Nem a gépek veszik el a munkánkat, hanem akik jól használják azokat

Közép-Európában már minden harmadik szervezetnek közvetlen tapasztalata van a generatív mesterséges intelligenciával, és mindössze a vállalatok négy százaléka várja passzívan, hogy a versenytársak tegyék meg az első lépést. A régióban négyből három pénzügyi vezető (73%) úgy véli, hogy az AI fontos a vállalatuk stratégiája szempontjából – derül ki a Deloitte CFO felmérése szerint. A megkérdezett pénzügyi vezetők fele költségcsökkentést vár a mesterséges intelligencia bevezetésétől, az ágazatokat tekintve a technológia, a média, a telekommunikáció, a fogyasztói szegmens, valamint az üzleti és a szakmai szolgáltatások terén látják leginkább fontosnak a terjedését.

A fő előny, amelyet minden második közép-európai pénzügyi vezető (49%) vár a technológiától, az a költségcsökkentés, a második helyen pedig az előrejelzések pontosságának növekedése áll (43%).

Egy másik, globális felmérés szerint pedig minden AI-be fektetett dollár egy év alatt átlagosan 3,5 dollár hasznot hajt a cégeknek.

A McKinsey kutatása több konkrét üzleti területet is beazonosított, ahol már elindult a mesterséges intelligencia alkalmazása:

• Marketing és értékesítés: személyre szabott marketing, közösségi média és technikai értékesítési tartalmak (beleértve a szöveget, képeket és videókat); az egyes üzletágakhoz, például a kiskereskedelemhez igazított asszisztensek létrehozása
• IT/mérnöki munka: programkódok írása, dokumentálása és felülvizsgálata
• Kockázatkezelés és jogi terület: összetett kérdések megválaszolása, hatalmas mennyiségű jogi dokumentációból való merítés, éves jelentések készítése és felülvizsgálata
• K+F: például a gyógyszerkutatás felgyorsítása a betegségek jobb megértése és a kémiai struktúrák felfedezése révén
• HR: a vállalatra, iparágra, céges kultúrára szabott interjúkérdések kidolgozása, az onboarding automatizálása, a kezdeti lépések (munkaügyi, jogi tanácsok stb.) segítése

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a mesterséges intelligencia egy szervezeti képesség, amit ki kell fejlesztenie a cégeknek, az AI-funkciók bevezetése alapos előkészületet igényel, stratégiailag kell gondolkozni az implementációjáról, átfogó célok felállításával és prioritások meghatározásával. Nagy a szerepe sok más mellett az agilitásnak, a gyorsaságnak és a visszajelzések beépítésének is, elengedhetetlen az adatok rendbehozatala, kellhet hozzá a felhőtechnológia is, és a megfelelő embereket is biztosítani kell hozzá.

Az AI az új Excel

A Neuron Solutions társalapító ügyvezetője szerint hasonló a helyzet az AI-al most, mint az Excellel a 90-es években: „Amikor elkezdtem dolgozni, volt olyan kolléga, aki külön számológéppel adta össze az egyes oszlopokban szereplő számokat, majd azokat gépelte be az Excel-tábla megfelelő helyére. Ma valahol itt tartunk a mesterséges intelligencia alapú irodai asszisztensekkel, az egyének és a szervezetek is csak ismerkednek vele, tanulják még a használatát” – mondta Kovács Gyula, és hozzátette: a nehéz kezdés után mára 1,1 milliárd ember használ Excelt számtalan, az indulásnál még nem is ismert célra (sőt az ügyesebbek még tetris -t is tudnak építeni benne), vagyis idővel

az AI használata is általánosan elvárt készség, a digitális írástudás része lesz.

Az első hétköznapi felhasználók számára használható generatív AI (ChatGPT) megjelenésétől pár hét alatt jutott el százmillió felhasználóig, a vállalatok most már nem a technológia mibenléte iránt érdeklődnek, hanem a felhasználhatóságáról, bevezetéséről, a mögöttes IT-architektúra megteremtéséről, a kockázatok kezeléséről és az előnyök kiaknázásáról. Ennek megfelelően számos AI témájú képzés elérhető már a piacon, ezek minősége, hatékonysága, szakmai szintje változó, ezért érdemes megbízható, akadémiai és piaci tapasztalattal is rendelkező oktatási intézményeket keresni.

Az AI-szakemberek iránti kereslet folyamatosan növekszik, bár egyelőre nem beszélhetünk igazi hiányszakmáról. Az általános programozói kompetencia iránti kereslet csökkenése azonban már érzékelhető, részben éppen az AI-alapú kódolástámogató eszközöknek köszönhetően. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb az igény az AI-tapasztalattal rendelkező szakemberekre, akik képesek a technológiát a vállalat egyedi igényeire szabni és integrálni a meglévő rendszerekbe

– mondta a cég ügyvezetője.

Ezért a piaci igényekhez igazodva,

az Óbudai Egyetemmel közösen elindítanak egy 36 órás képzést (6nap x 6 óra) Generative AI Bootcamp név alatt, amely május 29-én indul.

„A gyorsan változó piaci környezetben az egyetemeknek nyitnia kell a gyors, gyakorlati tudást biztosító, mikrotanúsítványt kínáló, piaci alapú szakmai képzések irányába az akadémiai minőség megtartása mellett” – mondta a Portfolio-nak Dr. Eigner György, Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai karának dékánja. Hozzátette: az ilyen képzések mellett természetesen a hagyományos egyetemi oktatásba is be kell csatornázni az ipari és piaci tapasztalatokat, hogy gyakorlati tudással rendelkező hallgatókat képezzenek.

Az AI területén azonban olyan gyorsan változik a technológia, hogy nehéz naprakésznek maradni, így az egyetemek és a képzések szerepe ebben az esetben elsősorban az alapok átadása, a technológia megértésének elősegítése és felhasználási lehetőségek bemutatása. Ez a stabil alap lehetővé teszi az egyének számára, hogy később önállóan is kövessék a fejlődést, és folyamatosan fejlesszék tudásukat.

Az AI Akadémia brand alatt ugyanakkor további technológiai és üzleti AI képzés is indul majd, továbbá az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának BSc képzésein az AI használatát az új tantervekben kompetenciaként építették be. A mérnökinformatikus képzésben már alapképzési szinten AI specializációt indított a Kar, és AI témájú posztgraduális, illetve MSc képzést is terveznek, amelyekbe rövid ciklusú képzéseket is integrálni fogják.

A cikk megjelenését a képzést indító Óbudai Egyetem és a Neuron Solutions támogatta.

Címlapkép forrása: Getty Images