
A közelgő Brexit kapcsán és egy új hétéves keretköltségvetésre készülve már évek óta téma, hogy a brit visszatérítési rendszer struktúráját annak túlzott bonyolultsága és igazságossági aggályai miatt el kell törölni. Erre tett javaslatot 2018-ban a Mario Monti-féle anyag is, ami a 2021-2027-es költségvetés tervezésére készülve reformokat fogalmazott meg az EU-büdzsé kiadási és bevételi oldalán is.
Ezek után egy felpuhított verziót javasolt az Európai Bizottság a visszatérítési rendszerre 2018 nyarán, aztán a 2019 második felében felpörgő költségvetési tárgyalásokon ez a téma is előjött. A lap rámutat arra, hogy miközben a felszínen nem sok történt eddig a következő, 2021-2027-es uniós keretköltségvetés (MFF) elfogadásáról szóló tárgyalásokon,
a tagállamok között különböző felállásokban valóságos számháború zajlik az általuk képviselt álláspont megvédése, vagy éppen a másik tábor pozíciójának meggyengítése céljából.
A számháború és helyezkedés egyik érdekes fejleménye az, amiről most írt a lap, miszerint 18 tagállam aláírt egy hivatalos besorolás nélküli papírt. Ebben a dokumentumban az aláírók, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia,
megkérdőjelezik a mostanában „fukarnak” gúnyolt öt nettó befizető országnak (Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia) a költségvetési visszatérítésük Brexit utáni fenntartására vonatkozó igényét, illetve erre való jogosultságukat.
Érvelésük szerint egyértelműen nem áll rendelkezésre az a két fő kondíció, amelyet 1984-es EU-csúcson rögzítettek az EU akkori tagjai a költségvetési visszatérítések igénybevételének lehetőségére.
- Az egyik érv az, hogy akkoriban az EU közös költségvetésének még mintegy kétharmadát az agrárügyi támogatások tették, amelyekből a britek más típusú gazdaságuk miatt vajmi keveset tudtak lehívni, emiatt volt szükségük a visszatérítésre. Azóta markáns változáson esett át a közös uniós büdzsé, az agrárforrások aránya már 40% alatt volt a mostani ciklusban is, az Európai Bizottság 2021-2027-es költségvetési javaslata pedig ennek arányát 30% körülre csökkentené, ugyanakkorára, mint a felzárkóztatási támogatásokét, és hasonló arányú lenne az egyéb politikák, központilag elosztott források aránya. Ezekhez hasonló arányok a finn soros elnökség múlt decemberi javaslataiban is visszaköszönnek, így tehát a friss érv az, hogy a brit visszatérítésben szintén részesülő tagállamnak bőven van lehetősége az agrárforrásokon felül is részesedni a közös büdzséből.
- A másik korábbi kritérium a visszatérítések mellett az volt, hogy egy tagállam költségvetési terhének (befizetésének) meg kell haladnia viszonylagos gazdagságát. Ez pedig a most aláíró 18 tagállam szerint szintén nem áll már fent, mert 1984-től eltérően valamennyi jelenleg költségvetési visszatérítésben részesülő tagállam a legtehetősebb országok csoportjába tartozik, és nemzeti össztermékének (GNI) kisebb hányadát fizeti be a közös kasszába, mint a legtöbb tagállam. A nemzeti hozzájárulások jelenlegi rendszerét emiatt a dokumentum szerzői regresszívnek írják le, hiszen egy magasabb egy főre jutó GNI-vel rendelkező ország nem járul hozzá magasabb GNI-kulccsal a közös költségvetéshez. A tényleges számokat a közelmúltból lásd alább.
A brit visszatérítést a ’80-as évek közepén azért vezették be, hogy egy alacsony jövedelemmel rendelkező, az EU büdzsébe viszonylag magas befizetést teljesítő és más uniós alapokból relatíve korlátozottan részesülő tagállam problémáját kezeljék. 2019-ben a visszatérítésből részesülő öt tagállam egyike sem felel meg ezeknek a kumulatív feltételeknek
– mutat rá a 18 tagország közös dokumentuma a Bruxinfo anyaga szerint.
Az aláírók arra is felhívják a figyelmet, hogy az uniós tagság előnyei jóval túlmutatnak a költségvetési bevételeken. Valójában el kell mozdulni a nettó egyenlegek és a juste retour (tisztességes visszatérítés) logikájáról, mert a belső piac mindenki számára előnyös – hangsúlyozzák, akárcsak évek óta ezt teszi az Európai Bizottság is. Mindezek alapján a 18 fős tábor valamennyi rebate és korrekciós mechanizmus 2021-től való eltörlését szorgalmazza.
Az itt elérhető nagy uniós költségvetési adatbázis szerint:
- A britek 2018-ban 5,03 milliárd eurót (2017-ben 4,93 milliárd eurót) kaptak vissza a brit visszatérítés jogcímen, amelyet a többi tagállam finanszírozott számára befizetésekkel. A brit visszatérítés logikája, hogy a költségvetési befizetésük kb. kétharmadát kapják vissza a következő évben (illetve nem kell azt befizetniük majd akkor).
- A britek mellett Dánia 135 millió, Hollandia közel 700 millió, Svédország pedig 156 millió eurónyi visszatérítést kapott kétféle jogcímen 2018-ban az uniós uniós büdzséből. Ausztriának és Németországnak szerény visszatérítések járnak a költségvetési adatbázis szerint.
- Mindezek miatt a britek nettó befizetése az EU-költségvetésbe 2017-ben 5,34 milliárd euró, 2018-ban 6,95 milliárd euró volt, rendre a saját bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) mindössze 0,23%-a, illetve 0,29%-a.
- A svédek nettó befizetése a saját GNI-juknak mindössze 0,29%-a, illetve 0,32%-a volt 2017-ben és 2018-ban, a dánoknál ezek az arányok 0,24% és 0,39% volt, a hollandoknál 0,19% és 0,31% volt, azaz a gazdagnak mondható tagállamok csak alig fizettek be a saját nemzeti jövedelmükből a közös kasszába, miközben a közös piac előnyeiből ők is jelentősen részesülnek.
- Miközben nominálisan messze a legtöbb pénzt Németország fizeti be a közös költségvetésbe, de a saját GNI arányában ez 2017-ben csak 0,32%, 2018-ban pedig 0,39% volt. Eközben Németország a közös uniós piac előnyeiből földrajzi elhelyezkedése, gazdaságszerkezete miatt szintén messze a legnagyobb arányban részesül számos kimutatás szerint.
Címlapkép forrása: Laszlo Balogh/Getty Images

Amerika nagy hőséhez hasonlította Zelenszkijt Donald Trump embere, de van egy hatalmas probléma
Ennek nem biztos, hogy örül az ukrán elnök.
Rómában ültek össze a „nagyok”, erős üzenetet küldtek Oroszországnak
A legnagyobb európai országok külügyminiszterei tanácskoztak.
Itt az újabb árkorlátozás Magyarországon! Most a gyógyszereken a sor
Nagy Márton jelentette be.
Veszik az új építésű lakásokat Budapesten, mint a cukrot, pedig 1,75 millió már egy négyzetméter
A most elérhető lakások 37%-ának az átadása már 2027-re várható.
Figyelmeztetnek a tudósok: ezt semmiképp se csináld ébredés után
Nagyon rossz következményei lehetnek.
VIDEÓ! Önvezető autók: A következő nagy befektetési robbanás?
Az önvezető autók fejlesztése és bevezetése nem csupán technológiai kihívás, hanem egyre inkább a globális gazdasági és geopolitikai verseny egyik kulcsfontosságú terepe. Az USA és Kína
Hőre hangolva - most indul a milliárdos fejlesztési hullám!
2025 tavaszán még csak ízelítőt kaptunk a lehetőségekből, most viszont hivatalosan is elindult a távhő-infrastruktúra fejlesztési pályázat, amely az egyik legnagyobb volumenű hazai energetik
Még a jó cégeket is adják, de találni vonzó lehetőségeket Törökországban
Nagyon mélyről indult a török gazdaság, de legalább jó irányba halad. A mínuszos évek után újra a pozitív tartományban van a reálkamat, így a helyi...
The post Még a jó cégeket is adják
Újra komoly hozamlehetőségek vannak a zöld részvényekben
Az energiaátmenet korunk megkérdőjelezhetetlen megatrendje, amibe sokáig áramlott a pénz, de a lufi kipukkadt: 2021 óta jelentős eséseket láttunk az ágazatban. Mostanra viszont az értékeltség
Szilikátakkumulátorok - új irányok az energiatárolásban?
A Worcester Műszaki Intézet kutatói áttörést értek el Edison több mint 100 éve feltalált vas-nikkel akkumulátorának továbbfejlesztésében.
Adócsomag 2025 tavasz - Jönnek az állandó extraprofitadók és új kedvezmények
2025. május 13-án nyújtotta be a kormány T-11920. számú törvényjavaslatában a tavaszi adócsomagot. Jelen blogunkban összefoglaljuk a vállalkozások számára legfontosabb változásokat, több
Mi számít tengeri szennyezésnek?
A tudomány szerint az óceánok hőmérsékletváltozásában nincsenek kiugró anomáliák, ám a tengeri szennyezés nemzetközi jogi keretei átalakulóban vannak.
Kötelező lesz az arcfelismeréses beléptetés a kórházakban?
Az elmúlt időszakban nagy visszhangot kapott a kórházakba telepített arcfelismerő beléptetőrendszerek kérdése. Előbb több helyen is megkezdték a rendszer alkalmazását, majd - vélhetően a t


- Rengeteg lakást öntenek a piacra pillanatok alatt – Vége a nagy biznisznek?
- Kellemetlen meglepetés az inflációban
- Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
- Minden eddigi tervét a kukába dobta Magyarország – Beleléptek a csapdába a hitelminősítők?
- Olyan bajok vannak a magyar közigazgatással, hogy Brüsszel szerint az már a versenyképességet veszélyezteti
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Számolj háromig és start!
Ne maradj le számlanyitási akciónkról! Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, milyen bónuszokat érdemes kihasználni, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.
Véget ért a mezőgazdaság aranykora? Ami most történik, arra senki nincs felkészülve
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Lehet még egyszer a Teslából Volkswagen?
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
Robbanás előtt áll az energiatárolás piaca
Luczay Péterrel, az ALTEO termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.