Pénzügyi válságtól retteg a világ, a jegybankok mégis kamatot emelnek: hogy lehetséges ez?

Nagy bankok csődöltek be, a jegybankok mégis emelnek

Két hete az amerikai és európai bankrendszerrel kapcsolatos problémákkal vannak tele a hírek, Californiában a Silicon Valley Bank, New York-ban a Signature húzta le a rolót, mindkét kereskedelmi bank nagy regionális szereplő volt. Ezután Európában a globálisan is nagy szereplőt, a Credit Suisse-t kellett kimenteni egy kényszer-felvásárlással, legutóbb pedig már a Deutsche Bankkal kapcsolatban is felébredtek az aggodalmak.

A piaci reakció erőteljes volt. A bankrészvényeket a mélybe ütötték, és a nagy tőzsdeindexek is megszenvedték az aggodalmat. A fő félelmet az a tény gerjeszti, hogy 2008-ban az amerikai bankrendszer hibái hosszú évekig tartó reálgazdasági válságot eredményeztek. A kötvénypiacon is teljes átárazódást láttunk, az előző másfél év erőteljes hozamemelkedése egy csapásra megállt, március 13-án napon belül több évtizede nem látott csökkenéseket láttunk a rövid hozamokban.

A hozamok esését két tényező okozta egyszerre: egyrészt a kötvények, mint biztonságos eszközök vonzereje felértékelődött az általános bizonytalanság közepette, másrészt a befektetők azt árazták, hogy a nagy jegybankok leállnak a kamatemelésekkel. A Fed a bankcsődökig 4,5%-os kamatemelést hajtott végre, és a piac azt várta, hogy év végén 5,75%-on áll majd a kamatszint (ez jelentette volna egyébként a tetőzést is), a bankcsődök után ez nem sokkal 4%-ra esett. Az EKB-tól 3,7-4% körüli kamatpálya-tetőzést vártak, ami nem sokkal a bankcsődök után 3,1-3,2% környékére mérséklődött.