Kifakadt a cseh kormányfő az EU-pénzek vágása miatt, szerinte nem lesz alku februárban

Több kohéziós forrást akar a cseh kormányfő

Babis azután adta a harcias nyilatkozatot, hogy Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével találkozott annak az egyeztetés sorozatnak a részeként, amelyben Orbán Viktor hétfőn járt a két vezetőnél Brüsszelben és amelynek célja, hogy a 2021-2027-es EU-költségvetésről külön-külön tárgyaljanak a február 20-ra összehívott rendkívüli EU-csúcs előtt.

Az MTI tudósítása szerint Babis azt mondta: Csehország nem fog kompromisszumot kötni az Európai Unió 2021-től érvényes többéves költségvetéséről szóló tárgyalásokon, és a kohéziós kifizetések növelésére törekszik a javasolt költségvetési tervezethez képest.

A cseh kormányfő azt mondta,

figyelembe véve az egyes EU-tagországok hajthatatlan álláspontját, az uniós költségvetésről a csúcson valószínűleg nem születik majd megállapodás.

Babis elfogadhatatlannak nevezte a költségvetési tervezetet, mivel az néhány fejlettebb tagállammal ellentétben országa esetében csökkentené a kohéziós alapokból származó támogatásokat.

Csehország, akárcsak az EU kohéziós alapjaiból származó támogatások kevésbé fejlett országokból álló kedvezményezettjei, azt kívánja elérni, hogy a kohéziós pénzek jelenlegi mennyisége ne csökkenhessen a következő pénzügyi keretben

– fogalmazott.

A 2021-2027-es költségvetés kapcsán a főbb vitás kérdéseket és magyar szempontból a kilátásokat alábbi cikkeinkben foglaltuk össze:

Babis azt hangoztatta, hogy a nettó befizető országok kevesebbet akarnak fizetni, meg akarják tartani a kedvezményeiket, és nem akarnak kohéziót. Véleménye szerint a Nagy-Britannia kapcsán 1984-ben bevezetett kompenzációs mechanizmus eltörlésére van szükség. A meglévő költségvetési visszatérítések további öt kedvezményezett nettó befizető országa – Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia – esetében már nem állnak fent azok a feltételek, amelyek a mechanizmus bevezetését indokolták.

Nevezetesen az, hogy ezek az országok az uniós büdzsébe történő jelentős befizetéseik ellenére gazdasági szerkezetük miatt jóval az uniós átlag alatt részesülnének a közös agrárpolitika (KAP) költségvetéséből. Ily módon pénzt lehet megtakarítani az európai védelemre és az uniós adminisztráció működésére fordított kiadásokra – tette hozzá a cseh miniszterelnök.

A britek által kiharcolt visszatérítési rendszer eltörléséért sok tagállam, köztük Magyarország és Csehország is összefogott, erről beszélt Babis is most:

A lengyel miniszterelnök lát előrelépést

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki szintén csütörtökön tárgyalt Brüsszelben a két uniós intézmény vezetőjével, leszögezte, hogy az unió új céljait nem lehet a szerződésekben rögzített pénzügyi eszközök, például a kohéziós finanszírozás rovására megvalósítani.

Hozzátette, előremutatónak és konstruktívnak találta a megbeszéléseket, amelyeken szavai szerint sikerült

előrelépést elérni bizonyos területeken.

A 2021-2027 közötti uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.