Szeptemberben is folytatódtak a romló népesedési folyamatok: 3 százalékkal kevesebb gyerek született, mint tavaly szeptemberben, és 20-szal többen haltak meg, mint egy évvel ezelőtt. A természetes fogyás mindezek eredőjeként 17 százalékkal emelkedett.
Jelentős népességfogyásra kell felkészülni Magyarországon az elkövetkező évtizedekben, amin az sem fog érdemben változtatni, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, az életbe lépő szigorúbb külföldi munkavállalási szabályozás miatt pedig kevesebben vándorolnak majd a szigetországba - olvasható az ING legfrissebb elemzésében. Bár nem néz ki túl jól a magyar népesedési folyamat, nálunk sokkal rosszabb helyzetben lévő országokkal is találkozhatunk a térségünkben, miközben Nyugat-Európában több országban is jelentős népességnövekedés várható.
Világszerte drasztikusan csökkent a termékenységi ráta az 1950 és 2017 közötti időszakban - derült ki a The Lancet című orvosi folyóiratban publikált új tanulmányból. Ez azt is tartalmazza, hogy a világ országainak csaknem felében immár nem születik elegendő gyermek a népesség méretének fenntartásához, így vízválasztóhoz érkezett a világ.
Csökken a születések száma, növekszik a termékenységi arányszám, növekszik a gyermektelenek aránya, megrekedt a várható élettartam javulása és mintha trendforduló következett volna be a kivándorlás ütemében - ezeket a főbb megállapításokat ismertette Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Intézetének igazgatója a negyedik alkalommal megjelenő Demográfiai Portré hétfői bemutatóján.
Több mint tíz százalékkal csökkent a lakosság Németország keleti tartományaiban, a volt NDK területén az ország 1990-es újraegyesítése óta a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) kimutatása szerint, amely az október 3-i nemzeti ünnepre, a német egység napjára időzítve jelent meg.
Tavaly már a második egymást követő évben született egymilliónál kevesebb gyermek Japánban, miközben rekordot döntött az elhalálozások száma, így a szigetország lakossága - az ott élő külföldieket nem számítva - rekord mértékben, 374 ezer fővel csökkent
Európában egyetlen olyan ország sincs, ahol a népesség hosszú távú fenntartásához szükséges számú gyerek születne, közben azonban kivétel nélkül az összes afrikai, és jó néhány ázsiai országban nagyon magas az egy nőre jutó gyerekszám, ami garantálja, hogy ezeknek az országoknak a népessége a következő években / évtizedekben rohamosan növekedjen. Látványos térkép a világ népesedési helyzetéről.
Orbán Viktor az elmúlt időszakban többször is nyilvánvalóvá tette, hogy az új kormányciklus legfontosabb feladata Magyarország súlyos demográfiai problémájának megoldása lesz, amihez a termékenységi rátát 2030-ra a jelenlegi 1,5-ről 2,1-re kell növelni. Ha össze is jönne a bravúr, akkor is még évtizedekig gyorsan fogyna a magyar népesség: a 2080-as években 8 millió 2-300 ezer környékén stabilizálódna a populáció. Bár ez is ijesztő ütemű fogyást jelentene, még mindig kedvezőbb forgatókönyv lenne, mintha az ENSZ jóslata válna be, ami az évszázad végére 6,5 milliónál is alacsonyabb népességet valószínűsít. Látványos ábrákon három különböző forgatókönyv.
Egyre többször kerülnek a figyelem középpontjába a régiós országok a rendkívül kedvezőtlen demográfiai folyamataik miatt. A héten Horvátországból érkeztek aggasztó hírek, legutóbb pedig Észtország és Lettország szomorú történetét mutatta be részletesen a Bloomberg hírügynökség. Közben Magyarországon is központi témává akarja tenni a kormány a demográfiai fordulat szükségességét.
A Visegrádi négyeken belül 2012 és 2016 között messze Magyarország rendelkezett a legmagasabb a halálozási aránnyal, és mivel az élveszületések is elmaradtak a többi országétól, nálunk volt a leggyorsabb a természetes fogyás üteme. A várható élettartam és a népesség koreloszlása alapján megállapítható, hogy nem azért kiguróan magas a magyar halálozási arány, mert a lakosságban sokkal több az idős ember, az okok inkább az életmódban és az egészségügyi rendszerben keresendők.
A horvát kormány az ötödik demográfiai stratégia kidolgozására készül 1996-óta, miközben az eddigieket sem valósították meg a súlyos demográfiai gondokkal küszködő országban - írta a Jutarnji List című horvát napilap hétfői elemzésében. Pedig indokolt lenne a sietség, az ország népessége ugyanis rohamosan csökken, néhány éven belül 4 millió alá eshet.
Ha a jelenlegi népesedési folyamatokban nem következik be radikális változás, akkor a közép-kelet-európai országok nagy részének jelentős népességcsökkenéssel kell számolnia a 21. század közepéig - ezt a folyamatot ábrázolja a factsmaps.com által készített térkép. A legrosszabb helyzetben Moldova és a Balti országok vannak.
2017 júniusában 7328 gyermek született, 2,6%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A 9225 halálozás 5,4%-os csökkenést jelent, a természetes fogyás 1897 fő volt, 326-tal kevesebb az egy évvel korábbinál. 2017 I. félévében 43 870 gyermek született, 0,2%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A 69 062 halálozás - az év eleji jelentős halálozási növekmény miatt - 8,5%-kal haladta meg a 2016. január-júniusi időszak haláleseteinek számát. A természetes fogyás 25 192 fő volt, 5289-cel több az egy évvel korábbinál.
Egy évszázad alatt a közép-és kelet-európai térség tíz országának népességének több mint negyede eltűnhet, de akad olyan ország is, ahol a 21. század végére becsült népesség a 2000-es populáció kevesebb mint 50%-a lesz. Magyarországon ez az arány 62,5%, ami bár ijesztő, ezzel még bőven a középmezőnyben vagyunk.
Nemcsak a vidéki kistelepülések ürülnek ki a belföldi elvándorlás és a természetes fogyás miatt, hanem a legtöbb magyar nagyváros is. 2005 és 2016 között Salgótarján népessége közel 20 százalékkal csökkent, de Miskolc lakossága is olyan gyorsasággal fogy, hogy már kevesebben lakják, mint Szegedet. Eközben Győr és Sopron népessége szépen bővül, gyorsabban, mint a fővárosé.
Orbán Viktor csütörtökön felfedte a hónapokkal ezelőtt beharangozott, 2018-tól bevezetendő új családtámogatási program részleteit, amellyel célzottan a jelenlegi negatív demográfiai folyamatokat kívánja a kormány megfékezni, a tervek szerint mindössze 13 év alatt. Számításaink szerint ez azt jelenti, hogy 2030-ban már 100 szülőképes korú nőnek 7 gyermeket kell szülnie a tavalyi 4 helyett.
Nagy kihívást állít Magyarország elé a népesség elöregedésének problémája, ám az ország egyes régiói különösen nagy bajban vannak. A déli országrészen jóval gyorsabb a természetes fogyás, mint máshol, míg a két északi régió a belföldi migráció miatt ürül ki rohamosan. Az országon belüli és a nemzetközi vándorlás egyértelmű nyertese Közép-Magyarország, így egyedüli régióként itt még növekszik a népesség.
Magyarország hét régiója közül csak Közép-Magyarország népessége növekszik, vidéken - Nyugat-Dunántúltól eltekintve - folyamatosan fogy a népesség. A belföldi és a nemzetközi migráció, illetve a természetes fogyás különböző mértéke miatt az egyes régiók demográfiai folyamatai eltérően alakulnak.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
