A strómanok irányába billenti a mérleget az új pénzmosási szabályozás

Európában a 4. pénzmosás elleni irányelv tette le a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásának alapkövét, amelynek a célja az volt, hogy mindegyik tagállamban hozzanak létre egy olyan regisztert, amely tartalmazza valamennyi gazdálkodó szervezet vagy más hasonló jogi konstrukció tényleges tulajdonosát.

Az EU az átláthatóság érdekében tűzte zászlajára ezt a célt, mert úgy gondolták, hogy ha létrejön egy ilyen nyilvántartás, akkor az jelentős mértékben képes visszaszorítani a pénzmosási ügyleteket

– mondta a Portfoliónak Dr. Magyar Csaba.

Bár a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (Pmt.) már régóta szerepelt egy ilyen adatbázis, a részletszabályok meghatározása mostanáig váratott magára. A mostani új törvény szerint nem kell minden ügyfél-átvilágításra kötelezettnek adatot szolgáltatni a nyilvántartás részére, sőt nem is az érintett cégek küldik be az adatokat közvetlenül. A hazai megoldás szerint csak a számlavezető bankok lesznek azok, akik 2021. június 6-tól az általuk elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeként beszerzett tényleges tulajdonosi adatokat átadják a nyilvántartó szervnek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).

Ez az adatbázis tulajdonképpen része annak a kormányzati tervnek, amely szerint hamarosan megteremtik a minden szervezetet magában foglaló Jogi Személyek Egységes Nyilvántartását (beleértve azok tényleges tulajdonosát).

Az európai irányelv és a hazai jogszabály értelmében azonban a tényleges tulajdonosok nyilvántartáshoz nem csak a hatóságok kapnának hozzáférést, hanem bárki, aki utána szeretne ennek nézni.

GDPR vs. transzparencia

A Pmt. eddig is kötelezte a szolgáltatókat – ügyvédeket, adótanácsadókat, könyvelőket, pénzügyi intézményeket stb., – hogy ügyfél-átvilágítást végezzenek, aminek során meg kell állapítaniuk, hogy ki minősül egy adott szervezet tényleges tulajdonosának. „Ez a kötelezettség régóta fennáll, ha valaki elment egy könyvelőhöz vagy bankszámlát nyitott egy cégnek, akkor ezeket a tényleges tulajdonosi nyilatkozatokat eddig is meg kellett tennie. Az adott szolgáltató ezeket eltette egy fiókba és hatósági megkeresés esetén kiadta. Ez a mostani adatbázis arról szól, hogy a tényleges tulajdonosi információkat elektronikusan is elérhetővé kell tenni mindenki számára” – tette hozzá a Crystal Worldwide vezérigazgatója.

Az adatok nyilvánosságra hozásának nem volt osztatlan sikere tagállami szinten. Úgy érveltek ellene, hogy amíg hatósági oldalon indokoltnak tekintik a nyilvántartást, addig lakossági szinten ez adatvédelmi aggályokat, továbbá a magán- és üzleti titok védelmével kapcsolatos „határsértést” is felvet. Hiszen többek között egy másik uniós jogszabály, a GDPR éppen ennek ellenkezőjét szorgalmazza: a lehető legkevesebb személyes adatot kelljen kiadni, és azt is csak annak, akinek feltétlenül szükséges.

Az elmúlt évek éppen arról szóltak, hogy minden vállalat háromszor gondolja át, milyen mértékben gyűjti be és adja tovább a személyes adatokat. Ezzel nehezen egyeztethető össze egy olyan koncepció, amely kirakatba teszi a szenzitív információkat

– tette hozzá Dr. Magyar Csaba. Ezt az ellentmondást azzal magyarázzák, hogy a pénzmosás elleni harc egy magasabb szintű cél, mint az adat- és titokvédelem.

Eddig az volt a gyakorlat, hogy ezeket az adatokat a hatóságok részére automatikusan nem kellett leadnia a szolgáltatóknak, de bizonyos esetekben, például a bűnüldöző hatóságok bekérhették azokat, és ha valaki nem rendelkezett vele, súlyos büntetéssel számolhatott. Most úgy változik a rendszer, hogy automatikusan be kell küldeni a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokat - de csak a számlavezetőknek - anélkül, hogy kérné a hatóság. Az adatgyűjtés után a következő lépcsője a jogszabálynak, hogy 2022. július 1-től bárki megnézheti, hogy egy cégnek ki a tényleges tulajdonosa.

Néhány uniós tagállamnak azzal nincsen gondja, hogy a szolgáltatók az adatokat automatikusan beküldjék a hatóságok részére, a nyilvánossággal azonban már igen.

Van, ahol úgy emelték át az irányelvet a jogrendszerbe, hogy csak indokolt esetben lehet kérvényezni a nyilvántartásból az adatszolgáltatást, ugyanis az adott ország titokvédelmi szabályai élveznek elsőbbséget a regiszterrel szemben. Minden tagállamban van lehetőség arra is, hogy indokolt esetben ne tüntessenek fel valakit a nyilvántartásban, ilyen lehet például a zsarolás vagy az emberrablás esete. „Lehetnek bizonyos bűnözői körök, amelyek emberrablásra vetemednek és a regiszternek köszönhetően, a nyilvános adatok alapján pontosan meg tudják állapítani, hogy kitől és mennyi váltságdíjat követelhetnek” – említett egy példát a szakember.

Pénzmosás ellen nem feltétlenül hatékony, viszont plusz adminisztrációt biztosan jelent

A szolgáltatók 2022. február 1-től férhetnek majd hozzá a nyilvántartáshoz, azonban ez nem jelenti azt, hogy megszűnik a tényleges tulajdonosi átvilágítási kötelezettségük, sőt kiegészül egy újjal, ugyanis össze kell majd vetniük a regiszterben szereplő személyt a szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményével. „Ha például ügyvédként van egy új céges ügyfelem, akkor nem elég, hogy megnézem, hogy ebben az adatbázisban ugyanez a személy szerepel-e tényleges tulajdonosként, mint amit felém bejelentettek, hanem előtte le kell folytatnom a szokásos ügyfél-átvilágítási procedúrát is, az eltérést pedig jeleznem kell a NAV-nak” – mondta az adminisztrációs terhekről Dr. Magyar Csaba. Hozzátette azt is, hogy a mostani rendszerben egy kft. esetében elképzelhető, hogy az ügyfél-azonosítás – és így a tényleges tulajdonos átvilágítása – akár hatszor is megtörténik egy rövid időintervallumon belül, hiszen példádul az ügyvédnek, a könyvelőnek, az adótanácsadónak, a könyvvizsgálónak, a biztosítónak és a banknak is el kell végeznie  külön-külön ugyanazt az ügyfél-átvilágítást.

A szakember szerint sokkal hatékonyabban is működhetne a rendszer, ha az átvilágítás után – amit például a számlavezető végez –, a többi szolgáltató csak ellenőrizné és elfogadná azt. „Természetesen, ha valamilyen különleges körülmény áll fenn, akkor le kell folytatni az ügyfél-átvilágítást, de ha nincs semmilyen gyanú, akkor teljesen felesleges többszörösen elvégezni ugyanazt a munkát, amit a központi nyilvántartásnál már megtettek” – mondta. Ennek csak részben adottak a jogszabályi kereti a Pmt.-ben, de óvatosságból senki nem él ezzel a megoldással, jóllehet a tényleges tulajdonosi nyilvántartással ezt az egyszerűsítést könnyen meg lehetne valósítani.

Ami még ennél is aggályosabb, hogy bár a nyilvántartás miatt jó eséllyel egyszerűsödnek majd a céges struktúrák, mert nem mindig lesz értelme bonyolult céghálók mögé rejteni a tulajdonost, azonban

egyáltalán nem biztos, hogy a valós tulajdonost jelentik vagy mutatják majd be, magyarul a mérleg nyelve a strómanok irányába fog billenni.

Ráadásul a valótlan tartalmú nyilatkozatnak a nyilatkozattevő számára nincs közvetlen szankciója.

„Eddig, ha valaki a háttérben akart maradni, jó esetben egy olyan szofisztikált cégstruktúrát hozott létre, amely megismerhető volt a hatóságok részére, de legálisan védte a tényleges tulajdonos személyét. A tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz jövő nyártól mindenki hozzáférhet majd, azonban félő, hogy az erős reflektorfény hatására a cégstruktúra helyett sokan inkább egy strómant fognak delegálni a cégükbe. A regiszter ugyanakkor nem hoz érdemi hátrányt azoknak a bűnözői köröknek az életében, akik eddig is strómant alkalmaztak”

– mondta a szakember.

Na, de ki is itt a tényleges tulajdonos?

Hogy a probléma összetettségét megvilágítsuk, érdemes azt is jobban megnézni, hogy kit kell tényleges tulajdonosnak tekinteni. A jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében egy olyan természetes személy, aki közvetve vagy közvetlenül a tulajdoni hányad vagy szavazati jog legalább 25 százalékával rendelkezik. Tehát ha négyen tulajdonolnak egy céget egyenlő arányban, akkor mind a négyen tulajdonosnak minősülnek. Viszont, ha valaki csak 24 százalékban rendelkezik tulajdoni vagy szavazati joggal, abban az esetben nem minősül tényleges tulajdonosnak.

Ha például öten egyenlő arányban tulajdonosok, akkor már nem állapítható meg, hogy ki a tényleges tulajdonos, ilyenkor a társaság vezető tisztségviselőjét kell annak tekinteni.

A Ptk. szerint az is ebbe a kategóriába tartozik, aki meghatározó befolyással rendelkezik a társaságban, például a vezető tisztségviselők többségét megválaszthatja, illetve külön megállapodást kötött a tulajdonosokkal, ami alapján lehetősége van arra, hogy vele együtt szavazzanak vagy eltérítse a szavazást.

De van egy olyan kitétel is, amely szerint az is tényleges tulajdonosnak minősül, aki egyéb módon irányítást vagy ellenőrzést gyakorol a szervezet felett. Elképzelhető például, hogy valaki olyan szerződéses láncot alakít ki, hogy a pénzmosásról szóló jogszabályok szerinti tényleges tulajdonos definíciójának nem felel meg, de tulajdonképpen teljes irányítást gyakorol az adott cég felett. Gyakran alkalmazzák például azt a módszert, hogy eladósítanak egy céget, amely felett a kölcsönadó (a kitettség hatására) gyakorlatilag teljes irányítást gyakorol, de a vételi opciós szerződés sem ritka ezen a területen.

Annak ellenére, hogy a Pmt. igyekszik lefedni a legtöbb élethelyzetet a tényleges tulajdonos meghatározására, például egy bankszámlanyitás során az ügyintézőnek ezekről jó eséllyel soha nem lesz tudomása, nem beszélve arról, hogy kevésbé lesz érdekelt abban, hogy a nehezen megszerezett ügyfeleit kellemetlen kérdések sorával nyomassza.

Pontozni is fognak

Az uniós direktíva ugyan nem írja elő, de a hazai regiszter egy indexálási rendszert is bevezet, amelyben pontozni fogják a cégeket. Az első adatszolgáltatás alkalmával az érintett szervezet nemzeti nyilvántartási számot és egy úgynevezett TT indexet kap, amely 10 pontról indul. Ez a nyilvántartott szervezet megbízhatóságát jelöli, ugyanis, ha a szolgáltatók – amelyeknek szintén ügyfél-átvilágítási kötelezettségük van – valami eltérést fedeznek fel, jelezniük kell az adóhatóságnak. A NAV pedig ez alapján csökkenteni fogja az érintett cég TT indexét, aminek következményei is lesznek: amennyiben egy szervezet TT indexe 8 pont alá csökken, minősítése „bizonytalanná”, 6 pontnál „megbízhatatlanná” válik.

Mindkét esetben lehetőség van az adatok módosításával vagy megerősítésével újból megbízható státuszba kerülni, azaz visszanyerni a 10 pontos TT indexet. Azonban „megbízhatatlan” minősítés esetén azonnal, „bizonytalan” minősítés esetén pedig 180 nap után az érintett szervezet nevét, adószámát és minősítését a NAV közzéteszi. Ezen felül

a „megbízhatatlan” minősítésű ügyfeleket a Pmt. szerinti szolgáltatók kötelesek magas kockázatúként kezelni, valamint számukra a 4,5 millió forint feletti ügyletek végrehajtását megtagadni.

A Crystal Worldwide vezérigazgatója szerint a tényleges tulajdonos nyilvántartása biztos hoz majd változást, tisztulást a rendszerben, de félő, hogy nem úgy, ahogyan azt tervezték. „Lesznek, akik ténylegesen kijönnek a napfényre, de összességében nem biztos, hogy a nyilvántartás a jogkövetést fogja elősegíteni. Ha valaki ténylegesen pénzt szeretne mosni, vagy illegális tevékenységből származó jövedelme van, az nem fog odaállni és bejelenti magát tényleges tulajdonosként, hanem lesz erre egy embere, akit odaültet.”

A cikk megjelenését a Crystal Worldwide Zrt. támogatta.