Bréking! Váratlan és új döntést jelentett be a kormány

A kormányinfó véget ért.

Gulyás Gergely elmondta, hogy lehetnek ugyan vitás kérdések az egyes kormányfők között a V4-eken belül, de a tagállamokkal az együttműködést kell keresni. Példaként a migrációt említette, amely kérdésben még Donald Tusk lengyel kormányfővel is közös nevezőre jutott a kormány – mondta.

Folyamatban van egy kormányzati zöld energiás konzultáció és erre alapozva dönthet arról a kormány, hogy a rendelkezésre álló pályázati forrásokat milyen célokra írja ki a kormány - felelte Vitályos Eszter kérdésre.

A két amerikai elnökjelölt hozzáállása az ukrán-orosz háborúhoz más - válaszolta Varga Mihály. Ezért vár változást a külső környezetben akkor a kormány, ha Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást.

Nincs olyan beruházás folyamatban, amelyet érintene a kormány beruházáselhalasztással kapcsolatos döntése - válaszolta Varga Mihály.

Nagy István agrárminiszter szerint 53 forintnyi gabona van 1 kiló kenyérben, aminek jelenleg 900 forint körül van a kilónkénti ára.

A háztartások fogyasztási kiadásai 2,3%-kal növekedhetnek idén a kormány új prognózisa szerint. Ez ad lehetőséget Varga Mihály szerint arra, hogy az áfabevételek helyreálljanak.

Folyamatosan egyeztetnek az ügyben a Belügyminisztériummal - derült ki Varga Mihály szavaiból. Ez a kérdés napirenden van, kormányülés nélkül is - tette hozzá.

A Pénzügyminisztériumnak nincs önálló álláspontja a kötelező kamarai tagság ügyében, a kormánynak van ebben véleménye. Olyan felvetés, hogy a kötelező kamarai tagsági díjat eltöröljék, nincs a kormány asztalán - felelte arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Matolcsy György jegybankelnök az önkéntes kamarai tagság mellett érvelt.

Világos szabályok vannak arra, hogy mikor kell nyugdíjprémiumot fizetni. Erre 3,5%-os növekedés felett van lehetőség. Ha 2,5% lesz a GDP-növekedés, ahogy a kormány várja, akkor nem lesz lehetőség nyugdíjprémium kifizetésére - felelte Varga Mihály.

Van ennek a pénznek helye - válaszolta arra a kérdésre, hogy mi lesz így a betervezett 20 milliárd forintos nyugdíjprémium keretösszeg sorsa.

A módosításokra mindig nyitott a kormány. Ha a mostani lépéseket át tudja vezetni a kormány a költségvetésen, akkor ilyen mértékű lépésekre már nem lesz szükség - mondta Varga Mihály arra a kérdésre, hogy a 4,5%-os hiány tartásához kellenek-e újabb módosítások. Ezt arra alapozta, hogy idén 2,5% lesz a gazdasági növekedés.

Van olyan, ami csak az idei évet érinti és a 2025-ös évben kerül kifizetésre, de van olyan, ami csak 2026-ban kerülhet kifizetésre és így megvalósításra

- válaszolta kérdésre Varga Mihály.

Szerinte a megváltozott kamatkörnyezet, az energiaárak, a háborús környezet minden országot kihívások elé állít. Sok uniós tagállam hasonló cipőben jár - fejtette ki. A magyar költségvetés is alkalmazkodik a megváltozott környezethez - tette hozzá.

Varga Mihály egy kérdésre válaszolva kifejtette: a helyzet folyamatosan változik. A NATO-ban olyan döntések születnek, amelyek akár a háború eszkalációjával is járhatnak. A helyzet eltér attól, mint amivel a kormány 1-2 hónappal ezelőtt számolt. A háború eszkalációjának irányába mozdult el a politikai közeg - ismertette. Ez az őszi tervezés segít nekünk abban, hogy ezeket a kockázatokat kezelje a kormány - folytatta.

Nem lehetünk vakok, nem ülhetünk ölbe tett kézzel, hogy hogyan változik a világ körülöttünk. És ennek a változásnak lehet az egyik eleme az amerikai elnökválasztás - fogalmazott.

Az eddigi 2025-ös költségvetési előkészületi folyamatok, dokumentumok mennek az asztalfiókba - mondta Varga Mihály, reagálva arra, hogy ezek az előkészületek a kukába kerülnek-e. Hiszen a kormány pár héttel ezelőtt is még azt tervezte, hogy idén áprilisban nyújtja be a 2025-ös költségvetést.

Miért ragaszkodik a kormány a reptér visszavásárlásához az idei költségvetés rosszabb helyzete fényében? - hangzott a kérdés a pénzügyminiszterhez. A korábban tervezett 2,9%-os hiánycél megváltozott, 4,5%-ra emelte a kormány a hiánycélt, de csökkentjük a deficitet - mondta.

Ebben az évben a pénzforgalmi hiány 4000 milliárd forint körül alakulhat majd. A várakozásokhoz képest jobban alakulnak a fogyasztási típusú adóbevételek, a reálbérek növekedésével párhuzamosan pedig ez a helyzet tovább javulhat - vetítette előre.

A pénzforgalmi egyenleg magasabban alakul idén, részben a reptérvásárlás fedezetének előteremtése miatt, de ez nem befolyásolja az eredményszemléletű egyenleget - magyarázta Varga Mihály és felhívta a figyelmet, hogy a reptér vásárlása stratégiai döntése a kormánynak.

Egy háborús környezetben sokkal óvatosabbnak kell lenni, egy háborús tervezetet kell készíteni, de a munka lényegesen nem lesz másabb - válaszolt egy kérdésre Varga Mihály.

Legutóbb márciusban találkozott Matolcsy György jegybankelnökkel. Ekkor szóba került az MNB gazdálkodása és a jegybanktörvény módosítása. A következő találkozókon is ezeket a kérdéseket tekintik át.

Emlékezetes, a kormány az MNB ellenkezésének és a nagyobb piaci, nemzetközi visszhang nyomására visszavonta a jegybanktörvény módosítását:

Az ősz folyamán kerül a jövő évi költségvetés a parlament elé, és ekkor jöhetnek az új adóintézkedések is - válaszolta Varga Mihály, hogy mikor kerülhet a kormány asztalára az anyák adómentességének kiterjesztésére vonatkozó javaslat.

Az idei első negyedévben vannak olyan állami kiadások, amelyek növelik az állam folyó kiadásait. A kamatkiadások 600 milliárd forinttal magasabbak a megváltozott kamatkörnyezet miatt. A másik ilyen tétel a februári nyugdíjkifizetések voltak.

Már az első negyedévben biztosította a költségvetés azt a forrást, ami a reptér megvásárlásához kell, ez a harmadik tétel

- sorolta azokat a tételeket, hogy miért ilyen magas az első háromhavi hiány.

A kormány tételesen átnézte az állami beruházásokat, és a minisztériumoknak keretösszeget adott, de emellett iránymutatásokat is arra, hogy a szaktárca milyen beruházásokat halasszon el - mondta Varga Mihály, a kormány a tételes összegeket fogalmazta meg a tárcák számára.

Vitályos Eszter ezt követően a már bejelentett otthonfelújítási program hátteréről beszélt. A keretösszege 108 milliárd forint, uniós forrás áll erre rendelkezésre, az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítéséhez nyújt segítséget - ismertette. A programot a Magyar Fejlesztési Bank bonyolítja le, az MFB-pontokon keresztül.

Ez a program legalább 127 milliárd forintos megrendelést generál a hazai építőipar számára. Hamarosan meg fog jelenni a pályázati felhívás.

A green deal diktátum volt az európai gazdálkodók részére - kezdte beszédét Nagy István, aki szerint emiatt a gazdák elveszítették versenyképességüket és jövőképüket. Szerinte Brüsszel és az Európai Bizottság elárulta az európai gazdákat, és helyettük az ukrán oligarchákat támogatta.

Ebben a helyzetben felértékelődik az állami támogatások, segítségnyújtás szerepe. Ezért 5 pontos intézkedéscsomagról döntött a kormány:

• Az ukrán import okozta piaci helyzet miatt az ukrán mezőgazdasági termékek korlátozása mellett újabb importot érintő intézkedést hozott. Azon mezőgazdasági termékekre, amelyeket tilos behozni Ukrajnából, teljes bejelentési kötelezettséget ír elő a kormány, származzon bármely országból.
• A Magyar Államkincstár május 30-ig teljesítse a 2023. évi terület és állat alapú támogatások kifizetését. Eddig 470 milliárd forintot fizetett ki az állam 156 ezer gazdának. Ezt gyorsítják, 265 milliárd forint kerül így a gazdákhoz május végéit. Erőforrás átcsoportosítást hajt végre a kormány a kormányhivatalokban és a kincstárban.
• Agrár Széchenyi konstrukciók: a kormány 2026-ig további, legfeljebb 45 milliárd forintot biztosít a programhoz. 5%-os kamatszinten igénybevehető a konstrukció, jelentős az igény erre.
• Gázolaj után évente hektáronként visszaigényelhető adó mértékét emeli a kormány. Ez egymilliárd forint éves többlettámogatást jelent.
• Meghirdetésre kerülnek az uniós fejlesztési pályázatok az élelmiszeriparban. Összesen 400 milliárd forint érkezhet a gazdákhoz, a napokban.

A gazdálkodók április 10. és június 10. között 44 közvetlen támogatás és vidékfejlesztési jogcímre nyújthatják be a kérelmüket, hivatalosan is elindult a támogatási politika második éve - ismertette.

Az idei költségvetést is a háborús helyzethez igazítják. Ennek megfelelően idén 4,5%-os hiányt tűz ki célul a kormány, jövőre ez 3,7%-ra csökkenhet, 2026-ban 2,9% lesz a hiánycél ismertetése szerint.

A költségvetésre rendkívüli kiadások nehezednek: megemelkedett kamatkiadások és a rezsivédelem költségei - folytatta.

Annak érdekében, hogy csökkenő hiánypálya teljesüljön, új intézkedésekről döntött a kormány - vezette fel.

675 milliárd forintnyi beruházást fog átütemezni a következő időszakra a kormány. Nem törli, hanem elhalasztja későbbre

- jelentette be. Van miből megtakarítani, mert több mint 2000 milliárd forintnyi állami beruházás valósul meg idén - ismertette a pénzügyminiszter, aki arra is kitért, hogy az EU-ban új fiskális szabályok lesznek érvényben. Ezek részleteire még várni kell, főleg a védelmi kiadások elszámolása vonatkozásában.

2024-ben egészséges szerkezetben indul újra a gazdasági növekedés idehaza - értékelte. Azzal számol a kormány, hogy ebben az évben a magyar gazdaság visszatér a növekedési pályára, ez 2,5% körül lehet - ismertette Varga Mihály.

Vagyis az eredeti 4%-os GDP-növekedési tervét jelentősen visszavette a kormány.

A fogyasztás és a termelési fázisba kerülő beruházások segítik az idei növekedést, jövőre 4,1%-os növekedéssel kalkulál a kormány - folytatta.

A kormány áttekintette a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és kilátásait. A magyar gazdaság az egyik legnyitottabb gazdaság, ezért nem mindegy, hogy külföldön mi történik. Háborús helyzetben vagyunk és az EU a vártnál lassabban jön ki a válságból. Németország hosszú ideje gyengélkedés és ma sem látható pontosan, hogy meddig tartható ez az állapot. Más külpiacok is gyengék.

Egy háborús helyzetre terveztük meg a makropályát - ismertette.

November 5. után nyújtja be a kormány a 2025-ös költségvetést - mondta Gulyás Gergely. Mindezt azzal indokolta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy jelenleg háborús időszak van, és az amerikai választás hozhat ebben csak változást, vagyis szerinte Donald Trump elnökjelölt.

 Mindez tehát azt jelenti, hogy hosszú évek gyakorlata után a kormány végül belátta: a korai költségvetés elfogadása jelen helyzetben sokkal többet árt, mint amennyit hoz. Az eddigi nyári parlamenti szavazás tehát csak késő ősszel várható, ez egy váratlan és új fejlemény a költségvetés szempontjából és a fiskális politika hitelességét erősítheti. Javítja ugyanis a tervezhetőséget és ezen keresztül a költségvetési politika kiszámíthatóságát. A kormány döntése mindenképpen pozitívan értékelhető.

A következő fél év döntő lesz. A háborúnak katonai megoldása nincs, ezért béketárgyalásokra és tűzszünetre van szükség. Ezért mindkét eshetőségre készülni kell, mérlegelte a kormány, hogy a hosszabb háborús korszak mit jelent a gazdaságra nézve. És ez mit okoz a gazdaságpolitikában - vezette át a következő témát.

A háborús időszak más politikát kíván, mint egy békés időszak. A legfontosabb döntést november 5-én hozzák meg az amerikaiak - utalt az USA elnökválasztására.

A NATO hozzáállása kezd változni Gulyás Gergely értékelése szerint. Ukrajna oldalán a gyakorlatban is bevonódik ebbe a háborúba, egy misszió keretében, 100 millió dolláros alapon keresztül. Katonai kiképzés valósul meg. Az az éles határ, hogy nem lépnek be NATO-katonák Ukrajna területére, kezd elmosódni - mondat.

A háborús láz a brüsszeli bürokratákról átterjedt a NATO-ra és NATO-parancsnokokra is - fogalmazott. A NATO-ra a magyar kormány védelmi szövetségként tekint.

Jelentős figyelem fogja övezni a csütörtök 11 órakor kezdődő Kormányinfót, amelyről a Portfolio élőben számol be folyamatosan frissülő cikkében. A legutóbbi hasonló esemény óta ugyanis két hónap telt el, azóta felpörögtek idehaza a belpolitikai és közéleti fejlemények, valamint két másik kormánytag is jelen lesz az eseményen.

Nagy István minden bizonnyal a keddi Magyar Közlönyben kihirdetett több, agrártámogatással kapcsolatos miniszteri rendelet részleteit ismerteti. A befektetők részéről viszont még nagyobb figyelem kísérheti Varga Mihály jelenlétét és mondatait.

Nagyon valószínű, hogy a 2024-es és 2025-ös költségvetéssel kapcsolatban tesz bejelentéseket a pénzügyminiszter, ugyanis legutóbb tavaly májusban volt hasonlóképp ezen a sajtóeseményen, akkor a készülő 2024-es költségvetésről árult el részleteket, most pedig szintén rengeteg aktuális, és egyelőre megválaszolatlan kérdés lebeg a büdzséfolyamatok felett.

• Mikor nyújtja be a kormány a 2024-es módosított költségvetést, mennyiben írja át a főbb makrogazdasági számokat és hogyan vezeti át azokat (kiadási és bevételi oldalon) a tavaly nyáron elfogadott eredeti tervezeten? Melyek lesznek azok a főbb tényezők idén, amelyek miatt újra kell szabni a büdzsét (kamatkiadások, inflációhoz kötött kiadások, nyugellátások, stb.)?
• Az is ismert, hogy a 4,5%-os új hiánycél teljesítéséhez is pótlólagos intézkedésekre van szükség (1000-1100 milliárd forint az elcsúszás számítások szerint) még idén, kérdés, hogy ezt hogyan valósítja meg a kormány, mekkora méretű kiigazító "csomagot" jelent be?
• A csomag mekkora részét teszi majd ki a beruházások elhalasztása, törlése, valamint egyéb kiadási tételek felülvizsgálata? Önmagában elegendő lesz-e ez a jelenlegi információk szerint idén kibontakozó 1000-1100 milliárd forintos költségvetési elcsúszás kezeléséhez?
• Hogyan alakulhat a magasabb hiány mellett az idei adósságpálya és az államadósság devizarészaránya?
• Egy ilyen bizonytalan költségvetési helyzetben mi lesz a 2025-ös költségvetés benyújtásával, amit eredetileg a kormány áprilisra ígért, tartva magát a hosszú évek óta tartó gyakorlatához, a költségvetés korai elfogadásához, melynek - mára nyilvánvalóvá vált - több hátránya van, mint előnye.

Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter, Vitályos Eszter kormányszóvivő, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy István agrárminiszter (b-j) érkezik a Kormányinfó sajtótájékoztatóra a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. április 11-én. Forrás: MTI/Balogh Zoltán