• Megjelenítés
Meglepő dolog dönt arról, hogy sportolunk-e rendszeresen

2026. május 03. 07:00 | Csurilla Gergely, Fertő Imre, Benedek Zsófia, Fogarasi József, Bakucs Zoltán

Meglepő dolog dönt arról, hogy sportolunk-e rendszeresen

Amikor a magyarok egészségi állapotáról beszélünk, hajlamosak vagyunk gyors magyarázatokhoz nyúlni. Túl sok a munka, túl kevés a szabadidő, drága a sport, messze van az edzőterem, nincs megfelelő infrastruktúra. Ezek mind valós szempontok. De van egy kellemetlenebb kérdés is, amit ritkábban teszünk fel: mi van akkor, ha nem pusztán a körülményeink, hanem a belső értékrendünk is meghatározza, hogy mennyit mozgunk?

Egy újrafelfedezett elmélet felülírhatja, amit a társadalmi egyenlőtlenségekről tudunk

2026. április 26. 11:00 | Naszódi Anna

Egy újrafelfedezett elmélet felülírhatja, amit a társadalmi egyenlőtlenségekről tudunk

Az elmúlt évtizedekben népszerűvé vált módszerek alkalmazásával olyan trendeket kapunk az iskolázottság szerinti homofíliára – vagyis a hasonló iskolázottságú és ezzel együtt közel hasonló társadalmi státuszú emberek közötti vonzalom erősségére – az USA államai vonatkozásában, amelyek nincsenek összhangban a 20. századra jellemző U-alakú amerikai jövedelemegyenlőtlenségi dinamikával. Ha azonban egy neves szociológus, James Coleman közel 70 éves ötletére építünk, már plauzibilis eredményeket kapunk.

Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

2026. április 18. 14:00 | Kézai Petra Kinga, Szennay Áron, Krankovits Melinda

Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

A jövő innovációi nem véletlenszerű helyeken jelennek meg: azok ott születnek, ahol a tudás, a tehetség és a vállalkozói lehetőségek találkoznak. Elemzésünk most először rajzolja ki ilyen részletességgel a visegrádi országok startup-térképét a biotechnológia, a gyógyszer- és vegyipar terén, feltárva, mely városokban koncentrálódnak ezek a vállalkozások. Eredményeink szerint az egyetemi városok valódi innovációs központként működnek: nemcsak új tudás keletkezik bennük, hanem képesek a legígéretesebb vállalkozásokat is magukhoz vonzani. Ugyanakkor a finanszírozás rendkívül koncentrált, és csupán néhány vállalkozás jut jelentős tőkéhez, ami éles versenyhelyzetet teremt. A nemzetközi láthatóság alapfeltétele a sikernek. Eredményeink világosan jelzik a döntéshozók, befektetők és vállalkozók számára: az innovációs ökoszisztéma tudatosan építhető és fejleszthető. A kérdés nem az, hogy hol jelennek meg a jövő startupjai, hanem az, kik ismerik fel időben ezeket az új lehetőségeket.

A legnagyobb titokban készült az EU földindulásszerű változást hozó terve – Sok milliárd euró a tét

2026. április 15. 07:00 | Finta István

A legnagyobb titokban készült az EU földindulásszerű változást hozó terve – Sok milliárd euró a tét

Európa jövője szempontjából talán még sosem volt olyan nagy jelentőségű az Európai Unió többéves pénzügyi kerete (MFF), mint most. A 2028-2034-es időszakra szóló MFF eddig nem tapasztalt kihívásokra kíván teljesen újszerű válaszokat adni, miközben azt is kifejezi, hogy az EU milyen értékek mentén kívánja alakítani jövőjét.

A jövő városait már az AI tervezi?

2026. április 05. 07:00 | Farkas Orsolya, Uszkai Andrea, Jóna László

A jövő városait már az AI tervezi?

A mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet kap a várostervezésben, különösen az adatok algoritmikus feldolgozásában és a döntéstámogatásban. Az elmúlt évtized adatrobbanása lehetővé tette, hogy a városokról egyre több, akár valós időben elérhető információ álljon rendelkezésre. Az AI hatékonyan ismeri fel a statisztikai mintázatokat, ugyanakkor az ok-okozati összefüggések értelmezése továbbra is emberi feladat marad.

Mi a közös a Pepcóban, az eMAG-ban és a Mammutban? Nem is gondolná, mely ország befektetői állnak mögöttük

2026. március 29. 12:00 | Sass Magdolna

Mi a közös a Pepcóban, az eMAG-ban és a Mammutban? Nem is gondolná, mely ország befektetői állnak mögöttük

Amikor valaki a Pepcóban vásárol, az eMAG-ról rendel, vagy a Mammut bevásárlóközpontban sétál, valószínűleg nem gondol arra, hogy egy több ezer kilométerrel arrébb, Dél-Afrikában gyökerező vállalatcsoporttal kerül kapcsolatba. Pedig a budapesti Mammut és az Arena Mall a dél-afrikai hátterű NEPI Rockcastle ingatlanbefektetési társaság portfóliójába tartozik, és 2016-ig még a Dreher és a Kőbányai sör is egy dél-afrikai multinacionális vállalat, a South African Breweries – később SABMiller – terméke volt. A Pepco a dél-afrikai gyökerű Pepkor csoporthoz tartozik, míg az eMAG a dél-afrikai Naspers-csoporthoz tartozó Prosushoz. Ezek a példák arra utalnak, hogy a globalizált gazdaságban egészen váratlan országok között is kialakulhatnak befektetési kapcsolatok.

Ki marad gáz nélkül? Leginkább térségünkben okozhat problémát a Hormuzi-szoros blokádja

2026. március 16. 15:00 | Kóczy Á. László, Sziklai R. Balázs

Ki marad gáz nélkül? Leginkább térségünkben okozhat problémát a Hormuzi-szoros blokádja

A Hormuzi-szoros blokádja nemcsak a globális olaj-, hanem a gázpiacot is megrázta. Az LNG-szállítmányok a magasabb árakat fizető ázsiai piacok felé fordulnak, miközben Európa egyes régiói különösen sérülékenyek az ellátási zavarokra. Egy évtizedekkel ezelőtti vezetékvita ma ismét meghatározhatja, ki marad gáz nélkül.

Egy dán ötlet nagyban javíthatja az idősek életminőségét – Hazai városokban is elérhető a kezdeményezés

2026. március 15. 07:00 | Kézai Petra Kinga

Egy dán ötlet nagyban javíthatja az idősek életminőségét – Hazai városokban is elérhető a kezdeményezés

A társadalom elöregedése Európa-szerte egyre sürgetőbb kérdés. E cikk alapjául szolgáló tanulmány egy olyan közösségi kezdeményezést mutat be, amely az idős emberek mozgásképességének visszaadását, társadalmi részvételük növelését és az elszigeteltség csökkentését célozza. A dán eredetű Cycling Without Age (magyarul Biciklivel kortalanul) program alapelve, hogy minden idős embernek joga van a mozgás és a szabadság élményéhez. A program önkéntesek által hajtott riksákkal biztosít kerékpáros kirándulásokat idősotthonok lakói számára. A kutatás bemutatja a mozgalom eredetét, terjedését, társadalmi hatásait, valamint a magyarországi megvalósítás első tapasztalatait. A program jó példát kínál arra, miként kapcsolhatók össze generációk, és hogyan válhat a közlekedés a társadalmi kohézió és az aktív öregedés eszközévé.

Szinte minden magyart érint az uniós agrárpolitika reformja – A lakosság 85%-a egy kilométerre él agrárterületektől

2026. március 07. 12:00 | Fertő Imre

Szinte minden magyart érint az uniós agrárpolitika reformja – A lakosság 85%-a egy kilométerre él agrárterületektől

Van egy állítás, ami elsőre banálisnak tűnik, mégis kellemetlenül nagy következményei vannak: Európában szinte mindenki a mezőgazdasági területek közelében él. Nem „valahol vidéken”, nem „a periférián”, hanem nagyon is a mindennapi élettér részeként. Egy friss kutatás ezt számszerűsíti – és közben új szögből nyitja meg a vitát arról, mi legyen az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2028-tól induló következő hétéves időszakában.

Mutatjuk, hol él a legtöbb külföldi Magyarországon

2026. március 01. 16:00 | Horeczki Réka, Lados Gábor

Mutatjuk, hol él a legtöbb külföldi Magyarországon

A vidéki térségek és azok központjaként működő kisvárosok elemzése kerül fókuszba a 2026. január elején induló NKFIH Starting-152305 sz. kutatási projektben. Ez a vizsgálat fókuszául választott települési kör kiemelten értékes, mivel a legutóbbi népszámlálás szerint Magyarország településeinek jelentős része 30.000 főnyi lakosság alá csökkent. Ezeket a vidéki és kisvárosi társadalmakat különösen érintik az általánosnak tekinthető tendenciák: a rendkívül negatív demográfiai dinamika, a kivándorlás miatti elöregedés, az etnikai szegregáció megjelenése, az alacsony iskolázottság, az alkoholizmus és a mentális betegségek növekvő aránya, valamint az életminőség romlása. Ezen túlmenően azt tapasztaljuk, hogy a kisvárosok újfent, mint lakóhely, nemcsak a belföldi migráció, hanem a külföldi és visszatérő migráció szempontjából is kiemelt célpontként jelentkeznek. A Starting-152305. kutatás több főbb dimenzió mentén vizsgálja az élhetőséget, elsőként a demográfiai dimenzióban a kisvárosokban élő külföldi lakosság arányát és térbeli eloszlását.

Miért halogatunk vagy értékeljük túl az azonnali nyereséget? – Ez fontos lehet a pénzügyi döntéseinknél is

2026. február 14. 16:00 | Bakó Barna, Ertl Antal, Kiss Hubert János

Miért halogatunk vagy értékeljük túl az azonnali nyereséget? – Ez fontos lehet a pénzügyi döntéseinknél is

Halogatás, azonnali jutalmak túlértékelése – tudjuk, hogy ezek a dolgok negatívan hatnak a produktivitásunkra. Szerencsére tudunk ezek ellen tenni: számos „elköteleződési eszköz” (commitment device) áll rendelkezésünkre, amivel például fogadhatunk barátokkal, vagy akár magunkkal szemben, hogy célunkat záros határidőn belül elérjük. Ha ezeket nem teljesítjük, annak kellemetlen következménye van (például: pénzt veszítünk egy fogadásnál), ezért nagyobb eséllyel tényleg úgy is cselekszünk, ahogy előre elhatároztuk. Ahhoz viszont, hogy egy ilyen eszközt használni kezdjünk, először tudatában kell legyünk annak, hogy ezektől szenvedünk.

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

2026. február 08. 16:30 | Bíró Anikó, Bisztray Márta

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

Mennyire ismeri fel önmagát az AI? Súlyos kérdések múlhatnak ezen

2026. január 31. 22:55 | Hajnal Zsófia

Mennyire ismeri fel önmagát az AI? Súlyos kérdések múlhatnak ezen

Amint azt a nemzetközi sajtóban is olvashattuk az elmúlt hónapokban, a hamis, AI alapú tartalmaknak közösségromboló erejük van. Súlyosan sérthetik a személyiségi jogokat, az érintettek társadalmi helyzetét, pszichés állapotát. Több fronton beavatkozhatnak a politikába is. Anyagilag romba dönthetnek embereket, leggyengébb pontjaik és érzéseik kizsákmányolásán keresztül. Álmarketing kampányok által közvetlen gazdaságbefolyásoló erejük lehet, krízis szituációkban pedig feltehetően életek múlhatnak rajtuk. Összességében az AI-megtévesztéseken alapuló csalások száma a közeljövőben még sokkal nagyobb is lehet. Mindez azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia felismerésének – vagy éppen annak, ha ez nem sikerül – vizsgálata aktuális és kiemelten fontos. Ahhoz azonban, hogy eljuthassunk egy lehetséges megoldási javaslathoz, néhány lépést vissza kell lépnünk: mind az AI-elméletben, mind pedig időben.

Az a szakma is megszűnhet, amelyet eddig ellenállónak tartottak az AI térhódításával szemben

2026. január 25. 08:00 | Szalavetz Andrea

Az a szakma is megszűnhet, amelyet eddig ellenállónak tartottak az AI térhódításával szemben

A hagyományos „mit várhatunk az előttünk álló évtől” előrejelzések fogatagában valószínűleg elsikkadt az európai startupok híreire szakosodott Sifted elemzése. A „mit várhatunk” jegyében a Sifted az új technológiák és különösen a mesterséges intelligencia (AI) várható munkaerőpiaci hatásairól írt. A várható fejlemények között kiemelt helyen szerepelt a „go-to-market engineer”, vagyis a piacra lépési stratégia műszaki oldaláért felelős mérnök, mint foglalkozás fokozatos megszűnése, aminek a kattintásvadászat jegyében „A GTM-mérnök halála” címet adták. Az ügynöki mesterséges intelligencia fejlődésével, e funkció betöltéséhez valószínűleg egyre kevésbé lesz szükség humán alkalmazottakra, jósolták. Lássuk, milyen következtetéseket vonhatunk le ebből az előre bejelentett „halálesetből”. Mivel foglalkozik egy GTM-mérnök?

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

2026. január 21. 14:00 | Fertő Imre

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

2026. január 17. 06:30 | Bálint Dóra

Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Az emberek találkozására lehetőséget adó szociális infrastruktúra (például könyvtár, kávézó, sétálóutca, vasútállomás) szerepe egyéni és társadalmi szinten is jelentős: elősegítheti a társadalmi kohéziót, a jobb életminőséget, az egészséget, vagy az elmagányosodás ellenszere is lehet. Cikkemben a szociális infrastruktúraként működő helyek átalakulását és az azokra ható tényezőket mutatom be, különös tekintettel a digitalizáció és a Covid okozta hatásokra.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility