10°C kissé felhős
Budapest
  • Megjelenítés
Hol tartanak a hazai cégek az MI-megoldások bevezetése terén? – Ezt mutatják egy megye számai

2026. szeptember 19. 15:00 | Vasárus Gábor László, Farkas Jenő Zsolt, Hoyk Edit, Lennert József, Kovács András Donát, Szalai Ádám

Hol tartanak a hazai cégek az MI-megoldások bevezetése terén? – Ezt mutatják egy megye számai

A nagy nyelvi modellek – a köznyelvben mesterséges intelligenciának (MI) hívott szoftverek – és az automatizáció térnyerése napjaink egyik legfontosabb gazdasági és társadalmi folyamata. A technológiai változások nem csupán új eszközök megjelenését jelentik, de a vállalati működés, a versenyképesség és a munkaerőpiac szerkezetének alapvető átalakulását is okozzák. A vállalkozások számára egyre kevésbé az a kérdés, hogy megjelenik-e az MI a működésükben, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen eredményességgel tudnak alkalmazkodni a változásokhoz.

Nemcsak a pénzen és a technológián múlik a zöld átállás és az innováció? Különös dologra mutattak rá magyar kutatók

2026. szeptember 13. 09:00 | Fertő Imre, Lekics Valéria

Nemcsak a pénzen és a technológián múlik a zöld átállás és az innováció? Különös dologra mutattak rá magyar kutatók

A vállalati versenyképességről és a zöld átállásról szóló vitákban rendszerint ugyanazok a tényezők kerülnek elő: szabályozás, támogatások, technológia, finanszírozás. Ezek valóban fontosak. Mégis, ha két hasonló helyzetben működő vállalat közül az egyik képes egyszerre innovatívabbá és fenntarthatóbbá válni, a másik pedig alig mozdul, akkor valami más is magyarázatra szorul. Kutatásunk szerint ez a „valami más” gyakran magukban a vezetőkben keresendő.

Ez az iparág lehet régiónk nagy versenyképességi esélye

2026. szeptember 06. 07:00 | Kovács Barna

Ez az iparág lehet régiónk nagy versenyképességi esélye

Közép- és Kelet-Európa rendelkezik egy olyan erőforrással, amelyre Európa jövőbeli bioökonómiája épülhet: a biomasszával. A kérdés az, hogy a régió nyersanyag-exportőr marad-e, vagy képes lesz tudásra, innovációra és magas hozzáadott értékű feldolgozásra épülő gazdasági pályára állni.

Soha nem volt ennyi kkv Magyarországon – Mégis egyre kisebb a gazdasági súlyuk

2026. augusztus 29. 08:00 | Antalóczy Katalin, Sass Magdolna

Soha nem volt ennyi kkv Magyarországon – Mégis egyre kisebb a gazdasági súlyuk

A magyar gazdaságban soha nem működött annyi kis- és középvállalkozás, mint napjainkban. Ez első látásra sikertörténetnek tűnhet. A számok mögé nézve azonban egészen más kép rajzolódik ki: miközben a KSH adatai alapján 2014 és 2024 között a kkv-k száma (ideértve a mikrovállalkozásokat is) 632 ezerről 894 ezerre emelkedett (csak a kkv-ké 35400-ról 42 ezerre), a szektor részesedése a hozzáadott értékből, az exportból és a beruházásokból egyaránt csökkent. Több lett a vállalkozás, de a gazdasági súlyuk alacsonyabb.

Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

2026. augusztus 22. 15:00 | Sass Magdolna, Balla Soma

Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

Magyarország a kínai elektromosjármű- és akkumulátoripari beruházások egyik legfontosabb európai célpontjává vált. Ez önmagában sikertörténetnek tűnik. A valódi kérdés azonban nem az, hogy hány új gyár épül, hanem az, hogy ezek a beruházások képesek-e tartósan növelni a magyar vállalatok tudását, versenyképességét és hozzáadott értékét – vagy csupán egy új, technológiailag fejlettebb, de ugyanúgy függőségeket termelő "gyárgazdaságot" építenek. Vállalati interjúkon alapuló kutatásunk eredménye szerint az eddigi tapasztalatok alapján a kínai EV-beruházások a hagyományos autóipari FDI-nél is kisebb pozitív spillover-hatást eredményeznek a fogadó gazdaságban.

Ezért menekülnek külföldre a legígéretesebb magyar startupok – Nem a tőke a legfőbb gond

2026. augusztus 16. 15:00 | Krankovits Melinda, Szennay Áron, Szakos Judit, Kézai Petra Kinga

Ezért menekülnek külföldre a legígéretesebb magyar startupok – Nem a tőke a legfőbb gond

Ha azt szeretnénk, hogy a startupok ne csak Magyarországon induljanak, hanem Magyarországon is növekedjenek és érjenek el globális sikereket, a tőke önmagában nem elegendő. Kutatásunk szerint, miközben az állam jelentős szerepet vállalt a startupok finanszírozásában, a szabályozási környezet továbbra is ritkán különbözteti meg a startupokat a hagyományos kis- és középvállalkozásoktól. A startup-ökoszisztéma szereplői évek óta az adminisztratív terhek csökkentését és a kedvezőbb adózást tekintik a legfontosabb állami feladatnak. Kutatásunk azt vizsgálja, hogy a magyar jogalkotás mennyiben követi le ezeket az igényeket.

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

2026. augusztus 09. 06:00 | Boza István, Pető Rita, Neubrandt Martin

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

2026. augusztus 01. 08:30 | Kézai Petra Kinga, Baranyai Nóra, Zsibók Zsuzsanna, Pálné Kovács Ilona

Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapnak az akadémiai kutatásokban a nemzetközi hálózatok és a helyi szintű nemzetközi kapcsolatok. A testvérvárosi együttműködések eredetileg a kulturális csere és a polgári diplomácia eszközeiként jöttek létre, céljuk a népek közötti párbeszéd és a békés együttműködés erősítése volt. Azóta azonban sokat változott a szerepük: a globalizáció és az európai integráció hatására a helyi önkormányzatok egyre tudatosabban használják ezeket a kapcsolatokat saját érdekeik képviseletére is. Kutatásunk azt vizsgálja, hogyan működik ez a gyakorlatban Magyarországon. Egy online kérdőíves felmérés keretében – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével együttműködésben – több száz hazai önkormányzatot kérdeztünk meg nemzetközi kapcsolataikról. A 409 válasz alapján kirajzolódó kép szerint a települések túlnyomó többsége, közel 88 százaléka rendelkezik legalább egy testvértelepülési kapcsolattal. Nem meglepő módon a nagyobb városok általában több partnerrel működnek együtt, míg a kisebb települések kapcsolatrendszere szűkebb.

Szelekció vagy fejlesztés? A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról szóló vitát egy mérési probléma viheti félre

2026. július 26. 15:00 | Horn Dániel

Szelekció vagy fejlesztés? A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról szóló vitát egy mérési probléma viheti félre

Az elmúlt időszakban ismét fellángolt a vita a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szerepéről. Az oktatási miniszter szerint ezek az intézmények elsősorban a szelekciót szolgálják: a jobb hátterű és jobb képességű gyerekeket gyűjtik össze, miközben érdemben nem fejlesztik őket jobban, mint a hagyományos négyosztályos gimnáziumok. Mások pedig azzal érvelnek, hogy a kisgimnáziumok fontos szerepet játszanak a tehetséggondozásban, és megszüntetésük nem oldaná meg a felső tagozat problémáit. A kérdésről szóló vitákban gyakran olyan mérési eredményekre épülnek határozott következtetések, amelyek értelmezése korántsem egyértelmű.

Csökkent az abortuszok száma a szívhangrendelet hatására? Mutatjuk a számokat

2026. július 19. 11:00 | Szabó-Morvai Ágnes

Csökkent az abortuszok száma a szívhangrendelet hatására? Mutatjuk a számokat

2022. szeptember 15-én lépett hatályba Magyarországon az a kormányrendelet, amely kötelezővé tette a terhességmegszakítás előtt a magzati szívhang meghallgatását. A rendelet indoklása szerint a beavatkozás előtt a kismamának „hallania kell a magzati élet működésének bizonyítékát”– a szívhangot –, ami a döntéshozatalt befolyásolhatja. A jogszabályt azóta is heves vita övezi: míg támogatói szerint segít csökkenteni az abortuszok számát, addig ellenzői és szakmai szervezetek – köztük az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészet és Nőgyógyászat Tagozata – a nők önrendelkezési jogának sérelmét, illetve a méltóságteljes ellátás akadályozását látják benne. A KSH adatain alapuló elemzésem azt mutatja, hogy a szívhangrendelet érdemben nem csökkentette az abortuszok arányát.

Nem kellene életben tartani a falvakat?

2026. július 11. 07:00 | Fertő Imre

Nem kellene életben tartani a falvakat?

Van egy egyre gyakrabban hallható érvelés, miszerint a falusi településszerkezet fenntartása drága, az emberek amúgy is elköltöznek, mert nincs munka, ezért az állam rosszul teszi, ha vidékfejlesztési eszközökkel próbálja életben tartani a falusi életet. Ehelyett bérlakásokat kellene építeni ott, ahol az emberek ténylegesen élni akarnak: Budapesten, Győrben, Sopronban és más munkaerőpiaci központokban. Első hallásra az érv erős. Van benne közgazdasági racionalitás, urbanizációs tapasztalat, lakáspolitikai kritika és némi provokatív józanság. A gond nem az, hogy teljesen hamis. Hanem az, hogy túl sok mindent akar egyetlen lendülettel bizonyítani.

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

2026. július 01. 09:00 | Brucker Balázs

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt. A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

Jobban tanulunk, ha veszíthetünk? Meglepő erővel bír a veszteségkerülés az oktatásban

2026. június 30. 11:00 | Ertl Antal, Holb Éva, Bakó Barna

Jobban tanulunk, ha veszíthetünk? Meglepő erővel bír a veszteségkerülés az oktatásban

Mi motivál jobban: ha pontokat nyerhetünk, vagy ha pontokat veszíthetünk? A viselkedési közgazdaságtan régóta tudja, hogy az emberek az azonos nagyságú veszteséget erősebbnek élik meg, mint a nyereséget: ezt nevezzük veszteségkerülésnek. Tudjuk-e ezt az oktatás során hasznosítani? Ezt teszteltük egy hazai kutatás során egyetemi környezetben.

Vége a nagy álmoknak: mégsem a hidrogén hozza el a zöld áttörést a közlekedésben?

2026. június 21. 06:00 | Szabó John

Vége a nagy álmoknak: mégsem a hidrogén hozza el a zöld áttörést a közlekedésben?

Az évtized elején a hidrogénre sokan még alapvetően, mint az energiaátmenet „svájci bicskájára” tekintettek, mára azonban egyre több jel utal arra, hogy a régóta várt hidrogénforradalom a közlekedésben is elmarad. Miközben a hidrogénes járművek piaca megtorpant, a töltőinfrastruktúra fejlesztése akadozik, és az akkumulátoros elektromos technológiák gyorsan teret nyernek, a hidrogén alkalmazási köre egyre szűkül. Bár a nehézgépjárművekről sokáig kecsegtető piacként beszéltek, globális trendek, és főleg a kínai tapasztalatok azt mutatják, hogy e területen is legfeljebb kis részesedése lehet ennek az üzemanyagnak, így legfeljebb a hajózás és a légiközlekedésben juthat szerephez.

A cégeknek közölniük kell majd, náluk hogyan keresnek a nők a férfiakhoz képest – Nem mindegy, hogy fognak mérni

2026. június 14. 17:00 | Boza István, Ilyés Virág

A cégeknek közölniük kell majd, náluk hogyan keresnek a nők a férfiakhoz képest – Nem mindegy, hogy fognak mérni

Jövőre sok nagyobb munkáltató számára gyakorlati kérdéssé válhat, hogy pontosan mekkora különbség van a nők és férfiak bére között. Magyar adminisztratív adatok alapján azt mutatjuk meg, hogy a válasz erősen függ a mérés módjától: különösen attól, milyen részletesen határozzuk meg az azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők kategóriáit. Ez a technikai döntés alapvetően befolyásolhatja, hogy a bérjelentések mit mutatnak majd a magyar munkáltatókról.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility