Nagy változások kellenek, hogy beérjen az egyik legnagyobb hungarikum

Az EnergyTalks friss adásában a geotermikus energia kiaknázatlan hazai lehetőségeiről volt szó. Mit jelent pontosan a sekély és a mély geotermia, és miért különleges ebből a szempontból a Kárpát-medence? Mekkora földgázkiváltási potenciált rejt a geotermikus energia az iparban és a távhő szolgáltatásban? Emellett szóba kerülnek még fúrási és engedélyezési kockázatok, és azt is kitárgyaltuk, mi kellene ahhoz, hogy a geotermikus áramtermelés Magyarországon végre stratégiai szintre lépjen. Vendégeink voltak Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke és Szűcs Péter, az MVM Zöld Generáció Zrt. geotermia osztályvezetője.

Asztalon a javaslat, amely lenyomná a hazai energiaköltségeket

Az országgyűlési választások utáni politikai és piaci átrendeződés – a „megtáltosodó” forinttal együtt – újra fókuszba hozta, hogy a vállalatok mikor és milyen konstrukcióban szerződjenek áramra és gázra. Az EnergyTalks legfrissebb adásában Bali Gáborral és Kecskeméti Balázzsal, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének gáz- és árampiaci szakértőivel jártuk körbe, miért erősödött fel a kivárás a vállalati energiabeszerzésekben. A beszélgetésben szó esett a 2022-es energiaválság örökségéről, a határidős és spot árak volatilitásáról, valamint arról, hogy a fix, indexált és fixálási opcióval kombinált termékek hogyan segíthetnek a kockázatkezelésben. Kitértek a magyar energiaárak felárainak okaira, a szabályozói kiszámíthatóság, a különadók és a KÁT-rendszer torzító hatására is.

Nyár közepéig tarthat a türelem: utána jöhet az igazi energiasokk

Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli adok-kapok napok alatt szétszakította az energiapia­cok megszokott logikáját: miközben a határidős olajárak már a lehiggadás lehetőségét árazzák, a fizikai piacon sosem látott felár alakult ki, és a stratégiai készletek felszabadítása is csak átmeneti mankónak tűnik. De mit olvas ki ebből egy befektető: mennyire tartható a „két hét tűzszünet”, hol jöhet a következő infrastruktúrasokk, és milyen gyorsan gyűrűzik be mindez az ipari nyersanyagokba a műtrágyától az alumíniumon át az ezüstig? Az EnergyTalks vendége Maróti Ádám, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere volt, akivel azt is körbejártuk, mikor válik valós hiánnyá a papíron kezelhető kockázat, kik lehetnek a rövid távú nyertesek és vesztesek, és mi az a forgatókönyv, amely egyetlen rossz találattal újraírhatja az energiaátmenet tempóját is.

A teljes hazai benzin- és dízelkészletet felszabadították – Megtudtuk, mekkora a baj

A Hormuzi-szoros körüli feszültségek napok alatt átírták az energiapia­cok hangulatát: megugrott az olajár, a stratégiai készletek felszabadítása pedig világszerte napirendre került. De mit jelent mindez Magyarország számára a következő hetekben: az ellátási oldalon vagy inkább az árakon keresztül érkezik a sokk? Az EnergyTalks podcast vendége Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára volt, akivel azt is körbejártuk, mire elég a hazai „több lábon állás”, és hol lehetnek a rendszer legérzékenyebb pontjai. Mi történik, ha az import tartósan drágul vagy akadozik, és közben a logisztika sem bírja a hirtelen megugró keresletet? Hol húzódik az a határ, ahol a piac és a kormányzati eszközök már csak nehezen tudják egymást kiegészíteni?

Új lehetőség a napelemeseknek: így kereshetsz több pénzt kockázat nélkül

A túlterhelt villamosenergia-hálózatok korszakában a hatékonyság növelésének egyik legígéretesebb eszköze a kolokáció, amely lehetővé teszi, hogy több különálló jogi személy közösen használja ugyanazt a csatlakozási pontot. Ez a megoldás különösen a napenergia-termelők és az energiatárolók együttműködése során teremt értéket, segítve a napon belüli árkülönbségek piaci kiaknázását. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Kovács Csaba, az Elosztói Szabàlyzati Bizottság titkára és az E.ON Hungária regulációs szakértője segített elnavigálni a technológia és a szabályozás útvesztőjében, míg Novák Csaba, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke és az Iconic Energy Kft. ügyvezető igazgatója a beruházói oldal tapasztalatait és a frissen kidolgozott mintaszerződések részleteit osztotta meg.

Túlélőcsomag 2026-ra: A kényszerű energiapiaci forradalom

A magyar energiarendszer a válság utáni konszolidáció és egy példátlan technológiai átállás kettős szorításában kezdi a 2026-os évet. Hiezl Tamás, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke segítségével feltárjuk, miért vált az energiabeszerzés kritikus menedzsment-kérdéssé a hazai nagyvállalatok számára. A beszélgetés során górcső alá vettük a hazai naperőmű-boom és az akkumulátoros tárolók robbanásszerű terjedésének piaci hatásait, kitérve a negatív árak okozta anomáliákra is. Elemeztük a fogyasztási trendek alakulását, az orosz gázról való leválás aktuális helyzetét és a várható jogszabályi változások hatásait. Végül választ keresünk arra a kérdésre, hogyan javítható a magyar vállalatok versenyképessége a nyugat-európai relatív árelőnnyel szemben. Az adást a januári rezsitámogatás bejelentése előtt rögzítettük.

Pakshoz mérhető energiatárolási boom előtt Magyarország – tényleg itt az áttörés?

Mi történik, ha a Paksi Atomerőműnek megfelelő energiatárolói teljesítmény jelenik meg a magyar villamosenergia-piacon? Az EnergyTalks podcast új epizódjában Dr. Vajta Mátyás, a HUPX vezérigazgatója és Vinkovits András, az Energiabörze Kft. ügyvezetője arról beszélnek, miért lehet az energiatárolás a következő nagy nyertes – és egyben a legkockázatosabb – üzlet az energetikában. Szó esik arról, hogyan olvadnak el a kiegyenlítő energiaárak, miért tolódik a bevétel az arbitrázs és a napon belüli piacok felé, és miért válik versenyhátránnyá az, ha valaki algoritmusok nélkül próbál kereskedni. Az adásból az is kiderül, hogyan lehet hónapok profitját elveszíteni néhány óra alatt, és mire kell most felkészülniük a tárolókba befektetőknek.

A lakosság nyer, az ipar fizet? Kettészakította az új szabályozás az energiahatékonysági piacot

A nyáron újraszabott Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) számos fontos változást idézett elő az energiamegtakarítások piacán. Miközben a jogalkotó a lakossági programokon keresztül szeretné stabilizálni az árakat, addig az ipari szereplők a beragadt hitelesített energiamegtakarításokkal (HEM), szigorúbb kötelezettségekkel és versenyképességi problémákkal szembesülnek. Az EnergyTalks új epizódjában Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára és Bali Gábor, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének szakértője vizsgálja meg azt, hogyan lehet összehangolni a szabályozói szándékot a piaci realitásokkal.

A fix ár a kényelem illúziója: csapdahelyzet az energiapiacon

A magyar vállalkozások uniós szinten is az egyik legmagasabb villamosenergia-árat fizetik – miközben sokan még mindig úgy tekintenek az áramra, mint egy fix áron megvásárolható, egyszerű szolgáltatásra. Pedig az energia ma már éppolyan tudatos döntések kérdése, mint bármely más üzleti stratégia. Az EnergyTalks legújabb adásában Nagy Zsuzsa, az E.ON Energiamegoldások Kft. ügyvezető igazgatója és Kecskeméti Balázs, a MEKSZ árampiaci szakértője segítenek eligazodni az új tarifák, az okosmérés és a tudatos energiahasználat világában – és abban, hogyan spórolhat akár 30%-ot is az, aki kilép a komfortzónájából.

Új trend az energiapiacon: így fixálhatóak évekre az alacsony árak

A Power Purchase Agreement (PPA) a zöldenergia-beszerzés egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb trendje, amely Magyarországon is egyre több vállalatot foglalkoztat. Mit nyerhet egy cég azzal, ha évekre előre fixálja az áram árát, és milyen kockázatokat vállal? Mekkora tényező a napenergia dominanciája, és miért hasonlítják sokan a PPA-t egy házassághoz? Az EnergyTalks új epizódjában Pillár Éva, az E2 Hungary villamosenergia-nagykereskedelemért felelős igazgatója és Németh Gábor, a Zoltek vezérigazgató-helyettese mesélnek a lehetőségekről és a csapdákról.