Gulyás szerint Magyarország hamarosan nettó befizetője lesz az Európai Uniónak

MTI, Portfolio
2019. május 9. 18:30    
nyomtatás
 
Gulyás Gergely szerint az Európai Unió következő költségvetése lesz az utolsó, amelyhez Magyarország nem nettó befizetőként járul hozzá, hanem több forráshoz juthat, mint amennyit a tagságért fizet. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette, a mérleg Nyugat-Európa szempontjából ma is pozitív, az itt befektető uniós cégek nyereségként a magyar GDP 7 százalékára tesznek szert, míg az uniós támogatások kevesebb mint 4 százalékát adják a magyar GDP-nek. Egy mindkét fél számára előnyös helyzetet egyik félnek sincs erkölcsi alapja számon kérni a másikon.


Gulyás a Nézőpont Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány közös, a jó kormányzásról szóló rendezvényén az európai uniós támogatásokból származó előnyt "win-win" helyzetként értékelte, mert míg az a magyar GDP-nek mintegy 4 százalékát teszi ki, addig nyugat-európai cégek a GDP 7 százalékát viszik ki az országból.

A gazdaságpolitika értékelésekor a politikus elmondta, hogy Magyarország rendszerváltozás utáni történetének legsikeresebb időszaka van mögöttünk. Az elért eredmények pedig úgy tarthatók meg, ha továbbra is érvényesül a konzervatív költségvetési politika, ha az uniós források a jövőben is jól hasznosulnak, és megmarad a politikai stabilitás is - tette hozzá.

Az ország gazdasági partnerei közül kiemelte Németországot, hangsúlyozva, hogy bár Berlin és München részéről is tapasztalhatók barátságtalan gesztusok, a két ország gazdasági és politikai kapcsolata kulcsfontosságú. Gulyás Gergely, aki egyben a Fidesz alelnöke is, pártja kapcsolatát a CDU-CSU pártszövetséggel hosszú távon megőrzendő értéknek nevezte.

A következő uniós költségvetési ciklus 2021-től indul és 2027-ig tart, de az ország praktikusan 2023 és 2029 között használja fel ezeket az összegeket. A nettó befizetői pozícióba való átfordulás összhangban van azzal a kormányzati vízióval, hogy 2030-ig Magyarország jelentős felzárkózást mutat fel az Európai Unióban.


Címlapkép: Michael Debets/Pacific Press/LightRocket via Getty Images
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő-újságíró
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium