Lex Magyarország alapú új EU-s pénzosztási szabályokat készít az Európai Bizottság

A Politico brüsszeli értesülései szerint az Európai Bizottság jövő héten – várhatóan szerdán – nyilvánosságra hozza a 2028–2034 közötti uniós költségvetés tervezetét, amely a jogállamiság megsértéséhez kötött forrásmegvonást szigorúbb rendszerbe foglalja.

A kiszivárgott dokumentum szerint az uniós végrehajtó testület célja, hogy minden uniós forrás esetében érvényesüljön a feltételrendszer, és ne legyen lehetőség arra, hogy a tagállamok a pénzügyi eszközök átcsoportosításával kikerüljék az uniós normák betartását.

Ez jelentős változást jelentene a jelenlegi gyakorlathoz képest, amely csak a költségvetés egyes elemeire alkalmaz feltételeket.

A szigorítás leginkább Magyarországot érinti, amely már most is 18 milliárd eurónyi uniós forrástól (10,5 milliárdnyi helyreállítási, és 7,5 milliárdnyi kohéziós transzfertől) esett el a jogállamiság megsértése miatt. Az Európai Bizottság a tervezet szerint azt is rögzítené, hogy

az autoriter lépések nem eredményezhetik például a mezőgazdasági támogatások megvonását, ám olyan programok, mint az akadémiai vagy civil együttműködések, veszélybe kerülhetnek.

A cél az, hogy az uniós pénzek végső kedvezményezettjei – például egyetemek vagy civil szervezetek – továbbra is hozzájuthassanak a forrásokhoz, még akkor is, ha az adott kormány nem tesz eleget a demokratikus normáknak.

A mostani reformterv lényegében egy Lex Magyarország, mivel a feszültség különösen éles Orbán Viktor és az Európai Bizottság között, hiszen a magyar kormányfő már évek óta konfliktusban áll Brüsszellel, miközben 2026-ban választás elé néz. A Politico szerint a Bizottság tudatosan használja ki Orbán belpolitikai gyengülését – az EU-barát konzervatív ellenzéki párt, a Tisza Párt népszerűsége nő –, hogy előkészítse a szigorúbb szabályokat még az új magyar kormány hivatalba lépése előtt.

Az EU egyik diplomáciai forrása szerint ha hatalomváltás lesz Magyarországon, a kapcsolatok javulhatnak, és a befagyasztott források is elérhetővé válhatnak, de felkészülnek arra is, ha ez nem így történik.

Az Európai Bizottság által javasolt „smart conditionality” rendszere radikális újdonságot is hozna:

a jövőben az elzárt pénzeket közvetlenül a civil társadalomhoz irányítanák, megkerülve az érintett tagállami kormányokat.

A Renew Europe frakció vezetője, Valérie Hayer hangsúlyozta: „nincs EU-pénz autokratáknak, de folytatni kell a civil társadalom támogatását”. A kritikusok azonban attól tartanak, hogy ez a megoldás gyengítené a kormányokra gyakorolt reformkényszert. A végleges javaslatot a hétvégi rendkívüli bizottsági egyeztetéseken próbálják véglegesíteni, de a tagállamok közötti alkudozások még éveket vehetnek igénybe, és csak 2027-re várható végleges döntés.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.