Megérkezett Európa válasza a modernkori drónhadviselésre

A görög állami Hellenic Aerospace Industry (HAI) által gyártott Centauros drónelhárító rendszer első tavalyi bevetésén, egy uniós járőrözés során percek alatt észlelt és semmisített meg két, a jemeni húszik által indított drónt a Vörös-tengeren. Ezt követően további két drón visszavonult, miután a rendszer megzavarta elektronikájukat - nyilatkozta a Reutersnek Kyriakos Enotiadis, a HAI elektronikai igazgatója.

A sikeres teszt akkor újabb lendületet adott a görög kormány terveinek, hogy hazai gyártású drón- és drónelhárító rendszereket fejlesszen. Ez része annak a 30 milliárd eurós programnak, amely a görög fegyveres erők 2036-ig történő modernizálását célozza.

A mitológiai kentaurról elnevezett Centauros 150 kilométeres távolságból képes észlelni a drónokat, és 25 kilométerről tudja megkezdeni azok zavarását. Görögország tervei szerint a teljes hadiflottáját felszerelik majd ezzel a rendszerrel, és Enotiadis szerint jelenleg

ez az egyetlen harci körülmények között bizonyított drónelhárító rendszer Európában.

A rendszer nagy előnye, hogy drága rakéták helyett a megfelelő frekvenciákra való összpontosítással kényszeríti visszavonulásra, vagy önmegsemmisítésre az ellenséges drónokat, és bár a jelenlegi verziót tengerre optimalizálták, könnyen elképzelhető, hogy már dolgoznak a szárazföldi verziókon is.

Eddig Görögország csak néhány tucat, főként Franciaországban és Izraelben gyártott felderítő drónt (UAV) használt, azonban a most kibontakozó védelmi program részeként görög gyártású drón- és drónelhárító rendszereket is beépítenek a fegyveres erőkbe, többek között egy Achilles Shield névre hallgató légvédelmi pajzsot is, ami az izraeli Iron Dome mintájára készülne.

Görögország a következő évtizedben mintegy 800 millió eurót tervez befektetni védelmi innovációba - mondta Pantelis Tzortzakis, a Védelmi Minisztérium felügyelete alatt működő, újonnan alapított Hellenic Centre for Defence Innovation vezérigazgatója. A HCDI fő célja, hogy

Görögország olyan értékben exportáljon hadi eszközöket, mint amennyit évente védelemre költ.

Az állami cégeken túl, a magánszektorban egy Altus nevű dróngyártó a francia MBDA-val együttműködve fejlesztette ki a Kerverost - egy függőlegesen fel- és leszálló drónt, amely több mint 30 kilogrammos hasznos terhet, köztük fejlett páncéltörő rakétákat képes szállítani. A cég már öt országba exportál felderítő drónokat, amelyek a görög mitológia háromfejű kutyájáról, Kerberoszról kapta a nevét.

A HAI 2026-ban kezdi meg két további hordozható drónelhárító rendszer, az Iperion és a Telemachus tömeggyártását, amelyeket külön a nagyobb drónrajok és precíziós mini drónok elleni védelmére terveztek. Ugyancsak bemutatják első nagy pilóta nélküli repülőgépüket (UAV), az Archytast, amelyet az ókori görög feltalálóról neveztek el, aki állítólag Kr. e. 400 körül készítette az első autonóm repülő szerkezetet.

A görög fegyverkezési fejlesztéseknek az a történelmi rivalizáció is motivációt ad, amely köztük és az ukrán háború árnyékában drón nagyhatalommá váló Törökország között zajlik. Bár NATO tagként és a térség egyik legnagyobb katonai erejeként a törökök is feltehetően kihagyhatatlan részei lesznek az európai újrafegyverkezésnek, úgy tűnik máris kialakulóban van a piaci verseny, ami folyamatos mozgásban tartja a hadtechnikai fejlesztőket.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images