Napjainkban ünnepeljük Magyarország és másik kilenc tagország Európa Unióhoz való csatlakozásának 20. évfordulóját, amely egyben lehetőséget kínál arra is, hogy megvizsgáljuk, hogyan változott a csatlakozó országok gazdasági szerepe az Európai Unióban. Gazdasági szempontból az egyik legfontosabb kérdés a külkereskedelmi kapcsolatok alakulása és a különböző ellátási láncok változása. Vajon a kevésbé fejlett, 2004-ben csatlakozó országoknak sikerült elmozdulni az európai ellátási láncok perifériájáról, erősebben integrálódva ezáltal az Európai Unióba? Ebben a cikkben ezt a kérdéskört járom körül.
Az ukrán dolgozók az oroszok elleni háború óta csak „átutazók”, döntő többségében az ázsiai munkaerőre álltak át a magyar cégek, ha külföldiekben gondolkodnak. Óriásit ugrott a fülöp-szigeteki munkavállalók száma, de továbbra is nagy számban hoznak be vietnámi, legújabban pedig kirgiz dolgozókat. Bár az átlag ázsiai dolgozó számára jobb a bérszínvonal Magyarországon az otthoni lehetőségeihez képest, azért a nyugat-európai fizetésekkel még nem tudják felvenni a versenyt a legnagyobb itthoni cégek sem. Cikkünkből az is kiderül, mi a titka annak, hogy sok dolgozó mégis Magyarországot választja.
Magyarország és Örményország nagykövetséget nyit egymás fővárosában, ez újabb fontos lépés a két ország között sokat javuló viszonyban a diplomáciai kapcsolatok másfél évvel ezelőtti helyreállítása óta - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
Hazánk immár két évtizede tagja az Európai Uniónak. A csatlakozás makrogazdasági aspektusait vizsgálva elmondható, hogy Magyarországnak az uniós tagság nagyjából annyira meghatározó, mint az embernek a levegővétel. Ugyanakkor az elmúlt húsz év mérlege meglehetősen összetett, felemás képet vetít elénk. A magyar gazdaság a legfontosabb fejlettségi mutatókat tekintve a szűkebb régiós országok körében a második helyen lépett be az EU-ba. Noha a konvergencia az uniós átlag felé folytatódott, annak dinamikája a tabella hátsó felébe sorol bennünket és mögöttünk álló országok előztek (Lengyelország, Románia) vagy értek be minket (Horvátország). Ennek okai elsősorban az országhatáron belül keresendők, hiszen a kedvező relatív pozíció mellett az előző uniós költségvetési ciklusból is temérdek forrást hívhatott le Magyarország.
Húsz év után még mindig sikertörténetnek látszik az Európai Unió nagy, 2004-es bővítése, azonban már felszínre jöttek problémák a tagállamok felzárkózásánál. Sok ország már a magas hozzáadott értékű ipari beruházások felé fordult, de ebben Magyarország egyelőre a kivételek között szerepel. Az EU-ban már reformot sürgetnek a kohéziós politika átalakítására.
A Fővárosi Törvényszék döntése alapján a kormánynak 15 napon belül nyilvánosságra kell hoznia a Yettel privatizációjának részleteit, miután Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető sikeresen pert nyert az adatigénylési ügyben - írta meg a Telex.
A magyar gáztárolók együttes töltöttsége a legfrissebb, ma reggeli, adat szerint továbbra is 68%-os, ami az elmúlt évtized rekordja közeli szintet jelent, és egyúttal jócskán túlszárnyalja a május elsejére elvárt 37%-os szintet. Nemcsak itthon rekordközeli a gáztárolók töltöttsége, hanem összeurópai szinten is igaz ez.
Az Eurowag bejelentette, hogy Prime Network néven új szegmenst vezet be elfogadói hálózatában a nagy tranzitútvonalak mentén. A Prime üzemanyagtöltő állomások, az Eurowag már meglévő elfogadói hálózatából kerülnek kiválasztásra egy szigorú kritérium rendszer szerint - írja a Telex.
Magyarország – Litvániával és a Lettországgal – holtversenyben a második legjobb GDP-növekedést produkálta az idei első negyedévben, csak Írország mutatott jobb teljesítményt. Az eddig ismert adatok alapján egyedül Svédország gazdasága zsugorodott ebben az időszakban.
Kit érdekel a GDP? Hogy Románia megelőzte Magyarországot? Ez csak egy ködös, az átlagember számára megfoghatatlan gazdasági mutatószám! Nézzük inkább a béreket, hiszen az embereket ez érdekli! Mert a bérek Magyarországon magasabbak, mint Romániában, ugye? Sajnos már nem. A románok ugyanis az árszinttel korrigált bérekben is előztek tavaly. Vagyis a románok - immár minden mutatószám alapján - többet tudnak vásárolni, mint a magyarok.
Miután a múlt heti Kormányinfón már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy május 8-10. között Magyarországra látogat Hszi Csin-ping kínai államfő, hétfőn a kínai külügyminisztérium felfedte az európai ötnapos körút néhány fontos részletét.
Törökország értesítette a szövetségeseit arról, hogy támogatni fogja Mark Rutte holland kormányfő megválasztását a NATO új főtitkárának - közölte hétfőn Öncü Keceli, a török külügyminisztérium szóvivője.
Az Európai Polgári Szabadságjogi Unió (Liberties) jelentése szerint az EU-ban romlott a médiaszabadság helyzete, és több országban „veszélyesen közel van a válsághoz”. A 19 ország 37 jogvédő csoportjával közösen összeállított jelentés az újságírók elleni fenyegetéseket, a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlensége elleni támadásokat és a médiatulajdon nagymértékű koncentrációját emeli ki fő aggályként. Magyarországon mind a három területen problémákat látnak, mindez pedig újabb EU-s konfliktusokhoz vezethet, mert a Liberties jelentéseit az Európai Bizottság is felhasználja saját elemzéseihez és döntéseihez.
Tizenegy uniós ország, köztük Magyarország, de olyan nagy államok is, mint Franciaország és Olaszország is várhatóan új eljárást kapnak a nyakukba az Európai Bizottságtól. A túlzott állami kiadások miatt lép majd Brüsszel, amint az új költségvetési szabályok idén hatályba lépnek.
Elérte a 100 ezer főt a Magyarországon dolgozó külföldiek száma a KSH friss adatai alapján. Eddig még sosem dolgozott ilyen sok külföldi hazánkban, és várhatóan tovább nő a létszámuk a következő időszakban.
A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.
Az iváncsai dolgozók úgy tudják, hétfőn folytatódnak az elbocsátások.
Ő lesz Oroszország új védelmi minisztere.
76 résztvevő ellen indult eljárás.
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.