Ez a szolgáltatás lehet a zöldenergia-termelők és megújuló energiára vágyók Tindere

"Bár hosszútávon az európai energiaigény minden bizonnyal növekedni fog, az elmúlt két évben, 2022-ben és 2023-ban egyaránt csökkent a kontinens fogyasztása" jelentette ki Papp Bernadett, a Pact Capital AG szenior piaci elemzője. Ennek több oka is van, amely egyrészt környezeti, időjárási tényezőkben, másrészt az ipar átalakulásában keresendő. Az tavalyi tél meglepően enyhe volt, így jóval kevesebb fűtési energiára volt szükség, az magas energiaáraknak köszönhetően pedig bezártak nagy energiaigényű üzemek, amelyek nem is kezdték újra  a működésüket. Ennek ellenére az elektrifikáció és az elektromobilitás még szélesebb térnyerése nagy energiaigény-növekedést idézhetnek elő közép- és hosszútávon.

Az energiaátmenet origója a 2019-ben bemutatott, és minden EU tagország által elfogadott Green Deal, amely szerint 2050-re teljesen klímasemlegessé kellene válnia a kontinensnek, 2030-ra pedig 55 százalékos CO2 kibocsátás-csökkenést kellene elérni. Ennek legfontosabb eleme az energiaátmenet, vagyis a fosszilis energiatermelésről való áttérés az elektromos – lehetőleg megújuló forrásból származó – energiára. Az európai energiamix nem is halad rosszul:

a szén és a földgáz aránya folyamatosan csökken az energiatermelésben, míg a szél- és napenergiája folyamatosan növekszik.

Ez nem véletlen az EU számos jogszabállyal és ösztönzővel igyekszik előremozdítani az átmenetet. Ennek egyik első, és azóta is működő rendszere az ETS, vagyis a CO2 kvóta rendszer, amely hatálya alá kezdetben a legszennyezőbb iparágak, energetikai vállalatok tartoztak, de 2012-től a légiközlekedés, 2024-től pedig a tengeri hajózás is érintetté vált.

Több együttes tényezőnek köszönhetően az kibocsátás 19%-al csökkent.

Számos más keretrendszer is támogatja az CO2 kibocsátás csökkentését, ilyen például, a megújuló energia irányelv, amely 2030-ra előírja az iparvállalatoknak, hogy a felhasznált energia 42%-a megújuló forrásból kell, hogy származzon. A nemzeti klímatervek szintén meghatároznak országspecifikus célokat, a magyar Nemzeti Energiastratégia például meghatározza elkövetkezendő évek irányait, amelyben például a lignit-alapú energiatermelés leállítása és a megújuló energiaforrások további kiaknázása is szerepel.

"A nagyvállalatokat egyszerre több oldalról is komoly nyomás éri, hogy zöldítsék tevékenységüket, és tegyenek minél többet a fenntarthatóság érdekében" - kezdte előadását Pokol László, a Green Cloud Platform vezérigazgatója. Ezek közül is érdemes kiemelni a társadalmi, vagyis a fogyasztói pressziót, illetve a cégértékre vonatkozó hatásokat is, amiket egy cég sem hagyhat figyelmen kívül. Azok a vállalatok, amelyek rendelkeznek megfelelő telephellyel és tőkeellátottsággal egyaránt, azok onsite napelemparkot építenek, amelyek közvetlenül csatlakoznak a gyártóüzemhez.

Ezek általában a teljes energiafogyasztás 10-15%-át tudják csupán kiváltani a legnaposabb órákban, amely ugyan nem kevés, de távolról sem elegendő a követelmények eléréséhez.

A vállalatok ma jellemzően származási garanciák vásárlásával oldják meg a zöldenergia szükségletüket, azonban ezek hosszútávon nem fognak megoldást jelenteni, mert az audit cégek nem fogják őket elfogadni. Lehetőség van PPA, vagyis hosszútávú energiaellátási szerződést kötni, amely azonban meglehetősen rugalmatlan.

A legjobb megoldás az lehet, ha a zöldenergia termelők és a fogyasztók közvetlenül szerződnek egymással. A Solar Markt és az E.ON létrehozta a Green Cloud platformot, ahol a termelők és a fogyasztók egymásra találhatnak. Ez mindkét fél számára előnyös megoldás lehet, hiszen a fogyasztók garantáltan zöldáramhoz jutnak, a termelőknek pedig nem a piaci volatilitások mellett kell értékesíteni az energiát.

Galéria137 képSustainable World 2024 konferencia

Címlapkép forrása: Portfolio