Lakhatási válság Magyarországon: 20 pontban a minimum feladatokról

Portfolio
A lakhatási költségek az elmúlt években meredeken emelkedtek, ahogy a lakásárak és a bérleti díjak is megállíthatatlanul növekednek már 2014 óta. Ennek nyomán egyre hangosabb vélemény, hogy Magyarországon valójában lakhatási válság van kibontakozóban, még ha az emberek több, mint 90%-a valójában saját lakásban is él. Az első lakás megvásárlása egyre több embernek csak álom marad miközben a lakbérek is olyan ütemben emelkednek, amivel a fizetések csak nehezen képesek lépést tartani. A problémát orvosolandó, most 10 társadalmi szervezet 20 pontban összeszedte, hogy mit is kellene tenni a lakhatási válság kibontakozásának megfékezése ellen.

A lakásárak drasztikus emelkedése ugyan sokaknak okoz problémát, de nem csak negatív oldala van a kérdésnek. A jelenség egyfelől pozitívumként is értékelhető, hiszen a szárnyaló lakásárak a lakástulajdonosok országában azt jelentik, hogy növekszik a vagyontárgyunk értéke, valamint mutat egyfajta általános gazdasági növekedést is. Másfelől viszont egyre nehezebbé teszi az első ingatlan megszerzését, illetve a kevésbé preferált területekről a magasabb presztízsű lokációk felé való mozgást.

A növekvő lakásárak azonban a pozitívumok ellenére egyre több embert lehetetlenítenek el a saját otthon megszerzésétől, az emelkedő lakbérek mellett pedig az albérlet sem nyújt kielégítő megoldást. A kibontakozó lakhatási válság ellen most 10 társadalmi szervezet szólal fel, 20 pontban összeszedve, hogy miként is lehetne orvosolni a helyzetet.

A javaslatok azt célozzák, hogy:

  • Hosszú távon kiszámítható, a szociális különbségeket csökkentő lakhatási szakpolitika valósuljon meg;
  • Csökkenjen és megelőzhető legyen a hajléktalanság;
  • Csökkenjen a lakhatási szegénység, bővüljön a non-profit lakásszektor és a megfizethető lakások köre;
  • Energetikai felújítások által csökkenjen az energiaszegénység.

Alább pedig a javaslatok szemlézését olvashatják (a javaslatokat teljes terjedelmükben ezen a linken olvashatják):

  1. A lakhatás legyen az alaptörvényben rögzített alapjog.
  2. Hatályon kívül kell helyezni a hajléktalanság kriminalizációjáról szóló jogszabályt.
  3. Hatályon kívül kell helyezni az “önkényes lakásfoglalás” kriminalizációjáról szóló jogszabályt.
  4. Legyen a szociális különbségek csökkentését, a megfizethető lakhatást célul kitűző, felelősségteljes lakáspolitika Magyarországon. Ennek fontos feltétele, hogy a kormányzaton belül legyen felelős szerve a lakáspolitikának.
  5. A lakáspolitika központi költségvetési forrásait úgy kell meghatározni, hogy legalább a mindenkori éves GDP 1 százalékát lakáscélra költsük. Ezen belül a lakáscélra költött központi források legalább fele célzottan a lakásszegénységben élőket támogassa.
  6. A jelenleginél jóval kiterjedtebb köztulajdonú és támogatott bérlakásszektorra van szükség, ideértve a szociális lakásügynökségek vagy nonprofit lakástársaságok által kezelt lakásokat is. Az önkormányzatokat ösztönözni és támogatni kell a hasonló programok bevezetésében, a központi államnak pedig központi kezelésű programot kell indítania.
  7. Az önkormányzati bérlakások elosztási szempontjairól szóló keretszabályozásnak biztosítania kell, hogy a támogatott bérlakásokban valóban arra rászorulók lakhassanak, és a lakbérek arányosak legyenek a családok fizetési lehetőségeivel.
  8. Törvényileg tiltani kellene az állami és önkormányzati lakásokból és intézményekből való elhelyezés nélküli kilakoltatásokat.
  9. Az ország minden településén egységes feltételek mellett igénybevehető (normatív), és a 2015 előtti, inkább jelképesnek tekinthetőnél magasabb összegű, központi költségvetésből finanszírozott lakásfenntartási támogatásra van szükség.
  10. Az ország minden településén elérhetővé kellene tenni az adósságkezelési szolgáltatást és adósságcsökkentési támogatást központi költségvetési finanszírozásból. Az adósságkezelési szolgáltatás 2015-ös megváltoztatása óta nagyon sok önkormányzat leszűkítette az adósságkezeléssel kapcsolatos szolgáltatások körét és a kezelhető adósság összegét is. A szolgáltatásokat bővíteni kell és a kisebb településeken is elérhetővé kell tenni.
  11. A magánbérleti szektort átláthatóvá, kiszámíthatóvá és biztonságossá kell tenni a lakástörvény módosításával és egy felelős központi szerv létrehozásával. Szükséges a bérlők és bérbeadók biztonságának növelése a magánbérletek regisztrációs rendszerének létrehozásával, a bérlői és kiadói jogok pontosabb meghatározásával, a felmondási idő meghosszabbításával, a bérbeadó jóváhagyása nélküli lakcímbejelentés lehetőségének megteremtésével, vitás ügyek esetére mediációs lehetőségekkel.
  12. A hosszú távú lakáskiadást jövedelmezőbbé kell tenni a rövid távú szálláshely kiadáshoz képest.
  13. Központilag finanszírozott, célzott lakhatási programokat kell bevezetni a hajléktalan emberek számára, az átmeneti elhelyezést biztosító intézményekből a tartós, megfizethető lakhatásba való kilépés csatornáit bővíteni kell.
  14. Hasonló módon, célzott lakhatási programokat kell bevezetni a fogyatékossággal élő emberek számára. Az intézményi ellátásból kivezető, önálló lakhatást biztosító utakat kell kiépíteni.
  15. Szükséges a nonprofit bérlakásszektor szabályozási környezetének kedvezővé tétele: az adózás, biztosítás és közfinanszírozás szabályai biztosítsanak kedvező feltételeket a lakásügynökségek, lakásszövetkezetek, lakástársaságok és más nonprofit alapon működő, megfizethető lakhatást biztosító kezdeményezések számára.
  16. A kormányzati források mellett a jelenleginél szélesebb körben biztosítani kell az uniós források lakáscélú felhasználását.
  17. Nagyléptékű lakossági felújítási programot kell elindítani, melynek hosszú távon kiszámítható ütemezésben és feltételekkel kell működnie és szociálisan célzottnak kell lennie.
  18. Az energiaszegénység felszámolásához a rezsicsökkentés helyett egy fenntartható és igazságos szabályozási rendszert kell bevezetni, amely garantálja az alapvető energiaszükségletekhez való hozzáférést, míg gátolja a pazarló túlfogyasztást.
  19. A lakhatási helyzet és a lakhatási körülmények javítása során minden közpolitikai eszköz alkalmazásának a hosszú távú környezeti fenntarthatóság, a károsanyag kibocsátás csökkentése és a klímavédelem jegyében kell megvalósulnia.
  20. A lakhatással kapcsolatos eladósodás, a lakásvesztés megakadályozása, illetve a hajléktalanságból való kivezetés érdekében elengedhetetlen a szociális munka finanszírozásának növelése.

Aláíró szervezetek:

A Város Mindenkié csoport
C8 Civilek Józsefvárosért
Habitat for Humanity Magyarország
Menedékház Alapítvány
Nyugodt Szív a Lakhatásért Közhasznú Alapítvány
Önállóan lakni – közösségben élni csoport
Periféria Központ
Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete
Utcáról Lakásba! Egyesület
Városkutatás Kft.

Címlapkép: Getty Images

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF