Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter utasította Gondos Judit közigazgatási államtitkárt, hogy haladéktalanul indítson vizsgálatot annak kiderítésére, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal miért nem tájékoztatta a NAV-ot vezető Tállai András államtitkárt arról, hogy nyomozás indult az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata nyomán.
A közép-magyarországi régióban kutatás - fejlesztésre 7 milliárd forint áll rendelkezésre a múlt héten megjelent két pályázati kiírás keretében. Cikkünkben összefoglaljuk a pályázat részleteit és a fontosabb tudnivalókat a kiírássokkal kapcsolatban. Mindkét pályázat beadható konzorciumi formában. Az egyik pályázat a vállalkozásokat célozza meg, míg a másik esetében a költségvetési szervek, felsőoktatási intézmények vannak előnyben. A további lényeges információ, hogy kizárólag a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló projektek támogathatóak.
Az 50 milliárd forintos keretösszegű, GINOP 2.1.1-15 kódszámú vállalati K+F+I pályázatra összesen mintegy 370 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett 1103 darab pályázat formájában - tudta meg a Portfolio. A 370 milliárdos szám sokkal nagyobb, mint a piacon, illetve az intézményrendszerben keringő tippek legtöbbje, amelyek jellemzően 200-250 milliárdos volument vázoltak. A 7,5 szeres "túljegyzés" alapján fel van adva a lecke a felhívás bírálóinak, miközben a támogatásra várók még jó ideig bizonytalanságban maradhatnak, hogy vajon nyernek-e, illetve ha igen, mennyit és milyen formában.
Fennáll a gyanú, hogy "a magyar ellenőrök megcsapolták a közbeszerzések szabályosságának kontrolljára adott uniós pénzeket"- írja a hvg.hu az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF) hivatkozva. Az abszurd ügyet fokozza, hogy bár a Nemzeti Adó és Vámhivatal folytat nyomozást az ügyben, de erről Tállai András államtitkár nem tud, miközben Polt Péter legfőbb ügyész igen.
A Portfolio nem hagyta ki és elkészítette a környezet- és energetikai beruházások top 10-es listáját Magyarországra vetítve. A 10 legnagyobb beruházás kifizetett összege majdnem megegyezik a 4-es metró vonalának kiépítésére kifizetett összeggel. A legnagyobb környezet- és energetikai beruházás a Békés Megyei Ivóvízminőség-javító Program volt. A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása projektnél, ha nem a megítélt támogatást vettük volna figyelembe a rangsornál, akkor nem is szerepelne a ranglistán.
Most készül a családi házak komplex energetikai korszerűsítését lehetővé tevő pályázatcsomag, a tulajdonosok várhatóan augusztustól pályázhatnak hitelre - válaszolta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére.
A négyes metró projekt teljes költségvetését az eredeti 261 milliárd forintról első körben még 2009-ben csökkentették és így olvadt 210 milliárdra. Ez azzal függött össze, hogy több állomás megépítése is kikerült a támogatási körből. Második körben két kisebb közlekedési projekt - ami kikerült a négyes metró keretéből - miatt csökkent tovább a projekt hivatalos költségvetése, és ezért lett az 199 milliárd forint - írta a Portfolio megkeresésére Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala. A korábbi cikkünkben bemutatott 46 milliárd forint "eltűnésének" tehát ez a pontos magyarázata. Az említett egyik "kisprojekt" miatt egyébként még mindig láthatjuk az M1-M7 autópálya bevezető szakaszánál a munkagépeket.
Eddig is tudtuk, hogy óriási a nyomás a magyar államigazgatáson, hogy idén minél több uniós támogatást fizessen ki, elkerülve a jelentős gazdasági növekedés-lassulást, de egy most megjelent kormányzati intézkedéscsomag módszerei alapján ez még egyértelműbb. Tucatnyi, egy-két esetben valóban durva, intézkedést hozott ugyanis a kormány, amelyek mind-mind azt szolgálják, hogy idén elérhetővé váljon a Lázár János által minap bejelentett 2048 milliárd forintnyi idei kifizetési cél. Az, hogy ez valóban sikerül-e, nagyban múlik a következő hónapokbeli intézményrendszeri koordináció szorosságán, hiszen például a kormány több tucat állami intézményt is meg akar szüntetni, amelyeknek idénre még uniós pénzt is szánt. Az biztos, hogy az állami fejlesztéspolitikai dolgozók egész évben megfeszített munkára számíthatnak, de az, hogy végül 12, vagy "csak" 4 havi bónuszt kapnak majd, nem feltétlenül rajtuk múlik.
Két, a központi régió cégei és szervezeti számára lehetőséget adó K+F+I uniós pályázat jelent meg péntek délután a hivatalos kormányzati oldalon, amelyek együttes keretösszege 7 milliárd forint. Mindez 2 nappal azután történt, hogy megjelent a régió számára egész évben várható pályázati menetrendben és abban a szóban forgó két pályázatot valóban már januárra előrevetítették. Mivel a VEKOP menetrendjében számos további pályázat megjelenését szintén januárra jelölték meg, így a következő egy hétben ebből kiindulva pályázati dömping várható. A VEKOP éves pályázati menetrendjéről a részletes információkat az alábbi cikkben írtuk meg:
Idén az újonnan megjelenő pályázatok keretösszege 304,5 milliárd forint lesz - derül ki a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) minap közzétett Éves Fejlesztési Keretéből (ÉFK). A Portfolio által újraszámolt adatokban továbbra sincsenek benne azoknak a pályázati felhívásoknak a kerete, amelyeket 2015-ben tervezett meghirdetni a nemzetgazdasági tárca. A tavaly már meghirdetett és idén várhatóan meghirdetésre kerülő pályázati keretek alapján úgy tűnik, hogy a 7 évre járó teljes keretösszegnek közel kétharmada lesz majd elérhető a településeknek idén év végéig.
Megjelent a "Komplex népegészségügyi szűrések" című (EFOP-1.8.1-VEKOP/15 kódszámú) pályázati felhívás, melynek keretösszege 6,57 milliárd forint. A projekt legfontosabb célja, hogy a célzott népegészségügyi szűrővizsgálatok hatékonysága javuljon, kiemelten a daganatos betegségek megelőzése, kockázatának csökkentése terén.
Míg az Európai Unió felől csak 1160 milliárd forintnyi bevételt kapott a magyar államháztartás tavaly, addig a magyar állami önrésszel együtt 2794 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetést teljesített, a kettő közötti rést pedig saját erőből meg kellett finanszírozni - derül ki a ma nyilvánosságra hozott részletes számokból. Ez tehát azt jelenti, hogy óriási kihívás volt tavaly az akadozó brüsszeli pénzek mellett is megoldani az államháztartás finanszírozását, hogy ebből itthon a pályázók semmit ne érezzenek, és közben a 2007-2013-as ciklusra járó összes pénzt lehetőleg le tudja kötni az ország.
A VEKOP-al egy időben megjelent a Vidékfejlesztési Program (VP) Éves Fejlesztési Kerete (ÉFK) is. Idén több mint 800 milliárd forint juthat a vidékfejlesztési fejlesztési pályázatokra. Ez az összeg a vidékfejlesztésre szánt teljes keret közel 62 %-a. Az idénre tervezett keretből 59 darab felhívás megjelenését tervezik.
Megjelent tegnap a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2016-os évre vonatkozó Éves Fejlesztési Kerete. A keretösszege - a már 2015-ben megjelent felhívások összegét levonva - pontosan 113,27 milliárd forint. A tavaly megjelent 3 felhívás összesen 16,6 milliárd forintot tesz ki. Így a tavalyi és az idei keretösszeg összesen 129,87 milliárd.
Feljelentettek négy embert költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt. Az európai uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy olyan bűnügyben, amely az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feljelentése alapján indult. A projekt célja, az volt, hogy továbbfejleszt egy elsősorban kutyáknak kialakított "hidroterápiás futópadot".
Az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok kedden 217 millió eurós beruházást szavaztak meg alapvető fontosságú transzeurópai energia infrastruktúra-fejlesztésekre elsősorban Közép- és Délkelet-Európában. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. lehet az egyike annak a 15 nyertesnek, amelyeknek a beruházásaihoz uniós támogatást kap.
Január végére sikerül megoldani a pályázati kitöltő programok adatrögzítésénél a túl sok kattintgatásból eredő problémát, illetve hozzáférhetővé válnak a régebbi dokumentumok, az új elektronikus pályázati rendszer teljeskörű működése pedig március végére várható - jelezte a Világgazdaságnak Dányi Gábor.
A jelenleg zajló 2014-2020-as uniós ciklus időközi felülvizsgálata idén a második félévben indul el, amelynek keretében valóban történhetnek forráselvonások egyes országoktól, de ez csak objektív alapon, például a GDP érték tervezetthez képest történt elmozdulása miatt következhet be.
Megjelent a napokban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 6 prioritását magába foglaló Éves Fejlesztési Kerete is, ahogy vele együtt a GINOP és a KÖFOP éves pályázati menetrendje is. Bár a TOP idei éves ütemterve a 2015-ben megjelent pályázati felhívásokat is tartalmazza, ezektől "tisztítva" az idei új megnyíló keretösszeg a Portfolio számításai szerint csak mintegy 217,8 milliárd forint, amelyet a területi és településfejlesztési célokra lehet elkölteni. A tavalyi és idei új pályázati keretek együttesen 451 milliárd forintot tenne ki, ami a 7 évre járó teljes keretösszegnek még a 40%-át sem érné el.
A magyar lakosság 94%-a indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére - derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet és az Energiaklub országos reprezentatív felméréséből. A háztartások döntő többsége nem korszerűsítené otthonát, ha csak saját megtakarításaira és hitelekre támaszkodhatna.