GettyImages-1162660264
Uniós források

Küzdelem az EU-s milliárdokért: Magyarország is nekiment az öt fukarnak

Portfolio
Tizennyolc uniós tagállam, köztük több nettó befizető egy közös dokumentumban ment neki a mostanában „fukarnak” gúnyolt öt nettó befizető országnak, köztük Németországnak amiatt, hogy szerintük el kell törölni az 1984-ben létrehozott EU-s költségvetési visszatérítéseket, mert azok létrehozásának feltételei már megszűntek – írja a Bruxinfo.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

A közelgő Brexit kapcsán és egy új hétéves keretköltségvetésre készülve már évek óta téma, hogy a brit visszatérítési rendszer struktúráját annak túlzott bonyolultsága és igazságossági aggályai miatt el kell törölni. Erre tett javaslatot 2018-ban a Mario Monti-féle anyag is, ami a 2021-2027-es költségvetés tervezésére készülve reformokat fogalmazott meg az EU-büdzsé kiadási és bevételi oldalán is.

Ezek után egy felpuhított verziót javasolt az Európai Bizottság a visszatérítési rendszerre 2018 nyarán, aztán a 2019 második felében felpörgő költségvetési tárgyalásokon ez a téma is előjött. A lap rámutat arra, hogy miközben a felszínen nem sok történt eddig a következő, 2021-2027-es uniós keretköltségvetés (MFF) elfogadásáról szóló tárgyalásokon,

a tagállamok között különböző felállásokban valóságos számháború zajlik az általuk képviselt álláspont megvédése, vagy éppen a másik tábor pozíciójának meggyengítése céljából.

A számháború és helyezkedés egyik érdekes fejleménye az, amiről most írt a lap, miszerint 18 tagállam aláírt egy hivatalos besorolás nélküli papírt. Ebben a dokumentumban az aláírók, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia,

megkérdőjelezik a mostanában „fukarnak” gúnyolt öt nettó befizető országnak (Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia) a költségvetési visszatérítésük Brexit utáni fenntartására vonatkozó igényét, illetve erre való jogosultságukat. 

Érvelésük szerint egyértelműen nem áll rendelkezésre az a két fő kondíció, amelyet 1984-es EU-csúcson rögzítettek az EU akkori tagjai a költségvetési visszatérítések igénybevételének lehetőségére.

  • Az egyik érv az, hogy akkoriban az EU közös költségvetésének még mintegy kétharmadát az agrárügyi támogatások tették, amelyekből a britek más típusú gazdaságuk miatt vajmi keveset tudtak lehívni, emiatt volt szükségük a visszatérítésre. Azóta markáns változáson esett át a közös uniós büdzsé, az agrárforrások aránya már 40% alatt volt a mostani ciklusban is,  az Európai Bizottság 2021-2027-es költségvetési javaslata pedig ennek arányát 30% körülre csökkentené, ugyanakkorára, mint a felzárkóztatási támogatásokét, és hasonló arányú lenne az egyéb politikák, központilag elosztott források aránya. Ezekhez hasonló arányok a finn soros elnökség múlt decemberi javaslataiban is visszaköszönnek, így tehát a friss érv az, hogy a brit visszatérítésben szintén részesülő tagállamnak bőven van lehetősége az agrárforrásokon felül is részesedni a közös büdzséből.
  • A másik korábbi kritérium a visszatérítések mellett az volt, hogy egy tagállam költségvetési terhének (befizetésének) meg kell haladnia viszonylagos gazdagságát. Ez pedig a most aláíró 18 tagállam szerint szintén nem áll már fent, mert 1984-től eltérően valamennyi jelenleg költségvetési visszatérítésben részesülő tagállam a legtehetősebb országok csoportjába tartozik, és nemzeti össztermékének (GNI) kisebb hányadát fizeti be a közös kasszába, mint a legtöbb tagállam. A nemzeti hozzájárulások jelenlegi rendszerét emiatt a dokumentum szerzői regresszívnek írják le, hiszen egy magasabb egy főre jutó GNI-vel rendelkező ország nem járul hozzá magasabb GNI-kulccsal a közös költségvetéshez. A tényleges számokat a közelmúltból lásd alább.

A brit visszatérítést a ’80-as évek közepén azért vezették be, hogy egy alacsony jövedelemmel rendelkező, az EU büdzsébe viszonylag magas befizetést teljesítő és más uniós alapokból relatíve korlátozottan részesülő tagállam problémáját kezeljék. 2019-ben a visszatérítésből részesülő öt tagállam egyike sem felel meg ezeknek a kumulatív feltételeknek

– mutat rá a 18 tagország közös dokumentuma a Bruxinfo anyaga szerint. 

Az aláírók arra is felhívják a figyelmet, hogy az uniós tagság előnyei jóval túlmutatnak a költségvetési bevételeken. Valójában el kell mozdulni a nettó egyenlegek és a juste retour (tisztességes visszatérítés) logikájáról, mert a belső piac mindenki számára előnyös – hangsúlyozzák, akárcsak évek óta ezt teszi az Európai Bizottság is. Mindezek alapján a 18 fős tábor valamennyi rebate és korrekciós mechanizmus 2021-től való eltörlését szorgalmazza. 

Az itt elérhető nagy uniós költségvetési adatbázis szerint:

  • A britek 2018-ban 5,03 milliárd eurót (2017-ben 4,93 milliárd eurót) kaptak vissza a brit visszatérítés jogcímen, amelyet a többi tagállam finanszírozott számára befizetésekkel. A brit visszatérítés logikája, hogy a költségvetési befizetésük kb. kétharmadát kapják vissza a következő évben (illetve nem kell azt befizetniük majd akkor).
  • A britek mellett Dánia 135 millió, Hollandia közel 700 millió, Svédország pedig 156 millió eurónyi visszatérítést kapott kétféle jogcímen 2018-ban az uniós uniós büdzséből. Ausztriának és Németországnak szerény visszatérítések járnak a költségvetési adatbázis szerint. 
  • Mindezek miatt a britek nettó befizetése az EU-költségvetésbe 2017-ben 5,34 milliárd euró, 2018-ban 6,95 milliárd euró volt, rendre a saját bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) mindössze 0,23%-a, illetve 0,29%-a.
  • A svédek nettó befizetése a saját GNI-juknak mindössze 0,29%-a, illetve 0,32%-a volt 2017-ben és 2018-ban, a dánoknál ezek az arányok 0,24% és 0,39% volt, a hollandoknál 0,19% és 0,31% volt, azaz a gazdagnak mondható tagállamok csak alig fizettek be a saját nemzeti jövedelmükből a közös kasszába, miközben a közös piac előnyeiből ők is jelentősen részesülnek.
  • Miközben nominálisan messze a legtöbb pénzt Németország fizeti be a közös költségvetésbe, de a saját GNI arányában ez 2017-ben csak 0,32%, 2018-ban pedig 0,39% volt. Eközben Németország a közös uniós piac előnyeiből földrajzi elhelyezkedése, gazdaságszerkezete miatt szintén messze a legnagyobb arányban részesül számos kimutatás szerint.

Címlapkép forrása: Laszlo Balogh/Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
samsunghajtogathatotelefon
nnk virológiai intézet
robert koch berlin
magánrepülő gazdag
bacsimaszk
csehország prága
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Megszavazta a vízumkényszert Amerikával szemben az Európai Parlament