A kutatásban a szlovén mezőgazdasági tesztüzemi rendszer (MTR) 2014 és 2021 közötti paneladatait használjuk. Az MTR-t tájékoztató forrásként használják az uniós országokban működő gazdaságok jövedelmének és üzleti tevékenységének nyomon követésére, valamint a KAP-intézkedések hatásának megértésére.
Az AKG-intézkedések alkalmazása során a szlovén gazdaságok közül a női gazdaságok (67,2%) és a férfi gazdaságok (63,3%) egyaránt nagy százalékban vesznek részt, míg az AKG-támogatások aránya a teljes KAP-támogatásokon belül a női gazdaságokban (18,8%) és a férfi gazdaságokban (17,4%) is magas. Ám az AKG -intézkedések és az azokhoz kapcsolódó támogatások még mindig kisebb súllyal bírnak a mezőgazdasági üzemek számára nyújtott egyéb KAP-támogatásokhoz képest.
Érdekes módon kivéve az AKG -támogatásokat, a női gazdaságok magasabb támogatásban részesülnek hektáronkénti mezőgazdasági földhasználatra vetítve (157,59 EUR), mint a férfi gazdaságok (143,93 EUR). Az AKG -bevezetés és az AKG-támogatások intenzitása is nagyobb volt a női gazdaságokban, mint a férfiak által vezetett gazdaságokban.
A számítások szerint az AKG-támogatások kivételével a női gazdaságok AKG-elfogadási és -intenzitási értékei magasabbak, mint a férfi gazdaságoké. Ez azt jelzi, hogy a nők által vezetett gazdaságok nagyobb arányban alkalmazzák és intenzívebben használják az AKG -támogatásokat. Ezek az eredmények megerősítik, hogy a nők által irányított gazdaságok előnyben részesítik az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket, ami összhangban áll a korábbi kutatásokkal.
Az AKG-támogatásokhoz kapcsolódó változásokat több tényező is befolyásolja, beleértve a teljes KAP-támogatások arányát, az összes hasznosított mezőgazdasági földterületet és az oktatást, míg más tényezők, mint például az összes állóeszköz negatívan hatnak rájuk.
A gazdaságok mérete szintén befolyásolja a nők AKG-intenzitásának változását. Bár a gazdaság mérete csökkenti a nők intenzitásbeli különbségét az AKG-támogatások terén az összes mezőgazdasági hasznosított földterülethez viszonyítva, növeli az intenzitás változását más tényezők hatására. Érdekes módon a bérelt föld nagyobb aránya is csökkenti a nők AKG-intenzitásának változását.
Az életkor, a teljes munkaerő és a nem fizetett munka nem mutat szignifikáns összefüggést az AKG-támogatásokkal és azok arányával az összes mezőgazdasági hasznosított földterületen, valamint a teljes KAP-támogatásokban. Ez ellentétben áll az előző kutatásokkal, amelyek zöld munkahelyek létrehozására utaltak a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben.
Kiemelendő eredmény, hogy a tőkeintenzív gazdaságok, amelyek több állóeszközzel és több KAP-támogatással rendelkeznek és szignifikáns összefüggést mutatnak az AKG-támogatásokkal, azok arányával az összes mezőgazdasági hasznosított földterületen, valamint az AKG-támogatások részarányával a teljes KAP-támogatásokban. Ezek az eredmények fontosak lehetnek a KAP-politikák követésében és a zöld mezőgazdasági gyakorlatok előmozdításában.
Eredményeink egyértelműen megerősítették, hogy a nők által vezetett gazdaságok a férfiak által vezetettekéhez képest nagyobb fokú környezetbarátságot mutatnak,
mind az AKG-intézkedések elfogadása, mind azok intenzitása tekintetében. Ezért fontos, hogy az éghajlatváltozással szemben ellenálló fejlődés előmozdítása érdekében prioritásként kezeljük a nemek közötti egyenlőtlenségek mérséklését a gazdaságok vezetői szerepeiben. Ezen túlmenően döntő fontosságú hangsúlyozni a vidéki nők oktatásának és képzésének jelentőségét, hogy képessé váljanak a zöld vállalkozói tevékenység folytatására.
Továbbá megállapítható, hogy ösztönözni kell az AKG-intézkedések elfogadását a gazdaságokban. E változások végrehajtásához technológiai fejlesztésekre lenne szükség, ami a mezőgazdasági műveleteken belül az általános infrastruktúra és a befektetett eszközállomány javítását célzó beruházásokat tesz szükségessé. A mezőgazdasági üzemek szerkezeti változásainak végrehajtását és a környezetbarát mezőgazdasági technológiák, tevékenységek és gyakorlatok bevezetését a meglévő KAP-támogatások felhasználásával lehet elősegíteni.
A nemek közötti egyenlőség fokozása a Közép-Kelet-Európai országok mezőgazdasági ágazatában számos előnnyel járhat. Amellett, hogy a mezőgazdasági földterületek megművelése során elősegíti a környezetbarát gazdálkodási technikákat, olyan pozitív externáliákat is generálhat, amelyeket még alaposan meg kell vizsgálni. Ezek közé tartozik a demográfiai struktúrák fejlődése, az elnéptelenedés mérséklése, valamint a gazdaságok és a vidéki területek gazdasági és társadalmi fenntarthatóságának elősegítése.
A kutatás szakpolitikai következményei összetettek: ki kell emelni közülük, a nemek közötti egyenlőség fontosságát, mint a fenntartható mezőgazdasági és vidékfejlesztés kulcsfontosságú célját. A vidéki nők szerepvállalásának erősítése ösztönözheti a mezőgazdasági és vidéki vállalkozói tevékenységet, és elősegítheti a környezetbarát és rugalmas gazdálkodást. A nemek közötti egyenlőségi kezdeményezéseket a politikai döntéshozóknak támogatniuk kell, hogy diverzifikálják és növeljék a nők részvételét a zöld mezőgazdaságban és a vidéki vállalkozói tevékenységben.
Az eredmények rávilágítanak a mezőgazdasági politikák fontosságára a gazdálkodók környezetbarát és éghajlatbarát magatartásának alakításában. A KAP keretében hozott környezetbarát gazdálkodási intézkedések ösztönzik a mezőgazdasági termelőket a környezetbarát gyakorlatok alkalmazására. A politikai döntéshozóknak arra kellene összpontosítaniuk, hogy megértsék azokat a motivációkat és tényezőket, amelyek a mezőgazdasági termelőket, különösen a női gazdaságokat arra ösztönzik, hogy részt vegyenek az AKG-ben. Az ellenálló képesség és a fenntarthatóság előmozdítása érdekében a gazdálkodókat személyre szabott szakpolitikai beavatkozásokkal és ösztönzőkkel lehet ösztönözni az ilyen programokban való részvételre.
A kutatás azt is hangsúlyozza, hogy az AKG-ben való részvétel vizsgálatakor fontos figyelembe venni a földrajzi és helyi összefüggéseket. A vidéki nők oktatása és képzése növelheti a zöld gazdálkodásban való részvételüket, és segítheti az AKG-kezdeményezések sikerét.
Fontos a KAP-politikák nyomon követése és kiigazítása. Mivel a gazdaságok mérete és a mezőgazdasági tevékenységek típusa befolyásolja az AKG bevezetését és intenzitását, a politikai döntéshozóknak rendszeresen értékelniük kell a politikákat, és a változó kihívásokhoz és lehetőségekhez igazítaniuk kell azokat. Ez az adaptív megközelítés javíthatja a mezőgazdasági politikák fenntarthatósági előnyeit.
A bejegyzés alapjául szolgáló tanulmány:
Fertő, I., & Bojnec, Š. (2024). Empowering women in sustainable agriculture. Scientific Reports, 14(1), 7110.
Fertő Imre a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) főigazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Címlapkép forrása: Getty Images
