Az ESG – vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási – szempontok ma már nem csupán globális, hanem nagyon is hazai vállalati kérdések. Az uniós és magyar szabályozások egyre komplexebbek, a cégeknek pedig átláthatóságot, pontos adatszolgáltatást és a beszállítói láncok ESG-értékelését is biztosítaniuk kell. De hogyan hat ez a napi működésre? Mik a legfrissebb szabályozási változások, és hogyan tudják a cégek kezelni az új kihívásokat? Vendégünk volt Ferenczi Gergely, az Opten céginformációs üzletágának igazgatója.
A KDNP három képviselője olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely megszüntetné az országgyűlési választási kampányokra fordítható kiadások felső határát - szúrta ki a hvg.hu.
A Fidesz elhalasztja az átláthatósági törvény elfogadását, a parlament nem szavaz róla a nyári szünet előtt - jelentette be Kocsis Máté frakcióvezető. A vitatott jogszabálytervezet, amely a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztetőnek ítélt szervezetek működését szabályozná, csak ősszel kerül újra napirendre - tudósított az Index.
A Zágrábi Közgazdaságtudományi Intézet új elemzése feltárta Horvátország 15 legdrágább települését, miután a kormány kötelezővé tette a kiskereskedők számára a kiskereskedelm árak közzétételét - jelentette a Croatia Week.
Brüsszelben egyre szembetűnőbb a politikai és intézményi elszámoltathatóság hiánya, amit sorozatos botrányok és következmények nélküli visszaélések is jeleznek. A Henrik Hololei-ügy, a Pfizergate, és a belső kinevezési trükközések csak a jéghegy csúcsát jelentik egy átláthatatlan és önvédelmi reflexekkel teli rendszerben – kezdi a Politico az Európai Bizottsággal kapcsolatban az elmúlt években felmerült aggályos ügyekről szóló cikkét. A lap szerint az uniós intézmények hitelességének eróziója egyre erősebb táptalajt ad az euroszkeptikus narratíváknak Európa-szerte, miközben valójában kisebb botrányokról van szó, amelyeket átlátható, nyilvános eljárásokkal el lehetne oszlatni.
Az Európai Bizottság felszólította a magyar kormányt az átláthatóságról szóló törvényjavaslat visszavonására, mivel annak jelenlegi formája súlyosan sértené az uniós alapelveket és jogszabályokat - közölte a Népszava.
Ha megvalósulna az orosz energiaimport teljes betiltása, akkor az Magyarországnak évente 800 milliárd forintjába kerülne - mondta péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjúban Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ha ez megvalósulna, akkor minden magyar család dupla áram- és négyszeres fűtésszámlákkal szembesülne.
Komolyabb veszélybe kerülhetnek a Magyarországnak szánt uniós pénzek, miután az Európai Bizottság és Parlament véleménye egyre inkább konvergál arról, hogy egyértelműsített feltételek teljesítéséhez kell kötni a következő költségvetési ciklus forrásának akár egészét is. Az erről szóló vitát a nemrég napvilágot látott átláthatósági törvénytervezet generálta, amely az EU politikusainak nagy része szerint több uniós jogszabállyal és alapelvvel is szembemegy. Brüsszel már jövő héten a Tanács elé viszi a magyar jogalkotással kapcsolatos aggályait.
A Magyar Nemzeti Bank 15 százalékkal csökkenti a munkavállalói létszámát - közölték.
135 igen szavazat és 50 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta Lázár János törvényjavaslatát, amely módosítja az állami építési beruházások szabályozását. A törvény értelmében az állami építésekben résztvevő vállalkozóknak a jövőben bejelentési kötelezettségeik lehetnek az alvállalkozói láncuk egészére vonatkozóan.
Egy új, online elérhető nyílt forráskódú eszköznek köszönhetően a korábbiaknál jóval frissebb adatok váltak elérhetővé a világ jelentősebb üvegházgáz-kibocsátó forrásainak szennyező tevékenységéről. A műholdakra, érzékelőkre és mesterséges intelligencia modellekre támaszkodó fejlesztés gyökeres változást ígér a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos elszámoltathatóság területén, illetve abban, hogy hogyan reagál a világ a klímaválságra. 2025 első havi adatai pedig azt mutatják, hogy bekövetkezett a rég várt fordulat, és elkezdődött a globális ÜHG-kibocsátás csökkenése.
Az Európai Unió luxembourgi Törvényszéke kedden kimondta: jogellenes volt, hogy az Európai Bizottság megtagadta Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közti sms-üzenetek nyilvánosságra hozatalát.
Az Európai Unió luxembourgi bírósága ma dönthet Ursula von der Leyen egyik legvitatottabb ügyében, amely az uniós átláthatósági szabályok határait feszegeti. A tét: kötelező-e nyilvánosságra hozni a Pfizer vezérigazgatójával folytatott sms-üzeneteit a történelmi vakcinaszerződés előkészítése idején.
Érdemben módosít az állami beruházási törvényen a kormány új rendelete, amely a költségellenőrzés részletszabályait fekteti le, és részben orvosolja azokat az aggályokat, amelyeket korábban az Európai Bizottság fogalmazott meg a közbeszerzési eljárások átláthatóságával, az összeférhetetlenségi szabályok hiányosságaival és az uniós források felhasználásának kockázataival kapcsolatban. Retorzióként újabb forrásfelfüggesztést is belengetett Brüsszel. A most kihirdetett szabályozás minden, az értékhatárt elérő állami vagy uniós támogatású építési beruházásra egységes költségellenőrzési mechanizmust ír elő, szigorú monitoring és dokumentációs kötelezettségek mellett.
Ursula von der Leyenre, az Európai Bizottság elnökére súlyos politikai és jogi próbatétel elé néz a „Pfizergate” néven elhíresült ügyben, amelyben az Európai Unió Bírósága dönt a vakcinaszerződésekről szóló sms-üzenetek nyilvánosságra hozataláról. Az ítélet precedenst teremthet az uniós átláthatóság értelmezésében, és beárnyékolhatja von der Leyen nemrég kezdődött második ciklusát. Közben az Európai Ügyészség is vizsgálja a milliárdos vakcinabeszerzések hátterét.
Túl kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a helyreállítási alap forrásai valóban elérték-e céljukat, és milyen eredményeket hoztak. Az uniós támogatások kifizetése nem a tényleges teljesítményhez, hanem inkább a végrehajtás üteméhez igazodik, miközben sok esetben még az alapfogalmak sem egyértelműek. Az Európai Bizottság ellenőrzési rendszere nem nyújt elegendő védelmet a pénzügyi visszaélésekkel szemben, a tagállamok közötti különbségek pedig megnehezítik az összehasonlítást. A 2026 végére időzített projektdömping fokozza a kockázatokat, és veszélyeztetheti az alap célkitűzéseinek teljesülését – írja az Európai Számvevőszék egy friss, az RRF-ről szóló, nagyon kritikus hangvételű jelentésében.
Megkönnyebbültek a befektetők.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
