NGM-elemzés: A gazdaságpolitikát a megfelelő válságkezelés és a gazdaság újraindítása fényében kell értékelni

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet a portfolio@portfolio.hu címre.

Az alábbiakban a Nemzetgazdasági Minisztérium írását közöljük, amelyet Gerlaki Bence, Gazdaságfejlesztési Stratégiáért és Kifektetésért, Fogyasztóvédelemért, valamint Kereskedelemért Felelős Helyettes Államtitkár és Kisfaludy Tamás, vezető elemző, miniszteri tanácsadó jegyez.

Véleménycikkünkben szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt négy évben a gazdaságpolitika sikeresen megbirkózott egy energiaválsággal, egy ikerdeficit-válsággal és egy inflációs válsággal is. A közvetlen szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború, az egyre kiéleződő közel-keleti konfliktus, az USA-EU-Kína háromszögben eszkalálódó kereskedelmi konfliktus, valamint a súlyos aszályokat okozó klímaváltozás hatásai jellegükből fakadóan kiszámíthatatlanok, azonban békét exportálni és esőt importálni egyik ország gazdasága sem képes. Ebből adódóan a gazdaságpolitika csak akkor lehet sikeres, ha mindenáron megpróbálja megőrizni a gazdaság alapszöveteit rugalmas és proaktív módon, ezáltal megvédve a gazdaságot és a társadalmat a fenyegető kihívásoktól.

A gazdaságpolitika eddig sorra vette az akadályokat. A 2020-ban kitörő Covid-járvány okozta hullámvölgyből azért tudott gyorsan kijönni a magyar gazdaság, mert a kormány lépései a munkahelyek megvédésére és a beruházások ösztönzésére irányultak a támogatási programok kiszélesítésével. A magyar gazdaság ennek köszönhetően az elsők között tudta elérni a Covid előtti szintet, ami alátámasztja a kormányzati döntések megalapozottságát és helyességét.

A járvány lecsengését követően ugyan megkezdődött a gazdaság visszarendeződése, azonban 2022 februárjában a szomszédunkban kitörő háború energia- és élelmiszerválságot okozott, amire szintén nem lehetett előre felkészülni. Az energiaválság okozta terhek jelentős részét magára vállalta a kormány, több millió háztartást és több tízezer kisvállalkozást megmentve az energiakrízistől. A kormány a gazdaság és a hazai vállalkozások védelme érdekében többek között 2022 októberében meghirdette a Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási programot. Emellett a „váltófix” szerződéssel rendelkező vállalkozásokat is támogatta kedvező átkötési ár biztosításával, illetve nettó 200 euró/MWh áron maximalizálta a fizetendő villamosenergia-díjat azon ágazatok esetében, amelyek érdemi hatással voltak az infláció alakulására, így a feldolgozóiparral, a szálláshely-szolgáltatással, valamint a szállítással és raktározással foglalkozó vállalatok számára. Ez a stratégia szintén sikeres volt, hiszen a gazdaság és a társadalom alapszövetei szinte érintetlenek maradtak, a foglalkoztatás továbbra is nagyon magas szinten alakul, rendre újabb csúcsokat ér el.

Tavaly év végére a gazdasági fundamentumok már adottak voltak ahhoz, hogy 2024-ben újra lendületet vehessen a gazdaság. 2023 októberére egy számjegyűre mérséklődött az infláció olyan kormányzati beavatkozások eredményeként, mint az árstopok, az árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás. Egy ilyen jelentős mértékű árrobbanás ilyen gyors leszorítására kevés példát találni, ráadásul mindezt úgy sikerült elérni, hogy az árak emelkedése mögött elsősorban külső, kezelhetetlen tényezők álltak: az árnövekedést a járvány indította be, az aszály gyorsította, és a háborús gazdasági hatások szabadították el.

Az infláció leszorításának, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének, illetve az ágazati bérfejlesztéseknek köszönhetően a reálbérek 2023 szeptembere óta újra rendületlenül növekednek, ez az egyik fő húzóereje az óvatossági motívum fokozatos oldódásának. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom 2024 januárja óta tartó növekedése, valamint a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának 7,6 százalékos bővülése az idei év első felében a tavalyi év azonos időszakához képest.

Az infláció leszorítása közben sikerült elkerülni egy árfolyamválságot is azzal, hogy időben leküzdöttük az ikerdeficit-válságot. Az energiaárak drasztikus elszállása miatt 2022-ben még ikerdeficit jellemezte hazánkat, azonban 2023-ban a folyó fizetési mérleg egyenlegében GDP-arányosan 0,2 százalékos többlet alakult ki, így az ikerdeficit jelensége is megszűnt Magyarországon. 2024 első hat hónapjában pedig rekordmértékű többlet alakult a külkereskedelmi termékfogalomban, összesen 7,7 milliárd eurót tett ki az exporttöbblet. Emellett a GDP-arányos államháztartási hiány a 2023-as 6,7 százalékról 2024-ben 4,5 százalékra, majd 2025-ben 3,7 százalékra csökkenhet, és 2026-ra érheti el a 3 százalék alatti szintet.

Az elszálló inflációra reagáló jegybanki kamatemelések tovább nehezítették a gazdaság bővülését, a vállalati hitelkamatok évtizedes időtávon nézve is rekordmagasságba emelkedtek, ez jelentősen rontotta a vállalatok hiteldinamikáját. Miközben a monetáris politika továbbra is szigorú, a fiskális politika mozgástere is korlátozott ahhoz, hogy számottevően képes legyen támogatni a növekedés helyreállását. Utóbbi helyzetét tovább nehezíti, hogy az Európai Bizottság július elején túlzotthiány-eljárás elindítását kezdeményezte hét tagállammal szemben, Magyarország mellett még Lengyelország, Szlovákia, Belgium, Franciaország, Olaszország és Málta esetében. Azonban míg a belső ellenszél erejét tompítani tudta a kormány finomhangolt, célzott intézkedésekkel, addig a kívülről érkező nyomások ellen nem létezik ellenszer.

A háború rávilágított az Európai Unió egyre súlyosbodó versenyképességi hátrányára. Az Európai Unió energiaellátás-biztonsági hiányosságait bizonyította, hogy a háború kitörése után a földgáz tőzsdei ára Európában egyes napokon több mint tízszerese volt az Egyesült Államokban tapasztalható áraknak, de napjainkban is nagyságrendileg négyszeres-ötszörös árkülönbözet látható. A globális külkereskedelmet nézve is jelentősen mérséklődött Európa részesedése. Az autógyártás tekintetében Németország elvesztette vezető helyét, mára már Japán és Kína is megelőzte autóexport tekintetében. 2015-ben Németország még 4,7 millió autót exportált, míg Japán 4,3 milliót, Kína pedig csak 0,7 milliót. 2023-ra Németország autóexportja 3,1 millió darabra esett vissza, Japáné – közel változatlanul maradva – 4,2 millió volt, Kínáé pedig 5,2 millió darabra nőtt. Az európai ipar kilátásait tovább rontja, hogy a jövő technológiáiban is teret vesztünk, például az elektromosautó-gyártás, a chipgyártás vagy a zöldenergia alkalmazását és előállítását elősegítő termékek gyártásának területén. 

Az EU szinte minden tagállamában és Magyarország termékexportjának legnagyobb célpiacain visszaesés látható a feldolgozóipari termelésben, ami jelentősen visszafogja iparunk kibocsátását. A vállalatok óvatossági motívuma egyik EU-s gazdaságban sem tudott számottevően enyhülni. A vállalatok kilátásait tükröző európai, német és magyar felmérések fő mutatói 2024 júliusában is kedvezőtlenül alakultak (S&P Eurózóna PMI, GKI magyar konjunktúraindex, ifo német üzletihangulat-index), a hazai feldolgozóipari vállalatok egybehangzó véleménye, hogy a legnagyobb probléma a megrendelések hiánya. Az exportvezérelt magyar gazdaság számára a legnagyobb kihívást jelenleg a külföldi kereslet markáns csökkenése jelenti. Az első ábrán látható, hogy Magyarország kivitelének legnagyobb célországaiban minél jelentősebb az ipar kibocsátásának lassulása, annál jobban esett vissza a magyar kivitel az adott országba, márpedig ha nincs kereslet, akkor termelni sem érdemes. Legfontosabb exportpiacunkon, Németországban az ipari termelés volumene – szezonális és naptárhatással igazítva – még 2021 átlagától is 5,7 százalékkal elmaradt 2024 első öt hónapjában.

2024 második negyedévére 2 százalék körüli növekedést vártak az elemzők éves alapon, azonban főképpen az ipar visszafogott teljesítménye miatt ennél kisebb mértékben, szezonális és naptárhatással igazított adatok szerint 1,3 százalékkal tudott csak nőni Magyarország GDP-volumene, az előző negyedévhez képest pedig minimálisan, 0,2 százalékkal csökkent. A második ábrán egyértelműen látható a külső kereslet hiánya által okozott probléma: a negatív irányú kapcsolat a gazdaság termékexport-orientáltságának mértéke és a 2024. második negyedévi gazdasági növekedés között. Azonban miközben Magyarország az egyik legexportorientáltabb ország az Európai Unióban, mégis itt látható az egyik leggyorsabb növekedés: míg az EU-ban átlagosan 37 százalék körüli a GDP-arányos termékkivitel, addig Magyarország esetében ez az arány 64 százalék fölötti, mégis 1,3 százalékos, közel kétszer gyorsabb növekedés volt látható itthon 2024 második negyedévében, mint a 0,7 százalékos EU-s éves bázisú növekedés. Együtt értékelve az adatokat megállapítható, hogy az eddig mutatott gazdasági teljesítmény nem cáfolja, hanem éppen igazolja a gazdaságpolitika sikerét. 2024 második féléve még bizonytalan, azonban a 2 százalék körüli növekedés reális teljesítménynek tűnik az egész évet nézve, amely figyelembe véve a régiós országok növekedési dinamikáját, valamint a kedvezőtlen külső nyomásokat, továbbra is azt bizonyítja, hogy a magyar gazdaságpolitika nem vallott kudarcot. A gazdaságpolitika célja az ide évre vonatkozóan, hogy biztosítsa a gazdaság fenntartható növekedési pályára való visszatérését, ezáltal lehetővé téve, hogy 2025-ben egy magasabb fokozatra kapcsolva 3-4 százalékkal tudjon bővülni a gazdaság.

A növekedés lassulása egyértelműen a szomszédunkban folyó, elhúzódó háborúra és az Európai Unió versenyképességi problémáira vezethető vissza. A háború a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg pénzt von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket, és gátolja az óvatossági motívum nagymértékű enyhülését. A családok és a vállalatok óvatossági motívumának mérséklése érdekében a kormány két akciótervet fog elindítani. A kkv-akcióterv a vállalatok óvatossági motívumát hivatott mérsékelni, ösztönözve ezzel a beruházások és a hatékonyságot javító fejlesztések megvalósulását. A kidolgozás alatt álló akcióterv ennek érdekében az adminisztrációs terhek csökkentése mellett olyan beruházások támogatására, illetve olcsó hiteleket biztosító finanszírozási programokra és ösztönző eszközökre fog javaslatot tenni, amelyek támogatják és felgyorsítják a vállalkozások zöld és digitális átállását. A kkv-akcióterv célja, hogy a hazai vállalkozások teljesítménye érdemben növekedjen, egyre több magyar cég jelenjen meg a nemzetközi piacokon, és a hazai vállalkozások egyre feljebb lépjenek a beszállítói láncokban.

A családvédelmi akcióterv pedig a magyar háztartások óvatossági motívumának további oldódását és így a fogyasztás helyreállását hivatott segíteni. Ennek keretében már elindult a lakossági energiahatékonysági célú Otthonfelújítási Program, emellett 2025-ben duplájára fog emelkedni a családi adókedvezmény összege.

Összességében belátható, hogy a gazdaságpolitika a legváratlanabb kihívásokkal is sikeresen megbirkózott az elmúlt évek legkülönbözőbb válságaiban, és 2024-ben eddig eredményesen vette az akadályokat egyre erősödő ellenszélben is. A régiós országok adottságait és helyzetét is figyelembe véve pedig megállapítható, hogy az eddig felmutatott eredmények nemhogy cáfolnák, hanem éppen alátámasztják a gazdaságpolitika sikerét.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet a portfolio@portfolio.hu címre.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio