Ha fel akarunk zárkózni Európához, muszáj beszélnünk a rezsicsökkentésről

Versenyképességi javaslatcsomaggal állt elő a Magyar Energiakereskedők Szövetsége, amely a hazai vállalati energiaárak csökkentését és a magyar gazdaság mozgásterének javítását célozza. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Hiezl Tamás, a MEKSZ elnöke arról beszélt, miért kellene újranyitni a rezsicsökkentésről szóló szakmai vitát. A beszélgetésben szóba kerül a keresztfinanszírozás, a szektorális különadók és az is, hogyan segíthetné a valós energiaköltségek láthatóbbá tétele a versenyképességet. A javaslatok között a fogyasztói edukáció, a dinamikus tarifák és a vállalati rugalmasság erősítése is fontos szerepet kap.

A kritikus esti csúcsban villantottak nagyot a hazai energiatárolók

A legutóbbi feszített időszakban a hazai tárolókapacitások a kritikus esti csúcsban már szemmel látható, akár 500 megawattos extra teljesítménnyel tudtak besegíteni a rendszernek. Bár a technológia rohamléptekkel fejlődik, a csodafegyverként emlegetett eszközök továbbra is komoly műszaki és piaci korlátokba ütköznek. Az EnergyTalks legújabb epizódjában az energiatárolókban rejlő valós potenciált és a hálózatirányítás aktuális kihívásait járjuk körül Dolányi Mihállyal, a sight-E alapító-vezérigazgatójával, részletesen kitérve arra is, miként alakítja át az iparágat a szoftveres optimalizáció és a mesterséges intelligencia.

Este 6 és 9 között dőlhet el minden: így feszíti ki a kánikula a magyar áramellátást

Az egész ország megtapasztalja éppen, hogy a nyári hőhullámok már nemcsak meteorológiai, hanem villamosenergia-piaci stressztesztet is jelentenek: a fogyasztási csúcsok, a naperőművi termelés esti visszaesése és az importkitettség egyszerre feszítik a rendszert. De mit tehet ilyenkor a rendszerirányító, a kereskedő és maga a fogyasztó? Valóban számít-e, ha néhány ezer háztartás későbbre időzíti a mosógépet, a klímát vagy az elektromos autó töltését? És hogyan lehet úgy átalakítani az árazást, a tárolást és a hálózatot, hogy a következő hőhullámok idején ne csak drága, hanem biztonságos is maradjon az áramellátás? Az EnergyTalks vendégei: Batta Gergő, a MAVIR operatív vezérigazgató-helyettese, Istvánffy György, a HUPX piacokért felelős igazgatója, és Hazlach András, az MVM OnEnergy Zrt. trading igazgatója.

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

Eltűnhet a földgáz a cégek életéből? A számlák mögött már látszik a piac átalakulása

A vállalati gázszámla végösszegét nemcsak a földgáz aktuális ára határozza meg, hanem olyan tételek is, mint a rendszerhasználati díj, az MSZKSZ-díj, a kapacitáslekötés költsége vagy a választott szerződéses konstrukció. Sőt, a számlán szereplő mennyiség is eltérhet a mérőn látott értéktől, mivel az elszámolásban a fűtőérték, a nyomásviszonyok és különböző korrekciós tényezők is szerepet játszanak. A cégek számára ezért különösen fontos a fogyasztás pontos tervezése, a lekötött kapacitás optimalizálása, valamint annak eldöntése, hogy fix vagy indexált áras szerződés illeszkedik jobban a működésükhöz. A földgázpiac mindeközben a 2022-es energiaválság és a dekarbonizációs célok hatására fokozatosan zsugorodik, de vajon túlélést nyújthatnak-e számára egyes iparágak és funkciók? Az EnergyTalks podcast vendége a témában Fodor Imre, az MVM üzleti kereskedelmi igazgatóságának kereskedelmi igazgatója volt.

Aszódi Attila: Ha elengedjük Paks II.-t, a sor végére kerülhetünk

Nagy fejlesztések és fokozott érdeklődés övezi ismét az atomenergiát szerte a világon. Az adatközpontok óriási energiaigénye és a folyamatos üzemű, karbonsemleges áramtermelés szükségessége felpörgette a reaktorprojekteket, köztük a kisebb teljesítményű, moduláris reaktorok fejlesztését is. Mindeközben Magyarországon két kérdés is egyre akutabb választ igényel: meghosszabbítható-e ismét évtizedekkel a működő paksi blokkok üzemideje, illetve mi lesz a 2015-ben megkezdett Paks II. projekttel, amelynek helyén egyelőre egy óriási munkagödör áll, pedig az eredeti tervek szerint akár már üzemelhetne is. Vendégünk mindezen témákban Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára volt.

Villanyszámla kisokos: a rejtett tételek, amik megdobhatják a végösszeget

Miért bukkan fel annyi „rejtett” tétel a villanyszámlán az energiaár mellett? Az EnergyTalks legújabb adásban Nagy Zsuzsa, az E.ON Energiamegoldások Kft. ügyvezető igazgatója közérthetően elmagyarázza, mit takarnak a rendszerhasználati díjak, miért nem „választhatók le” a hálózatról, és hogyan jelenhetnek meg akár külön számlán is. Végigveszik a jogszabály alapján kötelező, gyakran nehezen azonosítható sorokat is: a jövedéki adót, a különféle pénzeszköz tételeket, valamint a havonta változó KÁT-díjat, amely a megújulók támogatásához kapcsolódik. Kiderül az is, miért kaphatunk ugyanarra az időszakra akár több (helyesbítő, sztornó) számlát, és mikor érdemes tényleg gyanakodni. Ha szeretnéd végre tudni, pontosan mit és miért fizetsz, ez az epizód térképet ad a számla apróbetűs világához.

Nagy változások kellenek, hogy beérjen az egyik legnagyobb hungarikum

Az EnergyTalks friss adásában a geotermikus energia kiaknázatlan hazai lehetőségeiről volt szó. Mit jelent pontosan a sekély és a mély geotermia, és miért különleges ebből a szempontból a Kárpát-medence? Mekkora földgázkiváltási potenciált rejt a geotermikus energia az iparban és a távhő szolgáltatásban? Emellett szóba kerülnek még fúrási és engedélyezési kockázatok, és azt is kitárgyaltuk, mi kellene ahhoz, hogy a geotermikus áramtermelés Magyarországon végre stratégiai szintre lépjen. Vendégeink voltak Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke és Szűcs Péter, az MVM Zöld Generáció Zrt. geotermia osztályvezetője.

Asztalon a javaslat, amely lenyomná a hazai energiaköltségeket

Az országgyűlési választások utáni politikai és piaci átrendeződés – a „megtáltosodó” forinttal együtt – újra fókuszba hozta, hogy a vállalatok mikor és milyen konstrukcióban szerződjenek áramra és gázra. Az EnergyTalks legfrissebb adásában Bali Gáborral és Kecskeméti Balázzsal, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének gáz- és árampiaci szakértőivel jártuk körbe, miért erősödött fel a kivárás a vállalati energiabeszerzésekben. A beszélgetésben szó esett a 2022-es energiaválság örökségéről, a határidős és spot árak volatilitásáról, valamint arról, hogy a fix, indexált és fixálási opcióval kombinált termékek hogyan segíthetnek a kockázatkezelésben. Kitértek a magyar energiaárak felárainak okaira, a szabályozói kiszámíthatóság, a különadók és a KÁT-rendszer torzító hatására is.

Nyár közepéig tarthat a türelem: utána jöhet az igazi energiasokk

Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli adok-kapok napok alatt szétszakította az energiapia­cok megszokott logikáját: miközben a határidős olajárak már a lehiggadás lehetőségét árazzák, a fizikai piacon sosem látott felár alakult ki, és a stratégiai készletek felszabadítása is csak átmeneti mankónak tűnik. De mit olvas ki ebből egy befektető: mennyire tartható a „két hét tűzszünet”, hol jöhet a következő infrastruktúrasokk, és milyen gyorsan gyűrűzik be mindez az ipari nyersanyagokba a műtrágyától az alumíniumon át az ezüstig? Az EnergyTalks vendége Maróti Ádám, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere volt, akivel azt is körbejártuk, mikor válik valós hiánnyá a papíron kezelhető kockázat, kik lehetnek a rövid távú nyertesek és vesztesek, és mi az a forgatókönyv, amely egyetlen rossz találattal újraírhatja az energiaátmenet tempóját is.