A jó szomszédi viszonyon is múlhat Magyarország gázellátása az orosz leválás után

Az európai gáztárolók évek óta nem látott alacsony töltöttséggel fordulnak rá az őszi beszerzési szezonra, miközben a hormuzi bizonytalanság, az LNG-piac feszültségei és az orosz gáz 2027-es kivezetése egyszerre tartják idegesen a piacot. Magyarország ellátásbiztonsági szempontból egyelőre nem áll rosszul: a hazai tárolói töltöttség magasabb az uniós átlagnál, a régiós infrastruktúra sokat fejlődött, és több irányból is érkezhet forrás. Az árakkal viszont már egészen más a helyzet: a szűkebb kínálat, a drága LNG, a tranzitköltségek és a geopolitikai kockázatok miatt könnyen lehet, hogy nem a gáz mennyisége, hanem az ára lesz a tél legnagyobb kérdése. A horvát, román, osztrák és szerb útvonalakról, a Neptun Deep jelentőségéről, a tárolói stratégiáról és az orosz gáz utáni korszakról az EnergyTalks podcast legújabb adásában Fritsch Lászlóval, az MVM ONEnergy kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével és Szokodi Gáborral, az FGSZ Földgázszállító Zrt. kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatójával beszélgettünk.

Egy kósza felhő is milliókba kerülhet: jókora bizonytalanságra épül a hazai árampiac

A magyar villamosenergia-rendszerben ma már közel 9000 megawattnyi időjárásfüggő kapacitás üzemel, miközben a csúcsfogyasztás alig éri el a 6000 megawattot. Mivel az időjárást még egy órára előre sem lehet tökéletes pontossággal kiszámítani, a termelés és fogyasztás pontos menetrendezése teljesen új kihívások elé állítja a piaci szereplőket. Egyetlen százalékos eltérés a becslésekben már súlyos összegeket és milliós tételeket jelenthet a kiegyenlítő energiák piacán. A fenntartható árampiac és a precíz előrejelzések kapcsolatáról az EnergyTalks podcast legújabb adásában Fekete Csabával, az ALTEO termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével, valamint Fodor Zoltánnal, a cég meteorológus csoportvezetőjével beszélgettünk.

Ha fel akarunk zárkózni Európához, muszáj beszélnünk a rezsicsökkentésről

Versenyképességi javaslatcsomaggal állt elő a Magyar Energiakereskedők Szövetsége, amely a hazai vállalati energiaárak csökkentését és a magyar gazdaság mozgásterének javítását célozza. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Hiezl Tamás, a MEKSZ elnöke arról beszélt, miért kellene újranyitni a rezsicsökkentésről szóló szakmai vitát. A beszélgetésben szóba kerül a keresztfinanszírozás, a szektorális különadók és az is, hogyan segíthetné a valós energiaköltségek láthatóbbá tétele a versenyképességet. A javaslatok között a fogyasztói edukáció, a dinamikus tarifák és a vállalati rugalmasság erősítése is fontos szerepet kap.

A kritikus esti csúcsban villantottak nagyot a hazai energiatárolók

A legutóbbi feszített időszakban a hazai tárolókapacitások a kritikus esti csúcsban már szemmel látható, akár 500 megawattos extra teljesítménnyel tudtak besegíteni a rendszernek. Bár a technológia rohamléptekkel fejlődik, a csodafegyverként emlegetett eszközök továbbra is komoly műszaki és piaci korlátokba ütköznek. Az EnergyTalks legújabb epizódjában az energiatárolókban rejlő valós potenciált és a hálózatirányítás aktuális kihívásait járjuk körül Dolányi Mihállyal, a sight-E alapító-vezérigazgatójával, részletesen kitérve arra is, miként alakítja át az iparágat a szoftveres optimalizáció és a mesterséges intelligencia.

Este 6 és 9 között dőlhet el minden: így feszíti ki a kánikula a magyar áramellátást

Az egész ország megtapasztalja éppen, hogy a nyári hőhullámok már nemcsak meteorológiai, hanem villamosenergia-piaci stressztesztet is jelentenek: a fogyasztási csúcsok, a naperőművi termelés esti visszaesése és az importkitettség egyszerre feszítik a rendszert. De mit tehet ilyenkor a rendszerirányító, a kereskedő és maga a fogyasztó? Valóban számít-e, ha néhány ezer háztartás későbbre időzíti a mosógépet, a klímát vagy az elektromos autó töltését? És hogyan lehet úgy átalakítani az árazást, a tárolást és a hálózatot, hogy a következő hőhullámok idején ne csak drága, hanem biztonságos is maradjon az áramellátás? Az EnergyTalks vendégei: Batta Gergő, a MAVIR operatív vezérigazgató-helyettese, Istvánffy György, a HUPX piacokért felelős igazgatója, és Hazlach András, az MVM OnEnergy Zrt. trading igazgatója.

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

Eltűnhet a földgáz a cégek életéből? A számlák mögött már látszik a piac átalakulása

A vállalati gázszámla végösszegét nemcsak a földgáz aktuális ára határozza meg, hanem olyan tételek is, mint a rendszerhasználati díj, az MSZKSZ-díj, a kapacitáslekötés költsége vagy a választott szerződéses konstrukció. Sőt, a számlán szereplő mennyiség is eltérhet a mérőn látott értéktől, mivel az elszámolásban a fűtőérték, a nyomásviszonyok és különböző korrekciós tényezők is szerepet játszanak. A cégek számára ezért különösen fontos a fogyasztás pontos tervezése, a lekötött kapacitás optimalizálása, valamint annak eldöntése, hogy fix vagy indexált áras szerződés illeszkedik jobban a működésükhöz. A földgázpiac mindeközben a 2022-es energiaválság és a dekarbonizációs célok hatására fokozatosan zsugorodik, de vajon túlélést nyújthatnak-e számára egyes iparágak és funkciók? Az EnergyTalks podcast vendége a témában Fodor Imre, az MVM üzleti kereskedelmi igazgatóságának kereskedelmi igazgatója volt.

Aszódi Attila: Ha elengedjük Paks II.-t, a sor végére kerülhetünk

Nagy fejlesztések és fokozott érdeklődés övezi ismét az atomenergiát szerte a világon. Az adatközpontok óriási energiaigénye és a folyamatos üzemű, karbonsemleges áramtermelés szükségessége felpörgette a reaktorprojekteket, köztük a kisebb teljesítményű, moduláris reaktorok fejlesztését is. Mindeközben Magyarországon két kérdés is egyre akutabb választ igényel: meghosszabbítható-e ismét évtizedekkel a működő paksi blokkok üzemideje, illetve mi lesz a 2015-ben megkezdett Paks II. projekttel, amelynek helyén egyelőre egy óriási munkagödör áll, pedig az eredeti tervek szerint akár már üzemelhetne is. Vendégünk mindezen témákban Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára volt.

Villanyszámla kisokos: a rejtett tételek, amik megdobhatják a végösszeget

Miért bukkan fel annyi „rejtett” tétel a villanyszámlán az energiaár mellett? Az EnergyTalks legújabb adásban Nagy Zsuzsa, az E.ON Energiamegoldások Kft. ügyvezető igazgatója közérthetően elmagyarázza, mit takarnak a rendszerhasználati díjak, miért nem „választhatók le” a hálózatról, és hogyan jelenhetnek meg akár külön számlán is. Végigveszik a jogszabály alapján kötelező, gyakran nehezen azonosítható sorokat is: a jövedéki adót, a különféle pénzeszköz tételeket, valamint a havonta változó KÁT-díjat, amely a megújulók támogatásához kapcsolódik. Kiderül az is, miért kaphatunk ugyanarra az időszakra akár több (helyesbítő, sztornó) számlát, és mikor érdemes tényleg gyanakodni. Ha szeretnéd végre tudni, pontosan mit és miért fizetsz, ez az epizód térképet ad a számla apróbetűs világához.

Nagy változások kellenek, hogy beérjen az egyik legnagyobb hungarikum

Az EnergyTalks friss adásában a geotermikus energia kiaknázatlan hazai lehetőségeiről volt szó. Mit jelent pontosan a sekély és a mély geotermia, és miért különleges ebből a szempontból a Kárpát-medence? Mekkora földgázkiváltási potenciált rejt a geotermikus energia az iparban és a távhő szolgáltatásban? Emellett szóba kerülnek még fúrási és engedélyezési kockázatok, és azt is kitárgyaltuk, mi kellene ahhoz, hogy a geotermikus áramtermelés Magyarországon végre stratégiai szintre lépjen. Vendégeink voltak Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke és Szűcs Péter, az MVM Zöld Generáció Zrt. geotermia osztályvezetője.