világvége fegyverek
Prof

Részvény vagy konzerv? Így kell befektetni, ha jön a világvége

A szörnyű tavalyi év fényében sokan felteszik a kérdést: mi jöhet még, ami ennél is rosszabb? Mi magyarok pedig tudjuk jól a választ: mindig van lejjebb. A történelem gyakran kegyetlen, a természeti és emberi katasztrófák pedig nagyon is rendszeresek. Tegyünk hát egy gondolatkísérletet, hogy pontosan miként kellene átalakítanunk a befektetési magatartásunkat, ha a legrosszabbra számítunk. A legrosszabb alatt pedig tényleg a legrosszabbat értjük: azt a helyzetet, amikor összeomlik Magyarország, elértéktelenedik a forint, és csak saját magunkra számíthatunk. Mire van szükség ilyenkor, ha nem akarunk teljesen kiszolgáltatottak lenni? Ebben a cikkben most utánajárunk.

Iszonyú pici, de mégsem teljesen nulla annak az esélye, hogy a dolgok hirtelen sokkal rosszabbra fordulnak. Ez a „Shit hits the fan” helyzet, ahogy az amerikaiak mondják, amit magyarra inkább nem is fordítanánk le. Kellemetlen szituációra utal, legyen elég ennyi.

Hogy mégis mi történhet? Például elgurul a gyógyszer egy autokrata diktátoránál, akinél még atomfegyverek is vannak. Vagy éppen a koronavírus mutációja exponenciálisan durvább ütemre kapcsol, miközben csődöt mond a vakcina. Netán kitör egy olyan vulkán, aminek a hamuja képes másfél évig kitakarni a napot. De még az is lehet, hogy felénk tart egy város méretű aszteroida, amit nem tudunk eltéríteni.

Egyszer biztosan baj lesz

Ha a Föld történetét nézzük, természeti katasztrófák és nagy kihalások rendszeresen bekövetkeznek. Az teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy újabb borzalmakat hoz majd a jövő, a kérdés csak az, hogy pontosan mikor. Mi, emberek annyira rövid ideig élünk a földtörténet szempontjából, hogy hajlamosak vagyunk biztonságban érezni magunkat ezen a bolygón. Szinte egyöntetűen azt gondoljuk, hogy az elkövetkező 100 évben nem történik majd semmi durva katasztrófa, de emögött valójában nincs egy átfogó és igazán megbízható előrejelzés.

Az előbb említett rémtörténetek egyik egyike sem túl valószínű, de eközben nem is kizárható, és pont ez a lényeg. A kérdés már csak az, hogy érdemes-e az ilyen apró valószínűségű, de egyben nagyon durva következményekkel járó eseményekkel foglalkoznunk.

Nyilván, ha valakinek eleve gondjai vannak az életben, akkor jobban teszi, ha azokra fókuszál. Például megpróbál félretenni egy kis pénzt, hogy jobb anyagi biztonságban legyen, vagy elkezd áttérni az egészséges életmódra. Ezek egyértelműen fontosabb célok és vélhetően jobban is felkészítenek minket az élet kisebb-nagyobb kihívásaira.

De mi van, ha azt mondjuk, hogy a normális életünk normális kihívásai mellett fel szeretnénk készülni még az igazán rossz időkre is? Nem kell az egyik vagy a másik között választani, ezek ugyanis nem egymást kizáró dolgok. Sőt, igazából több olyan része van a katasztrófákra való készülésnek, amik a normál élet során is kifejezetten jól jöhetnek.

Ilyen például, hogy fizikailag fittnek kell lennünk, ami igazából szinte minden helyzetben ajánlható. De ugyanilyen az is, hogy az anyagi helyzetünket is meg kell terveznünk, ha hirtelen felfordulna a világ. Nem kell katasztrófának történnie ahhoz, hogy elveszítsük az állásunkat, vagy esetleg olyan baleset érjen minket, ami ellehetetleníti a korábbi karrierünk folytatását.

Nyilván ezekre az eseményekre vannak a pénzügyi szférában jól csengő biztosítások is, amik nem megvetendők. De a saját pénzügyi erőforrásainkhoz is másként kell hozzáállni, ha nem szeretnénk teljesen felkészületlenül belecsöppenni egy rémálomba.

Mire kellene felkészülni?

A fő kérdés tehát, amit megpróbálunk most kivesézni ebben a cikkben, hogy miként kezeljük a pénzünket, ha nagyon rossz időkre számítunk. Természetesen mindennek megvan a maga fokozata, ezért három lépcsőben vezetjük le, hogy mi történhet, és ahhoz miként érdemes hozzáállni.

A „minden szép és jó" forgatókönyvben a technológiai fejlődés hajtotta gazdasági növekedés kitart az életünk hátralevő részében. A vállalatok sikeresen növekednek, az államok pedig stabil makropályán egyensúlyoznak.

Ilyenkor egy alacsony éves menedzsment díjjal rendelkező, jól diverzifikált, részvénytúlsúlyos portfólió lehet a legjobb választás. Jó választást jelenthetnek például az ETF-ek. Készpénzt, aranyat, kriptopénzeket és különféle nyersanyagokat nem szükséges felhalmozni. A legtöbb ember számára ez a racionális út, kiegészítve néhány biztosítással, ha esetleg valami baj érné őket vagy leégne a házuk.

A következő "aggasztó" forgatókönyvünkben már az erősen kockázatkerülő magatartásról fogunk beszélni. Meg kell rögtön jegyeznünk, hogy ennek bizonyos szempontból ára van. A kockázat és a hozam kapcsolatát alaposan feltárta már a tudomány, és bár lehet a kettőt egyszerre optimalizálni, de olyan nincs hogy valami egyszerre alacsony kockázattal és magas hozammal rendelkezik. Az ilyesmiről előbb-utóbb mindig kiderül, hogy átverés vagy naiv tévedés.

Az előttünk álló kockázatok nyilván sokrétűek lehetnek és sokszor erősen korreláltak is. Ez alatt például azt értjük, hogy egy válságban gyakran egyszerre esik le a befektetéseink értéke, és veszítjük el a munkánkat. Sőt, előfordul, hogy baj bajt követ: például egy gazdasági összeomlást egy brutális inflációs időszak. Emiatt az erősen kockázatkerülő magatartás arra próbál törekedni, hogy bármikor is üssön be a krach, viszonylag jól felkészültek legyünk. Az eszközeink ne sérüljenek túlságosan.

Ezt nem egyszerű elérni, de a múltbeli tapasztalatokból azért kinyerhető, hogy melyek azok az eszközosztályok és iparágak, amikre ilyenkor is lehet számítani. Nyilván a legerősebb országok állampapírjai csak akkor értéktelenednek el, ha már óriási a baj. USA, Japán, Svájc és még sorolhatnánk. De itt is érvényesülnie kell a megfelelő diverzifikációnak, csak már nem kizárólag piaci megfontolások (például a portfólióelméletből levezett súlyok vagy Sharpe-mutatók) alapján, hanem kockázati forgatókönyvek mentén is.

Az általános cél, hogy kerüljük a rossz korrelációkat. Egymástól lényegesen különböző (és véletlenül sem függő kapcsolatban lévő) országok állampapírjait érdemes gyűjteni.

A portfóliónknak ilyenkor főként magas minőségű kötvényekből és fixed income típusú termékekből kell felépülnie, illetve helyet kell kapnia már menekülő eszközöknek is, mint amilyen például az arany. Ha szeretnénk azért kisebb részben még részvényeket is tartani, akkor azokat érdemes olyan iparágakra korlátozni, mint például az alkohol vagy az élelmiszeripar.

Aki ilyen megfontolások mentén fekteti be a pénzét, egészen biztosan nyugodtabban alhat. Az ő esetükben már tényleg csak a nagyon durva felfordulások vezethetnek oda, hogy mégis nincstelenné válnak. Ilyen lehet például egy globális gazdasági összeomlás, ahol még ezek a stabil államok és egyébként kontra-ciklikus iparágak és eszközök is csődöt jelentenek. További kockázat lehet egy durva belföldi válsághelyzet is, ahol esetleg az állam lefoglalja a számláinkat vagy csak ellehetetleníti, hogy ezekhez a befektetéseinkhez hozzá tudjunk férni.

Ha ezekre a rendkívül durva eseményekre is fel akarunk készülni, akkor szinte teljesen újra kell gondolnunk a befektetési filozófiánkat. Egy természeti katasztrófában, belföldi polgárháborúban, vagy hiperinflációban hirtelen átfordul a kocka és teljesen más eszközök jelenthetnek értéket, mint az előbbi két forgatókönyvben, ahol azért alapvetően még normális mederben zajlott az élet.

A világvége forgatókönyve

Amikor ilyen szintű krach üt be, nyilván nem sokra megyünk majd az online befektetési számlánkkal meg az ott elektronikusan tárolt, optimálisan diverzifikált részvényportfóliónkkal. De ugyanígy valószínűleg a szuper biztonságos kötvényeinkkel sem tudunk majd túl sok mindent kezdeni, ha ahhoz nem tudunk egykönnyen hozzáférni. Sok dolognak kell ugyanis működnie, hogy a bennük tárolt értékhez ténylegesen is hozzá lehessen férni. Át kellene tudnunk vezetni számlák között az összeget, aztán pedig a banki ATM-ekre kéne támaszkodnunk, amik könnyen kifogyhatnak. Az hogy tartósan tudjunk elektronikusan fizetni a számlánkról pedig szinte kizárt.

Amikor nagyon nagy a baj, de az emberek még azt gondolják, hogy nincs itt a világvége és egyszer visszatérnek a dolgok a rendes kerékvágásba, addig a pénznek és a pénzhelyettesítőknek lesz értéke. Minden brutálisan meg fog drágulni, de amíg az emberek hisznek a pénz jövőbeli értékében, addig igazán praktikus lehet annak a felhalmozása. Elvégre nagy értéket tudunk viszonylag kis helyen tárolni vagy szállítani a nagy címletek segítségével.

Nem mindegy ugyanakkor, hogy milyen típusú készpénzt halmozunk fel! Magyarország az EU egyik legszegényebb országa, még ha erre nem is szeretjük emlékeztetni magunkat. Egy kicsi és természeti kincsekben is szegény ország vagyunk, akik kereskedelmünket tekintve rendkívül nyitottak, kulcsfontosságú szektoraink pedig más nagy gazdaságokkal szorosan összeforrtak.

Az eladósodottságunk mértéke a gazdaságunk erejéhez viszonyítva magasnak nevezhető, inflációs történetünk és a nemzeti valutánk nominális és reál trendje sem olyan, ami igazán bizalmat gerjesztene egy általános pánikhelyzetben. Ezen körülményekből kifolyólag nem túlzás azt feltételezni, hogy egy globális felfordulásban nem húzná túl sokáig a magyar állam és így a forint értéke sem lenne sokáig garantálható.

A kereskedelmünkben emiatt valószínűleg hamar preferált fizetőeszközzé válna az euró vagy a dollár. A magas inflációs időszakokat megélt gazdaságokban ez teljesen tipikus jelenség volt a történelem során. De nézzük csak meg akár a szomszédos Ukrajna közelmúltbeli példáját! A biztonságot a kemény devizák jelentik. Ebből kifolyólag a forintalapú készpénz felhalmozása kifejezetten rossz ötletnek tűnik. És itt jegyezzük meg, hogy minden más megfontolásból is az, hiszen még normál körülmények között is magasabb inflációval bír a hazai devizánk és jól ismerjük már a leértékelődési trendjét.

Az arany és a kriptopénz is jól jöhet

Egyszóval eddig ott tartunk, hogy ebben a világraszóló felfordulásban akkor járunk jól, ha jól bevásároltunk dollárból meg euróból. De nyilván, csak ezekre építeni sem túl jó ötlet. További diverzifikációt érhetünk el, ha a történelem során hosszan értékőrző szerepet betöltő aranyat is bevesszük a „világvége portfóliónkba”.

Nyilván ilyen esetben szó sem lehet elektronikus vételről, de még csak papír alapúról sem. Kézzelfogható aranyra van szükség, és szerencsére létezik is bőven ilyen termék a piacon. A leginkább ideális választás az, ha a lehető legkisebb méretű, netán könnyen tovább is törhető aranylapocsokákat veszünk. Ezek sokszor olyan előre gyártott aranyeszközök, amik meghatározott tisztasága és sorszáma bele van nyomva magába az aranylapkába. Egy néhány grammos lapka is komoly értéket képvisel a készpénz címletekhez képest, így fizettség szempontjából kevésbé ideális. Értéktartása viszont lényegesen jobb lesz a készpénznél, és abban a helyzetben is komoly előnnyel bírhat, amikor már a devizákba vetett bizalom is elvész.

Érdekes alternatívát jelenthetnek egy ilyen helyzetben még a kriptopénzek is, már ha lesz elektromos áram és internet még a világon. Ezek abból a szempontból jóval biztonságosabb eszközök a többi elektronikusan tárolt értéknél, hogy a legtöbbjük a természetéből fakadóan immunis az inflációra, továbbá a kormányok sem tudják csak úgy zárolni vagy elkobozni őket. Egy súlyos felfordulásra készülő egyén portfóliójában ezért bizonyos arányban racionális lehet kriptopénzeket tartani.

Végső menedék: a konzerv

Persze, ha nem férünk már többé hozzá az internethez, vagy nem lesz elektromos áram a házunkban, akkor már a bitcoinnal sem megyünk majd túl sokra. Marad a készpénz, az arany, illetve a barterezhető nyersanyagok.

Mindig van lejjebb, tartja a mondás, és ezért azzal is számolnunk kell, hogy az emberek végleg elveszítik a reményt. Ha mondjuk sikerül teljesen tönkretenni a Földet atombombákkal, akkor a túlélők egyre kevésbé lesznek hajlandóak pénzt vagy akár aranyat elfogadni fizetségül. Ha úgy tetszik, ez lesz a civilizációs fejlődés totális ellentétje: Először a készpénz veszik majd ki a körforgásból, aztán a ritka nemesfémek és egyéb praktikusan nem használható értéktárgyak is. Ami pedig marad az a primitív csere-kereskedelem.

Hogy mi számít majd értékes tárgynak ilyenkor az attól függ, hogy pontosan milyen katasztrófa következett be. De nagy általánosságban sejthető, hogy a tartós élelmiszerek (például a konzervek), a gyógyszerek és a fegyverek nagy értéket képviselnek majd. Ezek felhalmozása, netán az élelmiszer-önellátás képessége rendkívül felértékelődhet egy ilyen helyzetben.

A világvége-porfóliónk kulcs elemei tehát a legstabilabb hátterű országok készpénzéből, minél könnyebben osztható nemesfém-lapkákból, saját számítógépen(!) tárolt kriptodevizákból, illetve élelmiszer és praktikus eszköztartalékokból kell, hogy álljon.

Az optimális súlyok meghatározása nem könnyű: minél lepusztultabb lesz az apokaliptikus világ, annál nagyobb súlyt kell fektetni a praktikusan használható dolgoknak, mint amilyenek például a tartós élelmiszerek vagy a vadászfegyverek.

Ezzel pedig a végére is értünk ennek a nem túl szívderítő gondolatkísérletnek. Eljutottunk az ETF-ektől a konzervekig. Szögezzük persze ismét le, hogy valószínűleg nem racionális egy ilyen befektetési stratégiát követni. Hacsak nem tudunk valami olyan a jövőről, amit senki más nem.

Egyszóval az ilyen szintű kockázatkerülés a legtöbb forgatókönyv esetében nyilvánvalóan káros, hiszen elesünk a pénz- és tőkepiacokon elérhető hozamoktól. De ha úgy tekintünk erre az egészre, mint afféle biztosításra a legrosszabb események ellen, és csak a pénzünk egy kicsi hányadát rakjuk ennyire válságálló dolgokba, akkor már nem is biztos, hogy annyira butaság a dolog.

Ha soha nem is következik be egy ennyire szörnyű forgatókönyv, még akkor is lehet hogy megéri valakinek a nyugodtabb alvása miatt, ha valamennyire betáraz az igazán válságálló dolgokból. Ha mértékletes, akkor még az is lehet, hogy mindez nem kerül majd többe, mint amennyit mások életbiztosításra meg lakásbiztosításra költenek az életük során. A bevásárolt arany, kriptodeviza, dollár és euró pedig nem veszik el. A konzerveket mondjuk pár évtized után azért már nem biztos, hogy jóízűen meg fogjuk enni.

De az tény, hogy ha igazán beüt a krach, akkor a biztosítások meg a nyugdíj-előtakarékossági számlák semmit sem fognak érni, a konzervek pedig ott lesznek a spájzunkban, az arany pedig elásva a kertünkben.

Sokak szerint őrültség így gondolkodni, és mi sem buzdítanánk erre senkit. De van egy olyan magyar mondás is, hogy jobb félni mint megijedni.

andrej babis
budapest duna
bankbanmaszkban
koronavirus hullam
nemesker
oltás vakcina iroda koronavírus

Holdblog Molból Unatkozó Majom

Tudja, mi az a blue chip? Olyan részvényeket szokás (szoktunk volt...?) annak hívni, amelyek egy stabil iparágban stabil...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Ingyenes szeminárium
Te jó ég, mindjárt összedől az egész piac?!
Ingyenes szeminárium
Hova tedd a megtakarításod 2021-ben?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.13
Banking Technology 2021
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
épület bontás