Ursula von der Leyen velemeny cikk digitalis atallas europai bizottsag 200219
Uniós források

Íme a nagy terv, ami minden európai ember életére kihat – Az Európai Bizottság elnökének exkluzív cikke

Ma mutatta be Brüsszelben az európai digitális transzformációval kapcsolatos stratégiáját az Európai Bizottság, amely a kiberbiztonságtól a kritikus fontosságú infrastruktúrákig, a digitális oktatástól a készségekig, a demokráciától a médiáig minden területet lefed. Ennek a nagyszabású bejelentésnek az apropóján a magyar sajtóban exkluzív véleménycikket írt a Portfolio-nak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, amelyet az alábbiakban közlünk. A cikkben az elnök többek között az Európában előállított adatok és információk hatékonyabb tárolása és egymással megosztása mellett érvel és összességében az európai „technológiai szuverenitás” elérésének kereteit vázolja fel.

Optimista vagyok a technológiai haladást illetően. Orvostanhallgatóként szerzett tapasztalataim hatására hiszek abban, hogy a technológia pozitív erő a világban. Megtanultam és első kézből meg is tapasztaltam, hogy a technológia segítségével emberi sorsokat változtathatunk meg, életeket menthetünk meg, és olyan eredményeket érhetünk el, amelyek korábban csodaszámba mentek.

Ma már magától értetődőnek vesszük, hogy fertőzések esetén antibiotikumot szedhetünk, ha pedig megsérülünk vagy megbetegszünk, röntgen- vagy MRI-vizsgálat segít a diagnózis felállításában. Ezek mind-mind olyan csodák, melyeknek hatására jobbra fordult az emberek sorsa.

A technológiának köszönhetően egyre gyakrabban egyre lélegzetelállítóbb csodáknak lehetünk tanúi. A technológiai újítások jóvoltából az orvosok hatékonyabban diagnosztizálják a rákos megbetegedéseket, precíziós műtéteket hajtanak végre, és a terápiát az egyes betegek szükségleteihez tudják igazítani.

Mindez itt és most történik – napjaink Európájában. Én azonban azt szeretném, ha ez csak a kezdet lenne. Az a célom, hogy ez legyen a norma az európai társadalom minden területén: a mezőgazdaságtól a pénzügyekig, a kultúrától az építőiparig, az éghajlatváltozás elleni küzdelemtől a terrorizmus elleni küzdelemig.

Erre a jövőképre épül az új uniós digitális stratégia, melyet az Európai Bizottság ma terjesztett elő.

Meggyőződésünk szerint a digitális transzformáció fellendítheti az európai gazdaságok fejlődését, és segíthet abban, hogy európai megoldásokat találjunk a globális kihívásokra. Hisszük, hogy elő kell segíteni, hogy a polgárok jobb döntéseket tudjanak hozni, ennek érdekében pedig gondoskodnunk kell arról, hogy a nem személyes adatokból kinyerhető információk a rendelkezésükre álljanak. El akarjuk érni, hogy ezek az adatok mindenki számára hozzáférhetővé váljanak – függetlenül attól, hogy a közszféra vagy a magánszféra szereplőiről, kisebb vagy nagyobb cégekről, induló vállalkozásokról vagy óriásvállalatokról van-e szó. Ez meg fogja könnyíteni, hogy a társadalom egésze a legteljesebben kiaknázhassa az innovációban és a versenyben rejlő előnyöket, és biztosítani fogja, hogy a „digitális hozadék” mindnyájunk számára érzékelhető legyen. A digitalizált Európának a legkiválóbb európai értékeket kell képviselnie – nyitottnak, méltányosnak, sokszínűnek, demokratikusnak és magabiztosnak kell lennie.

Az előttünk álló digitális transzformáció nagyságrendjével és jellegével összhangban átfogó stratégiát dolgoztunk ki, mely – a kiberbiztonságtól a kritikus fontosságú infrastruktúrákig, a digitális oktatástól a készségekig, a demokráciától a médiáig – minden területet lefed. Stratégiánk megfelel az európai zöld megállapításban megfogalmazott nagy ívű célkitűzéseknek: egyebek mellett például arra irányul, hogy az adatközpontok 2030-ra teljesen klímasemlegessé váljanak.

A digitális transzformáció sikerét azonban nem szabad a véletlenre bízni – ezt a ma közzétett stratégiánk egyértelművé teszi. Biztosítanunk kell, hogy az internethasználat során jogaink, magánéletünk és adataink ugyanolyan védelemben részesüljenek, mint offline. Gondoskodnunk kell arról, hogy megőrizhessük az irányítást a saját életünk felett, és mi magunk rendelkezhessünk személyes adataink sorsáról. El kell érnünk, hogy a mindennapi kommunikáció és ügyintézés során megbízhassunk a technológiában, és hogy a technológiaváltás ne jelentsen értékrendváltást.

Teljesen megértem, hogy sokan még mindig bizalmatlanok az új technológiákkal – és különösképpen az új technológiák tulajdonosaival – szemben. Látom, hogyan tudja aláásni a bizalmat, amikor nagy online platformok meg nem engedhető módon használják saját ügyfeleik adatait, vagy amikor a dezinformáció kiszorítja a felelősségteljes újságírást, és a kattintásvadászat fontosabbá válik, mint az igazság.

Ezért megértem és elfogadom, hogy egyesek bizalmatlanok, szkeptikusak vagy akár borúlátóak a technológia hatásait illetően. És ezért hiszem, hogy olyan digitális átállásra van szükségünk, mely mind koncepcióját, mind jellegét tekintve európai.

Ha van bizalom, meg kell erősíteni, ha nincs, helyre kell állítani. Olyan digitalizációra van szükség, mely képes erre. A bizalomépítéshez az is kell, hogy a nagy digitális piaci szereplők vállalják a rájuk háruló felelősséget, és – egyebek mellett – biztosítsák, hogy az európai polgárok hozzáférhessenek az általuk gyűjtött adatokhoz. Az európai digitális átállás nem arról szól, hogy kevesek profitot termeljenek, hanem arról, hogy sokak új felismerésekkel és lehetőségekkel gazdagodjanak. Ehhez adott esetben új jogszabályokra is szükség lehet.

A lényeg az, hogy az európai digitális átállás képes legyen helyzetbe hozni a polgárokat, a vállalkozásokat és a társadalom egészét, és eközben megfelelő védelmet nyújtani a számukra. Eredményeket kell felmutatnia a mindennapi életben, hogy az emberek érzékeljék a technológia áldásos hatásait. Ahhoz, hogy ez így legyen, Európának saját digitális kapacitásokkal kell rendelkeznie, legyen szó a kvantuminformatikáról, az 5G hálózatokról, a kiberbiztonságról vagy a mesterséges intelligenciáról. Többek között ezeket a technológiákat azonosítottuk olyan, stratégiai fontosságú beruházási területként, ahol az uniós finanszírozás tagállami és magánforrásokat tud mobilizálni.

Ursula von der Leyen velemeny cikk digitalis strategia europai bizottsag cikkbe

Az, hogy kihozzuk a maximumot a digitalizációban és az adatokban rejlő lehetőségekből, éppoly fontos a nagyvállalatok, mint a kis- és középvállalkozások számára. Noha a legjobb ötletekkel sokszor a legkisebb induló vállalkozások állnak elő, digitalizált világunkban a kisebb európai cégek számára küzdelmes feladatnak bizonyulhat a vállalkozás felfuttatása. Mi azt akarjuk elérni, hogy az induló vállalkozásoknak Magyarországon ugyanolyan lehetőségek álljanak a rendelkezésükre, mint a Szilícium-völgyben, hogy üzleti tevékenységüket bővítsék, más piacokra is kiterjesszék és vonzóvá tegyék a befektetők számára.

Ehhez fel kell számolnunk az európai egységes piac széttagoltságát, amely gyakran az online térben a legnagyobb. Össze kell fognunk – még ma. Ugyanakkor semmi szükség arra, hogy feladjuk különbözőségünket.

Erőink egyesítése azt jelenti, hogy kamatoztatjuk azokat az előnyöket, melyek Európa méretéből és sokszínűségéből adódnak – mindkettő kulcsfontosságú tényező az innováció sikere szempontjából.

Arra is szükség lesz, hogy céljaink megvalósításához elegendő erőforrás álljon a rendelkezésünkre.

Ezért az Európai Tanács e heti ülésén minden erőmmel azon leszek, hogy olyan modern és rugalmas uniós költségvetés elfogadását szorgalmazzam, amely beruház a jövőnkbe – és a kutatásba, az innovatív megoldások meghonosításába és a készségfejlesztésbe, melyek jövőnk zálogát jelentik.

Ilyen költségvetésre lesz szükség, ha azt akarjuk, hogy Európa élen járjon azokon a területeken, amelyek a legtöbb lehetőséget kínálják. Ezek közé tartozik az adatipar és a mesterséges intelligencia is, melyekre vonatkozóan ma előterjesztettük terveinket, ahogy tettük azt az átfogóbb témakört felölelő digitális stratégiával is.

Az adatok tekintetében mindig a személyes adatok védelme fogja jelenteni a kiindulópontot. Az európai adatvédelmi szabályozás jelenleg is a legszigorúbb a világon, mi pedig most olyan eszközökkel fogjuk felruházni az európai polgárokat, melyek birtokában még nagyobb mértékben rendelkezhetnek személyes adataik felett.

Az adatoknak azonban van egy másik típusuk is, mely feltáratlan és kiaknázatlan aranybányát jelent a jövő gazdasága szempontjából – annak a gazdaságnak a szempontjából, amelyben a vállalkozások ott és akkor tudnak majd hozzáférni a számukra szükséges adatokhoz, ahol és amikor arra szükségük lesz. Hogy mire gondolok? Az anonimizált mobilitási adatokra, az utasszállító repülőgépek által gyűjtött meteorológiai adatokra és a műholdfelvételekre, de a motorteljesítménnyel, energiafogyasztással vagy bármi mással kapcsolatos ipari és kereskedelmi adatokra is.

Ezek a nem személyes adatok alapul szolgálhatnak új, hatékonyabb és fenntarthatóbb termékek és szolgáltatások megtervezéséhez és kifejlesztéséhez, és gyakorlatilag teljesen ingyen sokszorosíthatók.

Mi egyelőre mégsem hasznosítjuk az általunk előállított információk 85%-át. Ez nem mehet így tovább.

Ki fogjuk dolgozni az európai adatterek jogi keretrendszerét és működési szabványait. Ezekben az adatterekben a vállalkozások, a kormányzati szereplők és a kutatók biztonságos körülmények között tárolhatják majd adataikat és férhetnek hozzá a mások által rendelkezésre bocsátott megbízható adatokhoz. A biztonságos körülmények minden érintett számára értéktöbbletet és méltányos megtérülést fognak biztosítani.

Az adatállományok létrehozása segíteni fog abban, hogy Európában előmozdítsuk a bizalmat a mesterséges intelligencia iránt, és megkönnyítsük, hogy kiváló teljesítmények jöjjenek létre ezen a területen. A mesterséges intelligencia már most is segít a kisvállalkozásoknak csökkenteni energiaköltségeiket, környezetkímélőbb automatizált közlekedési módozatok előtt nyitja meg az utat, és hozzájárul ahhoz is, hogy az orvosi diagnosztika pontosabbá váljon.

Annak érdekében, hogy a vállalkozások – a kicsik éppúgy, mint a nagyok – maradéktalanul ki tudják aknázni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, forrásokat fogunk biztosítani, hogy kiépítsük a helyi digitális innovációs központok hálózatát, és magas szintű kutatással és oktatással foglalkozó kiválósági központok létrehozásába is be fogunk ruházni.

Ezzel egyidejűleg azért is tenni fogunk, hogy a mesterséges intelligencia méltányos legyen, és megfeleljen a területek mindegyikén életbe léptetett szigorú európai normáknak. Elkötelezettek vagyunk a magánélet és a személyes adatok védelme, a biztonság, illetve a munkahelyi egyenlő bánásmód mellett, és elkötelezettségünk nem lankadhat akkor sem, ha a döntéshozatalt algoritmusok befolyásolják. Intézkedéseink során azokra a magas kockázatú alkalmazásokra fogunk összpontosítani, amelyek hatással lehetnek testi és szellemi egészségünkre, illetve amelyek fontos döntések meghozatalát befolyásolhatják a foglalkoztatásügy vagy a bűnüldözés területén.

Nem az a célunk, hogy még több jogszabályt alkossunk, hanem hogy gyakorlati biztosítékokat építsünk be a folyamatokba, garantáljuk az elszámoltathatóságot, illetve veszély vagy jogviták esetén biztosítsuk az emberi beavatkozás lehetőségét. A többi ágazat esetében – az autógyártástól az élelmiszeriparig – sikeresen jártunk el, most pedig ugyanezt a logikát és ugyanezeket a normákat fogjuk alkalmazni a rugalmas és gyors adathasznosításon alapuló új gazdaság kialakítása során.

Mindazt, amiről eddig beszéltem, a „technológiai szuverenitás” kifejezés összegzi.

Ezalatt azt a képességet kell érteni, amelyre Európának szüksége van ahhoz, hogy saját szabályait betartva és saját értékrendje alapján saját maga hozza meg a jövőjét meghatározó döntéseket. Ez segít majd abban, hogy mindnyájan optimistán viszonyulhassunk a technológiai haladáshoz.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

Címlapkép forrása: Európai Bizottság

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
kórház getty
koronavírus 2020 03 14
olaszorszag lombardia koronavirus halalozas
dramai olasz figyelmeztetes guiseppe conte kozos kotveny
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
európai uniós zászló európai bizottság