A bankszektor digitalizációja elképzelhetetlen tehetségek bevonzása nélkül
Bank

A bankszektor digitalizációja elképzelhetetlen tehetségek bevonzása nélkül

Portfolio
A klasszikus bankrendszer funkcióját egyelőre a fintech-bigtech szektor nem látja el és egyikük talán nem is fogja tudni, másikuk pedig nem is akarja - mondta Pereczes János, az MKB Bank digitális ügyvezető igazgatója, a Microsoft Envision Forum 2021 egyik előadója. A szakember a Portfolio-nak arról beszélt, hogy szerinte a technológiát, és annak a felhasználását is itthon kell tartani, sőt be kell tudni vonzani a régióból a legújabb technológiákra építő tehetségeket.

A tavalyi év egyik legmeghatározóbb kijelentése volt, hogy 2 hónap alatt 2 évnyi digitális transzformáció zajlott le. Igaz ez a magyar pénzintézetekre is? Vagy úgy érdemes inkább nézni, hogy az elmúlt évek jelentős technológiai fejlesztései 2020-ban tudtak hasznosulni igazán?

Ez azért felemás, azt mondanám, hogy igen is meg nem is. Egy biztos, hogy megnőtt a digitális szolgáltatások iránt igény ügyféloldalon és fel tudtuk gyorsítani mi is a szállításunkat a digitáli szolgáltatások terén. A koronavírus világjárvány egyértelműen validálta a digitális terveinket is.

Amit én kiemelnék az az, hogy nagyban nőtt a digitalizáció iránti belső elfogadottság. Azokban a boardokban, csapatokban ahol ez nem került gyakran napirendre, ott is napi szintű téma lett a digitalizáció. Sokkal könnyebb lett a társterületek bevonása és az együttműködések kialakítása is - megkerülhetetlen kérdés lett. 

Az MKB Banknál mi nem változtattunk a roadmapünkön, inkább úgy fogalmaznék, hogy felgyorsítottuk annak végrehajtását és kiegészítettük néhány a COVID által generált igény megvalósításával, például az MKB Fintechlab partnership programon keresztül bevezettük a magyar bankok közül elsők között a digitális ügyfélhívó rendszert, amit sikeres pilot után felskáláztunk a teljes fióki hálózatra kevesebb mint egy év alatt.

Mik voltak azok a fejlesztések, amik a kialakult helyzet hatására valósultak meg? És mik azok, amik még folyamatban vannak?

A vírus megjelenésével, tavaly márciustól olyan megoldásokat kellett gyorsan hoznunk az ügyfeleinknek, amelyek csökkentették a fizikai térben, a fiókhálózatunkban tartózkodást, illetve megkönnyítették a távoli, online ügyintézést.Így vezettük be a korábban említett digitális ügyfélhívó rendszert, megújítottuk az érintésmentes fizetési megoldásainkat a mobilalkalmazásunkban, bevezettük a videóbankot és bevezettük az első teljesen digitális hiteltermékünket, amivel kiemelt ügyfeleink 6 perc alatt juthatnak személyi kölcsönhöz.

Mindezt úgy, hogy a csapataink nem találkozhattak egymással és sokakat kihívás elé állított az a munkakörnyezet, ami otthon fogadta.

Emellett pár példa, amelyeken folyamatosan dolgozunk ügyfeleink visszajelzései alapján: a napokban jöttünk ki az online személyi kölcsön lehetőségével, ami a saját ügyfélkörünk számára már igényelhető is és hamarosan a teljes piac számára elérhetővé tesszük és dolgozunk a napi bankolási mobilalkalmazásunk megújításán is.

Hogy lehet hosszú távon meghatározni a fejlesztési irányokat? Mennyire tudják az MKB Banknál azt, hogy milyen fejlesztések kerülnek sorra 2-5 év múlva?

Nem feltétlen digitális fejlesztési szempontból fognám meg ezt a kérdést. Alapvetően abban hiszünk, hogy a szervezet képességei, kultúrája és víziója szoros összefüggésben van azzal, hogy képes-e a helyes fejlesztési irányokat kiválasztani és azokat megvalósítani magas ügyfélélmény mellett. Azt nem tudjuk kijelenteni, hogy hogyan változik majd az ügyféligény a következő 2-5 évben, azt viszont igen, hogy milyen irányba változik alapvetően a világ és milyen képességek kellenek ezen irányok kiaknázására.

Azt gondolom, hogy a koronavírus jól rávilágított az agilis, gyorsan reagáló és adaptálódni képes szervezeti működés szükségességére.

Ha ezt a szervezeti „fejlesztést” monitorozzuk és pozitív eredményeket látunk, jó eséllyel bankunk is jó fele tart.Ezen kívül a hazai piacon egyedülálló, tizenöt fős és folyamatosan bővülő design csapatunk mélyen integrált a fejlesztési folyamatainkba és folyamatosan kutatjuk az ügyfelek változó igényeit.

Továbbá tágabb kontextusban azt is látjuk, hogy melyek azok a területek, ahol fejlődnünk kell és bigtech, fintech szereplők is diktálják az ütemet. Ezek a napi bankolás, a hitelezés a digitális térben, akár a digitális ökoszisztéma partnerségek és a befektetési tanácsadás bizalmi alapon történő digitalizálása.

Mennyire kell figyelni a nemzetközi trendeket a fejlesztéseknél? És a régiós országokat? Egyértelmű az, hogy a nemzetközi bankóriások, vagy a Szilícium-völgy techcégei évekkel a magyar bankok előtt járnak?

Ma kijelenthető, hogy adott szolgáltatás szintjén mért ügyfélélményben a fintechek és a bigtechek általában jobbat nyújtanak. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a klasszikus bankrendszer funkcióját egyelőre a fintech-bigtech szektor nem látja el és egyikük talán nem is fogja tudni, másikuk pedig nem is akarja. A techcégek megoldásait gyakran emlegetik jobb megoldásnak, ismertebb és jobban csengő „brand”-del rendelkeznek, mint egy hagyományos inkumbens játékosok, magasabb felhasználószámot és magas technológia érettséget tudhatnak magukénak. Mivel az ügyfeleink hozzájuk mérnek minket és egy-egy funkcióra építve ügyfélfigyelmet vonzanak el tőlünk, ezért figyelni kell rájuk.

Rájuk figyelnek az említett nemzetközi bankóriások is egyébként. Ahogy mi az itthoni piacon, ők a nemzetközi piacokon harcolnak ugyanazokért a tehetségekért, akikre a jövőnket építhetjük. Ez egy legalább annyira nehéz verseny, mint az ügyfelekért folytatott harc.

Természetesen a ’nagy pénz, nagy foci’ jelenség itt is igaz, de nem egyértelmű az, hogy a nemzetközi bankóriások évekkel járnak előttünk. Vannak sikeres példák, akiket mi is követünk és évekkel járnak előttünk, és vannak akik csak lépésekkel. Utóbbiakat pont a méretünkből fakadó rugalmasságunknak köszönhetően beérhetünk vagy megelőzhetünk egy jól fókuszált stratégiával.

Mik azok a technológiák, amiben a magyar bankok tudnak példát mutatni, például a régiós versenytársaknak?

Abban hiszek, hogy nem csak a technológiát, hanem annak a felhasználását is itthon kell tartani, sőt be kell tudni vonzani a régióból a legújabb technológiákra építő tehetségeket. A lehetséges területek közül egyet emelnék ki, amelyben komoly potenciált látok, ez a mesterséges intelligencia és az adatok intuitív felhasználása. Több olyan környezeti tényező és központi kezdeményezés (Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, Mesterséges Intelligencia Koalícó és Stratégia) van itthon, amelyekre építhet a szektor és utána a területen felépülő gyakorlati tudást esetleg exportálhatja is.

Személyesen nagyon hiszek a szektorokon átívelő adatalapú együttműködésekben és az erre épülő digitális megoldásokban.

Mi magunk is folyamatosan fektetünk a területen induló vállalkozásokba és állandóan fürkésszük a legjobb startupokat régió szerte. 2016-ban az MKB Fintechlab-bel azt tűztük ki, hogy Budapestet a régió fintech központjává tesszük és jó úton járunk, sokan csatlakoztak azóta hozzánk.

Aktívan keressük az új megoldásokat is. Példaként említhetném azt a 2017-ben bevezetett eszközünket, mely a magyar és közép-európai bankrendszerben is elsőként tudja azonnali reagálással támogatni az ügyfeleket, például akkor, ha egy kártya-használattal probléma adódik.

Mit gondol, mennyire lesz meghatározó a felhőtechnológia szerepe a következő években? Vannak konkrét kitűzött célok ezen a területen? És mennyiben tudják segíteni a magyar bankokat ezen a téren az olyan meghatározó szereplők, mint például a Microsoft?

Nem akarom elvenni az IT vezetők kenyerét, de biztosan az egyik leggyakrabban használt szavak között lesz a következő években a felhő a banki IT-ban és már van is. Azt a szervezeti reakcióképességet amiről korábban beszéltünk meg kell támogatni a technológia oldaláról is és gyorsan reagáló, skálázható, olcsón fenntartható rendszerekre van szükség.

A nemzetközi vendorok a konkrét digitális megoldásokon felül nagyban segíthetnek behozni a nemzetközi legjobb gyakorlatokat és vegyíteni a helyi sajátosságokkal.

A cikk megjelenését a Microsoft Envision Forum 2021 támogatta.

Címlapkép: MKB

Holdblog

Michael Saylor és a "végtelen" pénzmasina

A MicroStrategy 2020-ban kezdett el bitcoint vásárolni. A szoftvercég eredetileg csak többletlikviditását fektette bitcoinba, ám amikor a kriptodeviza jelentős emelkedésnek indult, a vezérigazgat

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nagy esemény jön a bitcoinnál, most érdemes kriptóba befektetni?

Pénzügyi vezető elemző

Pénzügyi vezető elemző
Digital Compliance by Design & Legaltech 2024
2024. május 8.
AI in Business 2024
2024. április 23.
Balaton Konferencia 2024
2024. május 2.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Ez is érdekelhet
csalás scammer marketplace facebook hacker csaló telefon átverés