éve megkezdett trend, miszerint a jogállamiság tagállami szintű betartatását különböző feltételességi mechanizmusokhoz kötik.

A pénztárcánktól függ, hogy magánúton vagy közös megoldással kezelnénk a társadalmi problémákat

2026. május 30. 15:00 | Ertl Antal, Horn Dániel, Kiss Hubert János

A pénztárcánktól függ, hogy magánúton vagy közös megoldással kezelnénk a társadalmi problémákat

Képzeljük el, hogy egy közös problémával nézünk szembe – mondjuk egy közelgő árvízzel – amelyet csak együtt tudunk megoldani. Ám van egy kiskapu: aki elég gazdag, az magának épít védőgátat, és nem vesz részt egy nagyobb, közös védőgát építésében. Mi fog történni? Egy 34 országra kiterjedő kísérlet erre a kérdésre kereste a választ, és az eredmények elgondolkodtatóak.

Egy nagy választás kis vesztese: a német kisebbség búcsúja a lengyel parlamenttől

2026. május 18. 11:00 | Baranyai Nóra

Egy nagy választás kis vesztese: a német kisebbség búcsúja a lengyel parlamenttől

Lengyelországban a 2023-as parlamenti választások rendkívül kiélezett küzdelmet hoztak a Jog és Igazságosság (PiS) és a Polgári Platform (KO) között, rekordmagas részvétellel. A választást a PiS nyerte, de végül a Tusk-vezette oldal tudott kormányt alakítani. Jelentőségében elsikkadt és kevesebb visszhangot kapott, hogy a német közösség, amely a rendszerváltozás óta a lengyel törvényhozás állandó résztvevője, s 1997 óta az etnikai szervezetek egyedüli képviselője volt, elveszítette mandátumát. Elemzésünkben annak járunk utána, hogy milyen tényezők, társadalmi és politikai változások, speciális körülmények játszottak szerepet ennek a helyzetnek a létrejöttében.

Hol húzható meg a közgazdász felelőssége az AI alkalmazása során?

2026. május 17. 11:00 | Fertő Imre

Hol húzható meg a közgazdász felelőssége az AI alkalmazása során?

Egy évvel ezelőtt arról írtam, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása a közgazdasági kutatásban nemcsak új módszertani lehetőségeket teremt, hanem komoly veszélyeket is hordoz magában. A legfontosabb veszélynek akkor azt láttam, hogy a technikai fejlődés spektákuluma képes elfedni az elméleti megértés hiányát. Azóta a helyzet nem egyszerűbb lett, hanem bonyolultabb. A mesterséges intelligencia már nemcsak új eszköz a kutatók kezében, hanem egyre inkább a kutatási folyamat egészének alakítója.

Nem mindegy, miként alakítjuk ki kertjeinket – A tökéletesre nyírt gyep nagy bajt okoz a klímavédelem terén

2026. május 10. 11:00 | Kézai Petra Kinga, Hardi Tamás, Uszkai Andrea, Páthy Ádám, Smahó Melinda, Baranyai Nóra

Nem mindegy, miként alakítjuk ki kertjeinket – A tökéletesre nyírt gyep nagy bajt okoz a klímavédelem terén

A klímavédelem nemcsak a városvezetők vagy a természetvédők feladata, hanem minden egyes kerttulajdonosé is. A magántulajdonú zöldterületek, előkertek és udvarok a szuburbán települések zöldfelületeinek akár 80%-át is kiteszik, így kulcsszerepet játszanak a helyi mikroklíma szabályozásában és a biodiverzitás megőrzésében. Kutatásunk 604 – a magyarországi mellett romániai és szlovákiai – háztulajdonos megkérdezésével feltárta, hogy a kertgondozási szokásokat leginkább a társadalmi státusz, az ökológiai tudatosság és a közösségi normák alakítják. Míg a régi lakosok inkább a hasznosságot és ökológiai funkciókat részesítik előnyben, addig a 2000-es években betelepülők a kényelmet és esztétikumot helyezik előtérbe. Az önkormányzatok és a közösségek együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a magánkertek ne csak díszítsenek, hanem aktívan hozzájáruljanak a fenntartható, élhető és klímaadaptív jövő kialakításához.

Meglepő dolog dönt arról, hogy sportolunk-e rendszeresen

2026. május 03. 07:00 | Csurilla Gergely, Fertő Imre, Benedek Zsófia, Fogarasi József, Bakucs Zoltán

Meglepő dolog dönt arról, hogy sportolunk-e rendszeresen

Amikor a magyarok egészségi állapotáról beszélünk, hajlamosak vagyunk gyors magyarázatokhoz nyúlni. Túl sok a munka, túl kevés a szabadidő, drága a sport, messze van az edzőterem, nincs megfelelő infrastruktúra. Ezek mind valós szempontok. De van egy kellemetlenebb kérdés is, amit ritkábban teszünk fel: mi van akkor, ha nem pusztán a körülményeink, hanem a belső értékrendünk is meghatározza, hogy mennyit mozgunk?

Egy újrafelfedezett elmélet felülírhatja, amit a társadalmi egyenlőtlenségekről tudunk

2026. április 26. 11:00 | Naszódi Anna

Egy újrafelfedezett elmélet felülírhatja, amit a társadalmi egyenlőtlenségekről tudunk

Az elmúlt évtizedekben népszerűvé vált módszerek alkalmazásával olyan trendeket kapunk az iskolázottság szerinti homofíliára – vagyis a hasonló iskolázottságú és ezzel együtt közel hasonló társadalmi státuszú emberek közötti vonzalom erősségére – az USA államai vonatkozásában, amelyek nincsenek összhangban a 20. századra jellemző U-alakú amerikai jövedelemegyenlőtlenségi dinamikával. Ha azonban egy neves szociológus, James Coleman közel 70 éves ötletére építünk, már plauzibilis eredményeket kapunk.

Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

2026. április 18. 14:00 | Kézai Petra Kinga, Szennay Áron, Krankovits Melinda

Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

A jövő innovációi nem véletlenszerű helyeken jelennek meg: azok ott születnek, ahol a tudás, a tehetség és a vállalkozói lehetőségek találkoznak. Elemzésünk most először rajzolja ki ilyen részletességgel a visegrádi országok startup-térképét a biotechnológia, a gyógyszer- és vegyipar terén, feltárva, mely városokban koncentrálódnak ezek a vállalkozások. Eredményeink szerint az egyetemi városok valódi innovációs központként működnek: nemcsak új tudás keletkezik bennük, hanem képesek a legígéretesebb vállalkozásokat is magukhoz vonzani. Ugyanakkor a finanszírozás rendkívül koncentrált, és csupán néhány vállalkozás jut jelentős tőkéhez, ami éles versenyhelyzetet teremt. A nemzetközi láthatóság alapfeltétele a sikernek. Eredményeink világosan jelzik a döntéshozók, befektetők és vállalkozók számára: az innovációs ökoszisztéma tudatosan építhető és fejleszthető. A kérdés nem az, hogy hol jelennek meg a jövő startupjai, hanem az, kik ismerik fel időben ezeket az új lehetőségeket.

A legnagyobb titokban készült az EU földindulásszerű változást hozó terve – Sok milliárd euró a tét

2026. április 15. 07:00 | Finta István

A legnagyobb titokban készült az EU földindulásszerű változást hozó terve – Sok milliárd euró a tét

Európa jövője szempontjából talán még sosem volt olyan nagy jelentőségű az Európai Unió többéves pénzügyi kerete (MFF), mint most. A 2028-2034-es időszakra szóló MFF eddig nem tapasztalt kihívásokra kíván teljesen újszerű válaszokat adni, miközben azt is kifejezi, hogy az EU milyen értékek mentén kívánja alakítani jövőjét.

A jövő városait már az AI tervezi?

2026. április 05. 07:00 | Farkas Orsolya, Uszkai Andrea, Jóna László

A jövő városait már az AI tervezi?

A mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet kap a várostervezésben, különösen az adatok algoritmikus feldolgozásában és a döntéstámogatásban. Az elmúlt évtized adatrobbanása lehetővé tette, hogy a városokról egyre több, akár valós időben elérhető információ álljon rendelkezésre. Az AI hatékonyan ismeri fel a statisztikai mintázatokat, ugyanakkor az ok-okozati összefüggések értelmezése továbbra is emberi feladat marad.

Mi a közös a Pepcóban, az eMAG-ban és a Mammutban? Nem is gondolná, mely ország befektetői állnak mögöttük

2026. március 29. 12:00 | Sass Magdolna

Mi a közös a Pepcóban, az eMAG-ban és a Mammutban? Nem is gondolná, mely ország befektetői állnak mögöttük

Amikor valaki a Pepcóban vásárol, az eMAG-ról rendel, vagy a Mammut bevásárlóközpontban sétál, valószínűleg nem gondol arra, hogy egy több ezer kilométerrel arrébb, Dél-Afrikában gyökerező vállalatcsoporttal kerül kapcsolatba. Pedig a budapesti Mammut és az Arena Mall a dél-afrikai hátterű NEPI Rockcastle ingatlanbefektetési társaság portfóliójába tartozik, és 2016-ig még a Dreher és a Kőbányai sör is egy dél-afrikai multinacionális vállalat, a South African Breweries – később SABMiller – terméke volt. A Pepco a dél-afrikai gyökerű Pepkor csoporthoz tartozik, míg az eMAG a dél-afrikai Naspers-csoporthoz tartozó Prosushoz. Ezek a példák arra utalnak, hogy a globalizált gazdaságban egészen váratlan országok között is kialakulhatnak befektetési kapcsolatok.

Ki marad gáz nélkül? Leginkább térségünkben okozhat problémát a Hormuzi-szoros blokádja

2026. március 16. 15:00 | Kóczy Á. László, Sziklai R. Balázs

Ki marad gáz nélkül? Leginkább térségünkben okozhat problémát a Hormuzi-szoros blokádja

A Hormuzi-szoros blokádja nemcsak a globális olaj-, hanem a gázpiacot is megrázta. Az LNG-szállítmányok a magasabb árakat fizető ázsiai piacok felé fordulnak, miközben Európa egyes régiói különösen sérülékenyek az ellátási zavarokra. Egy évtizedekkel ezelőtti vezetékvita ma ismét meghatározhatja, ki marad gáz nélkül.

Egy dán ötlet nagyban javíthatja az idősek életminőségét – Hazai városokban is elérhető a kezdeményezés

2026. március 15. 07:00 | Kézai Petra Kinga

Egy dán ötlet nagyban javíthatja az idősek életminőségét – Hazai városokban is elérhető a kezdeményezés

A társadalom elöregedése Európa-szerte egyre sürgetőbb kérdés. E cikk alapjául szolgáló tanulmány egy olyan közösségi kezdeményezést mutat be, amely az idős emberek mozgásképességének visszaadását, társadalmi részvételük növelését és az elszigeteltség csökkentését célozza. A dán eredetű Cycling Without Age (magyarul Biciklivel kortalanul) program alapelve, hogy minden idős embernek joga van a mozgás és a szabadság élményéhez. A program önkéntesek által hajtott riksákkal biztosít kerékpáros kirándulásokat idősotthonok lakói számára. A kutatás bemutatja a mozgalom eredetét, terjedését, társadalmi hatásait, valamint a magyarországi megvalósítás első tapasztalatait. A program jó példát kínál arra, miként kapcsolhatók össze generációk, és hogyan válhat a közlekedés a társadalmi kohézió és az aktív öregedés eszközévé.

Szinte minden magyart érint az uniós agrárpolitika reformja –  A lakosság 85%-a egy kilométerre él agrárterületektől

2026. március 07. 12:00 | Fertő Imre

Szinte minden magyart érint az uniós agrárpolitika reformja – A lakosság 85%-a egy kilométerre él agrárterületektől

Van egy állítás, ami elsőre banálisnak tűnik, mégis kellemetlenül nagy következményei vannak: Európában szinte mindenki a mezőgazdasági területek közelében él. Nem „valahol vidéken”, nem „a periférián”, hanem nagyon is a mindennapi élettér részeként. Egy friss kutatás ezt számszerűsíti – és közben új szögből nyitja meg a vitát arról, mi legyen az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2028-tól induló következő hétéves időszakában.

Részletes keresés