Előfizetői tartalom

Ha Putyin támad, Európa a hideg padlóra rogyhat az orosz energiafüggőség miatt

Weinhardt Attila
A legfrissebb információk szerint még mindig nem lehet tudni, hogy Oroszország megtámadja-e Ukrajnát a következő hetekben és ha igen, az milyen területi következményekkel jár, de az már előre biztosan kijelenthető, hogy az orosz támadás megindításával járó kölcsönös gazdasági-pénzügyi szankcióknak az Európai Unió jobban meginná rövid és középtávon a levét, mint Oroszország, vagy az Egyesült Államok. Leginkább amiatt, mert a gázpiacon olyan nagy az EU oroszoktól való függése, hogy azt nem lehet gyorsan és teljes mértékben pótolni semmilyen más csatornán keresztül, még amerikai rásegítéssel sem. Így az európai gázhiány és a vele járó korlátozások szélsőséges forgatókönyve se zárható ki, a gázár további drasztikus emelkedéséről, az inflációs, lakossági fogyasztási és költségvetési következményekről nem is beszélve. Nem véletlen mindezek miatt, hogy a magyar ellátásbiztonság erősítése érdekében a kormányfő azt jelentette be ma reggel, hogy még több gázt szeretne beszerezni az oroszoktól, a tárolói kapacitásaink ugyanis ezt lehetővé teszik.

Az adok-kapok forgatókönyvének nagy íve

Mielőtt a számszaki összefüggésekbe belemerülünk, érdemes gyorsan összefoglalni a legfrissebb nyilatkozatok, például Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének, illetve Bruno Kahl, a német hírszerzés vezetőjének mai nyilatkozatai alapján, hogy egy február vége felé bekövetkező orosz támadásnak milyen következményei lennének:

  • Az orosz támadások hírére, a behatolás mértékétől elvileg függően, az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdasági, pénzügyi, technológiai és személyes szankciók sorozatát léptetheti életbe az orosz gazdasággal, annak főbb cégeivel, projektjeivel és vezetőivel szemben (ld. alább).
  • Erre reakcióként az orosz vezetés korlátozhatja, vagy akár teljesen el is zárhatja az Európába vezető orosz gáz- és olajvezetékeket (ebben az anyagban csak a gázellátási témára fókuszálunk), az egekbe hajtva az energiahordozók árát világszerte. Az európai gázellátás nehézségei ugyanis az olaj- és szénpiacon is többletkeresletet generálhatnak, hiszen többfajta erőművet üzemeltetnek az egyes tagállamok, így annak termelését pörgetik fel, amihez van elérhető (áron) energiahordozó. Az egekbe emelkedő gázárak mellett ennek jeleit már láttuk tavaly is az európai szénerőműveknél, ami közben további hajtotta felfelé a szén-dioxid kvóták árát is.
  • A korlátozott európai gázszállításokra reagálva további nyugati szankciók érkezhetnek, amelyekre válaszul az oroszok akár tovább is csavarhatják lefelé a csapokat, miközben akár végső esetben a SWIFT nemzetközi pénzügyi rendszerről is levághatja őket a nyugati szövetség. Így ha érkezne is az energiahordozó Európába, akkor se tudna ezen a rendszeren keresztül fizetni a gázszámláért Európa. Az oroszok havonta komoly exportbevételektől és az értékes devizabevételektől esnének el, igaz hatalmas pénzügyi tartalékokat halmoztak fel már eddig is a megugró energiaárak miatt, így huzamosabb ideig is bírhatják az elmérgesedő konfliktust (ld. alább).
  • Tekintettel az európai gáztárolók szokásosnál sokkal alacsonyabb mostani töltöttségére és az előttünk álló két-három hónap továbbra is intenzív fűtési szezonjára, majd utána tavasztól az intenzív betárolási kényszerre, mindez drasztikusan nehéz gazdasági, inflációs, lakossági fogyasztási, költségvetési és politikai következményeket is hozhat.
  • Ez részben akkor is igaz lenne, ha egy tartós orosz-ukrán feszültség konkrét katonai támadás nélkül zajlana a következő hónapok (évek?) során, így miközben az oroszok a visszafogott európai energiaszállítás mellett rengeteg pénzt keresnek, Európa a tartósan megugró energiaárak szerteágazó következményeit nyögné.

Miféle szankciókról lehet szó?

Az elmúlt hetekben amerikai és európai döntéshozók folyamatosan azzal fenyegetőztek, hogy nagyon súlyos, példátlanul szigorú szankciókat kaphat Oroszország a nyakába, ha megtámadja Ukrajnát.

Joe Biden amerikai elnök elszólását ("kis behatolás") leszámítva elvileg nem lenne különbség a kicsi ukrajnai behatolás, vagy a teljes lerohanás között, de nyilván ésszerű, hogy a beavatkozás mértékétől függő súlyosságú lenne a szankciós rendszer, hogy a további lépésektől visszatartsák az orosz felet. Az eddig kiszivárgott szankciós rendszer íve a Financial Times és a Reuters összesítéséből:

Miről szól ez az elemzés?

  • Bemutatjuk, hogy egy orosz támadás milyen szankciós adok-kapok spirálhoz vezethet el.
  • Összefoglaljuk a nyugati gazdasági-pénzügyi és egyéb szankciók várható tartalmát és súlyosságát.
  • Bemutatjuk az EU orosz gázfüggőségének mértékét és azt, hogy az esetleg kieső orosz szállításokat milyen mértékig lehetne pótolni idővel.

Kedves Olvasónk!

Az Ön által keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

1 943 Ft / hónap

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái