Andrej Babis Ursula von der Leyen 200207
Uniós források

Kifakadt a cseh kormányfő az EU-pénzek vágása miatt, szerinte nem lesz alku februárban

Portfolio
MTI
Miközben a feszítő keretek miatt a realitás az, hogy csökkenni fog a kohéziós (felzárkóztatási) támogatások volumene a 2021-2027-es uniós költségvetésben sok ország, például Csehország számára, aközben brüsszeli vezetőkkel folytatott tárgyalási után Andrej Babis cseh miniszterelnök azt mondta, hogy elfogadhatatlan az asztalon fekvő javaslat és azt akarja elérni, hogy a kohéziós támogatások nőjenek a javaslatban lévőhöz képest. Szerinte a viták miatt nem is less meg az alku a február 20-i uniós csúcstalálkozón. Közben a lengyel miniszterelnök ennél jóval visszafogottabb nyilatkozatot tett ugyanebben a témában.

Több kohéziós forrást akar a cseh kormányfő

Babis azután adta a harcias nyilatkozatot, hogy Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével találkozott annak az egyeztetés sorozatnak a részeként, amelyben Orbán Viktor hétfőn járt a két vezetőnél Brüsszelben és amelynek célja, hogy a 2021-2027-es EU-költségvetésről külön-külön tárgyaljanak a február 20-ra összehívott rendkívüli EU-csúcs előtt.

Az MTI tudósítása szerint Babis azt mondta: Csehország nem fog kompromisszumot kötni az Európai Unió 2021-től érvényes többéves költségvetéséről szóló tárgyalásokon, és a kohéziós kifizetések növelésére törekszik a javasolt költségvetési tervezethez képest.

A cseh kormányfő azt mondta,

figyelembe véve az egyes EU-tagországok hajthatatlan álláspontját, az uniós költségvetésről a csúcson valószínűleg nem születik majd megállapodás.

Babis elfogadhatatlannak nevezte a költségvetési tervezetet, mivel az néhány fejlettebb tagállammal ellentétben országa esetében csökkentené a kohéziós alapokból származó támogatásokat.

Csehország, akárcsak az EU kohéziós alapjaiból származó támogatások kevésbé fejlett országokból álló kedvezményezettjei, azt kívánja elérni, hogy a kohéziós pénzek jelenlegi mennyisége ne csökkenhessen a következő pénzügyi keretben

– fogalmazott.

A 2021-2027-es költségvetés kapcsán a főbb vitás kérdéseket és magyar szempontból a kilátásokat alábbi cikkeinkben foglaltuk össze:

Babis azt hangoztatta, hogy a nettó befizető országok kevesebbet akarnak fizetni, meg akarják tartani a kedvezményeiket, és nem akarnak kohéziót. Véleménye szerint a Nagy-Britannia kapcsán 1984-ben bevezetett kompenzációs mechanizmus eltörlésére van szükség. A meglévő költségvetési visszatérítések további öt kedvezményezett nettó befizető országa – Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia – esetében már nem állnak fent azok a feltételek, amelyek a mechanizmus bevezetését indokolták.

Nevezetesen az, hogy ezek az országok az uniós büdzsébe történő jelentős befizetéseik ellenére gazdasági szerkezetük miatt jóval az uniós átlag alatt részesülnének a közös agrárpolitika (KAP) költségvetéséből. Ily módon pénzt lehet megtakarítani az európai védelemre és az uniós adminisztráció működésére fordított kiadásokra – tette hozzá a cseh miniszterelnök.

A britek által kiharcolt visszatérítési rendszer eltörléséért sok tagállam, köztük Magyarország és Csehország is összefogott, erről beszélt Babis is most:

A lengyel miniszterelnök lát előrelépést

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki szintén csütörtökön tárgyalt Brüsszelben a két uniós intézmény vezetőjével, leszögezte, hogy az unió új céljait nem lehet a szerződésekben rögzített pénzügyi eszközök, például a kohéziós finanszírozás rovására megvalósítani.

Hozzátette, előremutatónak és konstruktívnak találta a megbeszéléseket, amelyeken szavai szerint sikerült

előrelépést elérni bizonyos területeken.

A 2021-2027 közötti uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
mnb epulet
paul fox
vakcina_oltas_koronavirus
izrael gazdasagelenkites netanjahu 210124
havazas kiadtak a figyelmeztetest budapest 9 megye
muller cecilia oltasi terv magyarorszag 210124
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Magyar Nemzeti Bank pályázatot hirdet jogász munkakör betöltésére

Magyar Nemzeti Bank pályázatot hirdet jogász munkakör betöltésére
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Peter Jahr europai parlament kap reform 210121