A szállítmányban várható vadászgépek számát nem pontosították, de úgy vélik, hogy Irán legalább 24 vadászgépet kap. Egy tavaly nyári jelentés szerint Irán 2021-re 50 Szu-35-öst rendelt és fizetett ki, de nem világos, hogy Oroszország ennyit tudna-e szállítani egyhamar az Ukrajna elleni háborúja miatt fennálló korlátok miatt – írja az amerikai Forbes.
Az iráni médiajelentések idézték a kuvaiti arab Al-Dzsarida újság múlt heti korábbi jelentését, amely azt állította, hogy Irán tavaly több Szu-35-öst is kapott, de azokból hiányzott a megfelelő elektronika és néhány alkatrész. Oroszország állítólag Izrael és az Arab-öböl menti országok nyomására tartotta vissza az alkatrészeket. Most, az Izraellel szembeni feszültségek fokozódása miatt Iránnak szüksége van ezekre, hogy az orosz vadászgépek maximális képességeit kihasználva megvédhesse légterét az izraeli betörésekkel szemben.
Ezeket a jelentéseket azonban óvatosan kell kezelni, különösen az Al-Dzsarida állításait, mivel nincs vizuális megerősítése annak, hogy Irán átvette volna a Szu-35-ösöket. A 2023-ban készült műholdas felvételeken csak egy életnagyságú Szu-35-ös makett látható egy iráni légibázison kívül.
Ha az iráni médiajelentések igaznak bizonyulnak, a Szu-35-ösök érkezésének időzítése azt bizonyítaná, hogy a jelenlegi regionális feszültségek nem tántorítják el Oroszországot a szerződés teljesítésétől. Ez aláhúzná a két ország 2022 óta elmélyült katonai kapcsolatait is.
Az Irán és Izrael közötti feszültség már nagyon kiélezett, miután Izrael április 1-jén megölte az iráni Iszlám Forradalmi Gárda több tisztjét az iráni nagykövetség damaszkuszi épületére mért légicsapás során. Teherán válaszul április 13-án több mint 300 drón-, ballisztikus és cirkálórakétából álló hatalmas sortüzet lőtt ki Izraelre, amelyek túlnyomó többségét az izraeli légvédelem és az Egyesült Államok vezette szövetséges államok koalíciója befogott és megsemmisített.
Izrael pénteken a közép-iráni Iszfahán városára mért precíziós csapással válaszolt a támadásra.
Irán lekicsinyelte a péntek reggeli támadást, kiemelve a kisméretű quadcopter drónok használatát. Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter még odáig is elment, hogy azt állította, nem minősült csapásnak, mivel a bevetett drónük „inkább olyanok voltak, mint a játékok, amelyekkel a gyerekeink játszanak”. Ugyanez a tisztségviselő már a támadás előestéjén figyelmeztetett, hogy Irán azonnal és a maximális szinten válaszol, ha Izrael bármilyen további akciót hajt végre iráni területek ellen.
A támadás ugyan lekicsinyelte, de az izraeli csapás utáni műholdfelvételekből azonban kiderült, hogy a támadás megrongálta az iszfaháni Nyolcadik Sekari légibázison lévő iráni S-300PMU-2 légvédelmi rakétarendszer radarját. A célpont látszólag Izrael célja, hogy egyértelműen demonstrálja, képes kiiktatni Irán legfejlettebb légvédelmi eszközeinek egy részét, ha úgy dönt, hogy csapást mér az ország nukleáris létesítményeire.
Amir-Abdollahian nyilatkozata a támadás után arra utal, hogy Irán le akarja bagatellizálni a történteket, hogy ne legyen kénytelen válaszolni. Ha az iszfaháni csapást követő egy héten belül csak 1-2 Szu-35-öst szállítanának időben Teheránnak, az nagy propagandalehetőséget jelentene Iránnak, mivel azt igazolhatná a védelmi képességeiket megerősítik az Izraelből érkező fenyegetésekkel szemben.
Címlapkép forrása: Getty Images
