Felhő alapú csapatmunkáé a jövő a magyar építőiparban

,
2019. január 7. 09:30    
nyomtatás
 
Aki valamelyest jártas az építészetben, építőipari folyamatokban, valószínűleg nem találja újdonságnak a BIM (épületinformációs modellezés) kifejezést, vagy akár azokat a BIM alapú szoftvereket, amelyekkel digitalizálható és összekapcsolható egy épület tervezése, kivitelezése és üzemeltetése. De miért ennyire fontos, hogy megismerkedjünk a BIM-mel? A válasz többek között, hogy Magyarországon már a nagyobb tervezők és kivitelező cégek használják, jövőre pedig EU-s szinten válik kötelezővé, az egyetemeken külön kurzusként tanítják, és mindezek mellett a projektek különböző részein sok költséget és időt takaríthatnak meg a használói. Reicher Péterrel, a GRAPHISOFT SE régióigazgatójával beszélgettünk a BIM elterjedéséről, az építészeti szoftverek kalóz felhasználóinak arányáról és az egyetemek hozzáállásáról.


Felhő alapú csapatmunkáé a jövő a magyar építőiparbanHogyan haladunk az építőipar digitalizálásával? Mennyire terjedt el itthon a BIM alapú szoftverek használata?

A BIM-re történő átállás világszerte négyszereplős, és ami a digitalizáció által történik, az az építőipar korszakváltása. A szoftverfejlesztők és szolgáltatók alkotják az első csoportot, hiszen ők rendelkeznek a szükséges termékekkel. Ők viszonylag felkészültek Magyarországon is, bármelyik szolgáltatónak megvannak a BIM szoftverei. A másik csoport a felhasználók, akik közül Magyarországon főleg a nagyobb tervezőirodák és kivitelező cégek már BIM szerinti folyamatokkal támogatják a tervezést vagy a kivitelezést. Két fontos szegmens viszont inkább még csak érlelődik, ebből az egyik az államigazgatás. Magyarországon is az állam a beruházások egyik legnagyobb megrendelője, ezért fontos lenne, hogy beruházásaiknál kötelezően előírt lehessen a versenyképes BIM szoftverek használata, ezzel nemzetgazdasági szintre emelkedne a szektor modernizációja. Végül elképesztően fontos lenne, hogy az oktatásba beemeljék a digitalizációt, vagyis hogy kellő számú BIM-szakember jöjjön ki a magyar egyetemekről. Itt tapasztalunk elmaradást.

Ezt marketingkommunikációs harc mindenkivel megértetni? Hol tart most a folyamat?

A digitalizációra történő átállás kétféle indíttatásból jöhet, és általában párhuzamos folyamatokról beszélünk. Az egyik, amikor nemzetgazdasági szinten piacszabályozással vagy államigazgatási elvárással valósul meg a versenyképes technológiák bevezetése, a másik pedig, amikor a piaci szereplők ismerik fel a versenyképességük növelésének szükségességét és az ebből származó előnyöket. Szerintem ma a magyar építőipar 8 százaléka használ valamiféle BIM szemléletű támogatást - ők Magyarországon az early bird-ök - és most várjuk azt, hogy átlépjünk a tömeges átállás szakaszába. De tulajdonképpen hasonló a helyzet az állami szabályozással is, mert az Európai Uniónak 2019 végére kijön az egységes BIM előírása, amelyet 6 hónapon belül a tagországoknak, így Magyarországnak is adaptálni kell. De ez a munka már két éve párhuzamosan folyik, úgyhogy ezzel várhatóan nem lesz probléma.

A felülről jövő kezdeményezésekkel szemben gyakran van ellenállás. Ezzel kapcsolatban mit éreznek a piacon?

Az a szerencse a BIM-mel kapcsolatban, hogy olyan digitális eszköztár, amely a felhasználóknak komoly megtakarítást biztosít. Egy iparág, szektor átfogó változását okozó fejlesztés általában nehezen indul, majd természetessé válik. Emlékezzünk csak a nagy, integrált vállalatirányítási rendszerek elterjedésére, ami végül azért volt olyan nagy sikerű az elmúlt 30 évben, mert a német precizitást az amerikai tőke működésének hatékonyságával ötvözte, illetve optimalizálni tudta a vállalati működéseket. Most az építőipar robbanásszerű digitalizációja történik. Itt még hatalmasak a tartalékok, hiszen az energetika után ez a második legkevésbé digitalizált iparág a világon. Az építőipari folyamatokat - tervezés, kivitelezés, üzemeltetés - kell átgondolni, újratervezni, és együtt dolgozni a különböző szakágaknak, vállalkozásoknak. Ehhez a megfelelő szoftverek már megvannak, ellenben a piaci és szakmai szereplők tanulási folyamata lassú illetve hiányos.

Reicher Péter

régió igazgató

GRAPHISOFT SE

Reicher Péter okleveles építőmérnök, jogi szakokleveles mérnök. Szakmai pályafutása során korábban - többek között - az SAP, a Xerox, valamint a HP államigazgatási területért felelős vezetőjeként dolgozott... Tovább »



Magyarországon szeretik nem megvenni a programokat az emberek és a cégek. Az ARCHICAD használók és előfizetők száma hogyan arányul egymáshoz?

A GfK Hungária független közvéleménykutató intézet felmérése szerint 89 százalékos az ARCHICAD piaci részesedése az építész felhasználók között. A kalóz felhasználók aránya még mindig magas, de az elmúlt négy évben erőteljes marketingkampánnyal éltünk, és nagyon sok kalóz felhasználó került olyan helyzetbe, hogy megértse: tisztességtelen olyan versenyben részt vennie, ahol mások fizetnek az eszközért, ő pedig nem. Ez kicsit olyan, mint lopott autóval taxi szolgáltatást nyújtani. A másik része, hogy akik vásároltak tőlünk szoftvert, nem túl hálásak azoknak, akik nem vásároltak. Nálunk jelentkeznek, hogy próbáljunk meg ezzel valamit csinálni. Az egész világra kiterjedő kalózfigyelő rendszerrel rendelkezünk, és amikor ez a két szál összeér, megpróbálunk megegyezésre jutni a felhasználóinkkal.

Ebben Magyarország hogyan áll?

Arányaiban közepesen állunk. Magyarországon azért sok a kalóz, mert nagyon nagy az ARCHICAD piaci részesedése. Foglalkozunk ezzel, fehéredik is, de még mindig jelentős a szürkezóna.

Az állam részéről milyen a nyitottság?

Az állami oldalon ülő megrendelők között is vannak, akik már megértették a BIM-et, közel kerültek hozzá. Magyarországon azonban az építőipar jelenleg nem egy minisztériumhoz tartozik, hanem legalább kettőhöz, és emiatt összetettebb a bevezetés, a szabályozás nemzetgazdasági szintre emelése, a különböző elvárások összehangolása, melyek alapján a piaci szereplők, a szolgáltatók, a felhasználók és a képzés harmonikusan együtt tudnak működni. Egyelőre ezen a téren inkább csak kezdeményezések vannak. A Liget projekt egy nagyon jó példa, a nemzeti stadionnál szintén volt BIM-előírás, de a közbeszerzésre vonatkozó általános szabályozásba még nem emelték be.

Felhő alapú csapatmunkáé a jövő a magyar építőiparbanFel lehet bontani területekre, hogy a BIM hol segíti érdemben a projekt egyes részeit?

Erre az az ökölszabály, hogy az első fázis, a tervezés a költség 3 százalékát fedi le. Itt a legnagyobb nyereség az idő valamint a későbbi folyamatok megalapozása, például big data adatbázissal. A második a kivitelezés, ami 27 százalékos költségtétel, itt már jelentős hasznot produkál a BIM. 10-25 százalék közötti megtakarítást lehet vele elérni. Időben lerövidül a tervezés, a pontos és összehangolt tervek miatt jóval kevesebb az építőipar anyagfelhasználása, a keletkező hulladék mennyisége, a helyszíni visszabontás. A jó tervek lerövidítik a koordinációs folyamatot, valamint biztonsággal előre tervezhetővé válnak az anyagmegrendelések. Összességében az egész kivitelezés lerövidül. Ha a beruházás jól tervezett, kivitelezett és pontosan dokumentált, akkor az üzemeltetésen, ami az épület életciklusát tekintve a teljes költség 70 százalékát teszi ki, további 10-15 százalékos megtakarítás érhető el.

Az üzemeltetésben főleg a hűtés és fűtés, illetve karbantartás az, amin meg lehet takarítani?

Így van. A kiviteli tervekre modellek vannak, és amikor a bérlők stílusa, elvárása, a környezet hosszú idő alatt megváltozik, az átállás során kieső idő jelentősen csökken. A másik, hogy párhuzamosan lehet tervezni, a változásra előkészíteni a terveket. Amikor valaki kiköltözik az ingatlanból, nem azt történik, hogy megnézzük, hogy mi van a paravánok mögött meg az álmennyezet fölött, és akkor kezdődik a tervezés, hanem ha tudjuk, hogy az ügyfél december 31-én elhagyja az ingatlanunkat, már két hónappal előtte elkezdhetünk tervezni és a kiköltözést követően azonnal neki lehet állni a kivitelezésnek. Ha digitálisan tartjuk karban az épületet, a megelőző karbantartásokat is időben meg tudjuk tenni, nincsen kieső idő, kötbérek, nincsenek vitás ügyek. Ezzel hosszabb távon sok pénzt lehet megtakarítani.

2018.11.20 10:01 Mikor éri utol az építőipar az autóipar digitalizáltságát?
2018.09.12 14:45 Komoly átalakulás előtt áll a magyar építőipar

Azt tudják mérni, hogy honnan jön a nyomás a BIM használatára a tervezési, kivitelezési folyamatokban?

Természetesen piaci oldalról. Ugyanis, ha nem valós igényekre próbáltunk volna megoldást adni a GRAPHISOFT-nál, már rég elhaláloztunk volna. Úgy indult a BIM-hez szükséges csapatmunka funkció fejlesztése, hogy volt egy nagy német cég, ahol ott ültek az építészek, és amíg valaki az első emeletet tervezte, nem lehetett hozzányúlni a homlokzathoz. Vártak, amíg az első csapat megcsinálta az első emeletet és átadta a stafétát a másik építésznek, aki a homlokzatot tervezte. Az volt a kérdés, hogy hogy az ördögbe lehet elérni, hogy egy modellen nem kettő, hanem akár 12 építész dolgozhasson egyszerre. A GRAPHISOFT kitalálta az első építészeti csoportmunkát, amit sok országban szabadalmaztatott. Utána a BIMcloud világsikere azzal indult, hogy Japánban a nagy generáltervező vállalatok kiléptek a hazai piacukról és elkezdtek a térségükben dolgozni, (Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Indonézia) és szerették volna nem a táskában cipelni a terveket. Ehelyett a japán központban a tervezők megtervezik, "fellövik a felhőbe", Indonéziában pedig lehívják a terveket. Itt a legfőbb innováció a delta technológia: ezeket a nagyméretű, integrált terveket a meglévő hardvereken, illetve néhány helyen gyenge hálózati kapacitásokon keresztül kell eljuttatni, ilyenkor nem az egész modell közlekedik Vietnam és Japán között, hanem mindig csak a változások, így tehermentesítjük a hálózatot is. Emellett természetesen voltak olyan kezdeményezések is, amikre nemet kellett mondanunk, mert ugyan helyénvalók, de szerény lett volna a piaci igény a fejlesztésükre.

Mi a legnagyobb kihívás, amellyel jelenleg szembe kell nézniük?

A jövőt tekintve a legnagyobb gondot a versenyképes szakemberek hiánya jelenti, elsősorban a felhasználók szempontjából. Emiatt kezdtünk saját képzések indításába, valamint az építész kamarával és az egyetemekkel is együttműködünk. Nem tud a digitalizáció hazánkban elterjedni, ha a vállalatok nem tudnak képzett BIM-szakembereket alkalmazni a munkafolyamatokhoz. Ezt a hiányt szeretnénk orvosolni a GRAPHISOFT elmúlt fél évben indított saját oktatási rendszerével, amit 2019-ben is folytatunk.

Ma, ha valaki kikerül az egyetemről, be lehet ültetni egy tervezőcsapatba?

Vidéken már van olyan egyetem, Pécsre gondolok, - ahonnan olyan modern és versenyképes tudással rendelkező fiatalokat bocsátanak ki, aminek része a BIM-képzés is. De például a BME építészmérnöki karán ez a változás még várat magára, ahol az építészmérnökök még ma is elsősorban kézi rajzot tanulnak. Azt tapasztaljuk, hogy a vidéki egyetemek építészkarai feléledtek, elkezdték modernizálni az oktatásukat. A házi feladatok, a ZH-k is már az integrált oktatás irányába mutatnak. Néhány nagy egyetem viszont még nem indult el ezen az úton, pedig a hallgatók részéről azt tapasztaljuk, hogy nagy az érdeklődés a modern, nemzetközi szintű technológiai tudás iránt. Néhány egyetemen van úgynevezett szabadon választható ARCHICAD tantárgy, amire mindig hatalmas a túljelentkezés.

Ez külön szakmának számít?

A BIM-menedzser a gyakorlatban két szakterület ötvözését végzi. A BIM menedzser persze nem veszi át az építész szerepét, nem feladata "építészkedni", míg az építész az általa használt szoftver funkcióival akár BIM-menedzselhetne is. De egy jó BIM-menedzser munkájának a 70 százaléka informatikai jellegű, 30 százaléka pedig építészet, de annak nem a dizájnrésze, hanem az építész szakma ismerete.

2018.08.27 12:45 Bővíti a szolgáltatásait a Graphisoft
2018.08.02 13:30 Magyar szoftver segíti a világ szuperkórházainak tervezését

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír





hirdetés
Állásajánlatok
Elemző (PIF)
Befektetési adminisztrációs referens
Devizapiaci üzletkötő
Junior devizapiaci üzletkötő
Junior elemző/elemző (KGE)
Junior elemző (MPP)
Szerkesztő-Újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium