Sötétben tapogatózik a magyar elit - Nincsenek képben az új vagyontervezési intézményekkel

„Nagyon sok cégörökléssel kapcsolatos konferencián hangzik el, hogy súlyos problémát fog okozni a családi vállalkozásoknál a generációs vagyontranszfer bizonytalansága. Rezignáltan sóhajtoznak a szakértők, hogy nagy baj lesz, mivel az utódok nem akarják tovább vinni a családi üzletet. Mégis azt látom, hogy a legtöbb rendezvényről és kiadványból hiányzik a konkrét útmutatás és a gyakorlati megközelítés” – mondta a Portfolio-nak dr. Magyar Csaba, a könyv egyik társszerzője, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója. 

Magyarországon 2014 óta érhetőek el azok a szofisztikált vagyontervezési megoldások, amelyek a családi vagyonok átörökítését, biztonságát szavatolják, illetve garantálják a vagyonvédelmet nem várt élethelyzetekben is. Az elmúlt néhány évben ezeket a megoldásokat a célközönség döntő hányada csak tisztes távolságból figyelte, de nem mert közelebb menni, hiszen nem tudta, mire számítson, hogyan használja. „Az érintettek többsége azért nem lépett, mert a kulcslyukon keresztül azt látta, hogy félhomály van a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítvány és a magántőkealap feliratú szobában pedig az ajtó nyitva volt, csak be kellett volna lépni és felkapcsolni a lámpát” – tette hozzá dr. Sándor István, jogászprofesszor.

Az építési vállalkozó, a borász és a kiégett bróker

„Istvánnal és Csabával úgy láttuk, hogy ebben a témában jellemzően a jogászi megközelítést alkalmazó könyvek jelentek meg, mi pedig egy olyan könyvet szerettünk volna, amely nem kizárólag a szakmának szól, hanem azoknak is, akik életszerű példákra és történetekre vágynak, amely inspirálja az üzleti fantáziájukat. Nem az volt a célunk, hogy a jogszabályhelyeket részletesen felsoroljuk, hanem útmutató gyanánt az előírások megértését helyeztük előtérbe, hogy az olvasó az útvesztő helyett inkább egy kijárattal rendelkező vagyontervezési labirintusban barangoljon” – mondta a könyvről dr. Magyar-Csatlós Judit, és kiemelte:

az olvasmányosabb jogi szakkönyvek világát igyekeztünk ötvözni a modern menedzsment kiadványok hangvételével.

„Persze nem lehet kihagyni a jogszabályok bemutatását, de próbáltuk minél egyszerűbben fogalmazni. Ezekhez a részekhez minden esetben közérthető gyakorlati példákat is kapcsoltunk” – tette hozzá dr. Sándor István. Majd „regény a regényben” jelleggel, mind a három jogintézmény kapcsán egy-egy család kitalált történetén keresztül lehet megismerkedni a gyakorlati alkalmazással: a bizalmi vagyonkezelés esetében egy bonyolult céghálóval bajlódó építési vállalkozó a főszereplő, a vagyonkezelő alapítványról szóló fejezetben pedig egy borász, akinek nincs megfelelő örököse, a harmadik történet pedig egy exbrókerről szól, aki egy magántőkealapban gondolkodik.

A könyvben külön fejezeteket kapott a titokvédelem és az adózás témaköre. A szerzők szerint az utóbbiak azért is kaptak jelentős szerepet, mert tapasztalataik szerint az üzleti élet szereplőit ezek a területek érdeklik leginkább.

Amikor már értik a struktúrát, akkor menetrend szerint rákérdeznek, hogy adózási szempontból hogyan alakul egy ilyen tranzakció, illetve mi az, amire ráláthatnak egyes családtagok vagy az üzleti konkurensek

- tette hozzá dr. Magyar Csaba.

Nálunk fiatal intézmény, de nem kell végig bukdácsolni a szamárlétrát

A könyv szerzői szerint Magyarországon a vagyontervezési kultúra elért abba a fázisba, amikor nagyobb edukációra van szükség, hogy szintet lehessen lépni. Nyugat-Európában már túl vannak az ötödik generációváltáson a családi vállalkozások. Kezdetben a rutin hiánya problémát okozott mindenhol, aminek meg is lett a következménye, sok esetben súlyos vagyonvesztés. „Feltehetően nálunk is akkor kezdenek majd igazán gondolkodni ezen, amikor a top 100 magyar vállalkozó közül valaki elhalálozik, majd az örökösök a bulvárlapok címlapjain marakodnak a koncon az elveszett végrendelet miatt” – mondták a könyv szerzői. Szerencsére Magyarországon lassanként egyre többen vannak, akik alkalmaznak hasonló módszereket, ők időben léptek, de általánosságban elmondható, hogy még a végrendelet nyújtotta lehetőséggel is kevesen élnek, pedig ez lenne a minimum követelmény. 

Az elmúlt évben a járvány azonban sok vállalkozót ráébresztett, hogy mégiscsak rendezni kellene a családi örökséget, többen kötöttek életbiztosítást, és a végrendelkezési hajlandóság is nőtt. A szakértők szerint a vagyontervezéshez ma jogszabályilag minden adott:

Magyarországon a jogalkotó időben lépett, tulajdonképpen terített asztal és változatos étlap várja a felkészülés előtt álló vállalkozókat. Most tartunk ott, hogy fel kellene ismerni a látszólag egzotikus ételeket és megízlelni őket.

Ugyanakkor nem szabad elmenni amellett, hogy ezek a lehetőségek csak néhány éve elérhetőek hazánkban, sokaknak ez még nem volt tananyag, emiatt nem várható el, hogy magabiztosan éljen ezekkel a megoldásokkal. Durván tíz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy ezek ott éljenek a fejekben gyakorlati szempontból is.

További akadályozó tényező a gyakorlati alkalmazásban, hogy nincs még kialakult bírósági gyakorlat ezen a területen. „Mi történik, ha bizalmi vagyonkezelési szerződést kötöttem, vagy vagyonkezelő alapítványt hoztam létre, majd a halálom után pereskednek az örökösök? Ez a félelem mindaddig fennáll, amíg nem lesz 10-12 bírósági eset ezen a fronton, amelyek megnyugtató példával járnak mások előtt” – mondta dr. Magyar Csaba, ugyanakkor hozzátette, hogy tulajdonképpen egy hétköznapi ingatlan adásvételi szerződés esetén is, ha később vita van a vevő és az eladó között, nem lehet előre borítékolni, hogy miképpen dönt majd a bíróság, de ezt a félelmet már jobban megszoktuk, együtt tudunk élni vele.

Azokban az országokban, ahol már régóta elérhetőek az említett jogintézmények, annyira mélyen élnek az emberek tudatában, mint nálunk egy szimpla megbízási szerződés. „Évtizedek, évszázadok alatt megszokták, része lett a hétköznapi gondolkodásnak. Vannak olyan országok, ahol a kis kedvencek tartására is bizalmi vagyonkezelést alkalmaznak” – tette hozzá dr. Sándor István, jogászprofesszor.

A Ptk. franciakulcsa

A generációs vagyontranszfer mellett a vagyonvédelem is fontos hívószó, különösen abban az esetben, amikor valami baj történik, amelynek következtében a magánvagyonunk is veszélybe kerülhet (például születik egy kedvezőtlen adóhatósági megállapítás, vagy csődbe megy a vállalkozás).

Nem végrehajtható a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon, ha azt megelőzően kötöttem meg a szerződést, hogy tudtam vagy tudnom kellett volna arról, hogy beáll a fizetési kötelezettségem

– hívta fel a figyelmet dr. Magyar Csaba.

Akár olyan felállás is megállja a helyét jogilag, amikor valaki saját magának adja bizalmi vagyonkezelésbe a vagyont még a megfelelő időben. Ha bármilyen okból végrehajtás indul a vagyonrendelő ellen, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonra ez már nem terjedhet ki, hiszen ilyenkor már bizalmi vagyonkezelői minőségben tulajdonos az egykori vagyonrendelő.

Jó szolgálatot tehet a bizalmi vagyonkezelés a tékozló örökösök ügyében is. „Ha úgy látjuk, hogy a gyermek még nem érett meg arra, hogy megkapja a vagyont, ezekkel a módszerekkel előre meg lehet határozni, hogy csak meghatározott összegű apanázst kapjon különféle feltételekkel"– tette hozzá dr. Magyar-Csatlós Judit, társszerző.

 „Nagyon találó az a megfogalmazás, amely szerint ez a Ptk. franciakulcsa: számtalan élethelyzetre lehet ráilleszteni” – mondta a szakember. Gyakorlatilag szinte bárki lehet bizalmi vagyonkezelő, azonban, ha egynél több szerződést köt, akkor az már üzletszerűnek minősül, és azt csak MNB engedéllyel lehet végezni.

A cikk és a könyv megjelenését a Crystal Worldwide Zrt. támogatta.