Félelmetes rivális hozhatja össze a Közel-Kelet két nagyágyúját - Félre lehet tenni a régi ellentéteket?

Cikksorozatunk korábbi részei itt olvashatóak:

Ankara és Rijád alapvetően jó gazdasági kapcsolatokat tart fent egymással, a köztük fennálló diplomáciai viszonyt korán sem lehet ilyen barátinak mondani. Törökország az Iszlám Testvériség nevű, rendkívül befolyásos szunnita vallási-politikai szervezet egyik kiemelt támogatója, ami Ankara és Rijád között komoly feszültségeket szült, hiszen a szervezet működését Szaúd-Arábia ellenzi, mi több terrorszervezetként tartja számon.

Azonos problémák, eltérő prioritások

Bár a szíriai konfliktus során mindkét állam a kormányellenes felkelőket támogatta, tehát bizonyos értelemben egymás szövetségeseinek voltak tekinthetőek, fontos kiemelni, hogy Törökország merőben más koncepciókkal rendelkezett, mint a monarchia: ahogyan azt cikksorozatunk első részében részletesen kifejtettük, Ankara számára a legnagyobb közvetlen fenyegetést a déli szomszédjában eluralkodó anarchia, valamint a kurd fegyveresek megerősödése jelentette. Szaúd-Arábia ezzel szemben az iráni rivális túlzott megerősödésétől tartott, a kurdok térnyerése – szemben olyan, nem állami szereplőkkel, mint a jemeni húszi harcosok – alapvetően semmilyen érdemi fenyegetést nem jelentett a monarchiára. Aszad elnökre is sokkal inkább mellékszereplőként tekintettek, mint a régió jövője szempontjából prominens politikai szereplőként.