Megjelent a rendelet az Otthon Start hitelről, újabb bombákat rejtett el benne a kormány

Palkó István

2025. augusztus 01. 07:32

Nemcsak a Gulyás Gergely által csütörtökön bejelentett újdonságokat, hanem más változtatásokat is tartalmaz a tervezethez képest a Magyar Közlönyben megjelent rendelet a szeptember 1-jén induló legfeljebb 3%-os lakáshitelről. Például nem lehet haszonélvezettel terhelt lakást vagy résztulajdont venni a hitelből, és az eladó nem lehet a vevő közeli hozzátartozója vagy élettársa. Könnyítő feltétel viszont, hogy ha szülőt von be adóstársként a hitelfelvevő, akkor elég egyiküknek megfelelni a meglévő vagy korábbi lakástulajdonra vonatkozó feltételeknek. Nem gond már az sem, ha az elmúlt 10 évben akár több lakásban is volt akár 50%-os tulajdona az igénylőnek, ha ez nem egyidejűleg volt igaz. Egyértelművé vált, hogy valóban bérbe lehet adni a hitelből szerzett lakást.

Amit már Gulyás Gergely bejelentett, de most pontosabban látunk

227/2025. (VII. 31.) Korm. rendeletként jelent meg a szabálozás csütörtökön késő este a Magyar Közlönyben az Otthon Start program keretében biztosított fix 3%-os lakáshitelről. Gulyás Gergely csütörtöki bejelentésének megfelelő változás a tervezethez képest, hogy

kedveznek az ingázóknak: az elvárt 2 éves társadalombiztosítási jogviszony időtartamába az igénylő kérésére beszámítandó a kölcsönkérelem benyújtásakor valamely Magyarországgal szomszédos államban bejelentett, igazolt foglalkoztatási jogviszony időtartama,
alsó életkori határt vezettek be: a kölcsönt az a természetes személy igényelheti, aki a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában a 18. életévét már betöltötte,
hasznos alapterület helyett csak alapterület: kikerült a „hasznos” szó a normaszövegből, tehát egyrészt nem vehető igénybe a kölcsön, ha a lakás vételára vagy bekerülési költsége az alapterület négyzetméterára tekintetében meghaladja a bruttó 1,5 millió forintot - ez az igénylőknek kedvező értelmezés lett,
tanya vagy birtokközpont is bekerült: Magyarország területén lévő, belterületi lakás, egylakásos lakóépület, tanya vagy birtokközpont építéséhez, vásárlásához lehet igénybe venni a kölcsönt (kérdés, mennyi belterületi tanya vagy birtokközpont létezik Magyarországon, ez a kikötés hibásnak tűnik),
mégis ki lehet adni a kölcsönből szerzett lakást: az eredeti szöveg szerint elvesztették volna a kamattámogatás visszamenőleg is azok, akik az „otthon használatát harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak”, de ez már nem szerepel a normaszövegben.

Ami újdonságként benne van a rendeletben

Szigorítások és enyhítések egyaránt vannak a rendeletben a tervezethez képest:

újonnan kizárt felhasználási célok: a kölcsön hitelcélja nem lehet olyan otthonban való tulajdonszerzés, amelyet haszonélvezet terhel, és nem lehet lakóingatlan résztulajdonának megszerzése sem,
újonnan kizárt eladók: a kölcsön igénybevételének feltétele, hogy az eladó vagy az építési vállalkozó az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint ha az építő vállalkozásban az igénylő nem rendelkezhet tagsággal vagy részesedéssel, továbbá a vállalkozás tulajdonosa az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa,
adóstársak kedvező bevonása: ha az igénylő valamelyik szülőjét adóstársként bevonják az ügyeletbe, akkor az adóstársra ugyanazok az igénylési feltételek vonatkoznak, egy kivétellel: a meglévő lakástulajdonra vonatkozó korlátoknak elég csak egyiküknek megfelelniük, csakúgy, mint a házastársak esetén.
korábbi, egymás utáni legfeljebb 50%-os lakástulajdonok könnyítése: a kölcsön akkor is igényelhető, ha az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában és a benyújtását megelőző tíz éven belül egyidejűleg legfeljebb egy belterületi lakóingatlanban legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezett – nagy újdonság, hogy bekerült az egyidejűleg szó, tehát ha egymás után voltak ilyen tulajdoni hányadai az igénylőnek, az nem kizáró ok,
az Otthon Start mellé felvett hitel díjstopja: változatlanul előírja a rendelet, hogy a hitelintézet az igénylőktől az Otthon Start igénylésével és folyósításával összefüggésben kizárólag legfeljebb 30 ezer forint díjat kérhet bármilyen jogcímen, ide nem értve az értékbecslés és a helyszíni szemle díját. Újdonság viszont, ha az igénylő piaci lakáshitelt is igényelt ugyanazon lakáscél elérése érdekében, akkor a hitelintézet legfeljebb az általa 2025. május 30-án nyújtott lakáscélú kölcsönöknél alkalmazott díjjal megegyező mértékig számíthat fel díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást a piaci lakáshitel esetében is,
értékbecslés: újdonság, hogy az ingatlan-értékbecslési szakvélemény nem lehet régebbi a kölcsönkérelem benyújtását megelőző 90 napnál, de az benne volt már a tervezetben is, hogy vásárlásnál a vételár legfeljebb 20 százalékkal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől,
tb-könnyítés: továbbra is legalább 2 éves jogviszonnyal kell rendelkeznie az igénylőnek, az utolsó 180 napban szigorúbb szabályokkal (pl. nem elfogadható az álláskeresési támogatás, a közmunkaprogam vagy a külföldön végzett munka a szomszédos országba való ingázást leszámítva), viszont az kikerült a rendeletből, hogy a középfokú vagy felsőfokú nappali tagozatos jogviszony az utolsó 180 napban kizáró ok lenne.

Ami nem változott

Változatlanul igaz, hogy

a lakáshitel maximális összege 50 millió forint lehet, teljes futamideje legfeljebb 25 év, kamata legfeljebb 3% (mint a CSOK Plusz esetén), az önerő 10% is lehet (egyelőre az MNB aktuális adósságfék-szabályai szerint, amelyek alapján jelenleg csak a 41 alatti elsőlakás-vásárlók és a zöld ingatlant vásárlók jogosultak 10% önerőre - kérdés, ez fog-e változni),
Magyarország területén lévő lakóingatlan vásárlásához vagy építéséhez használható fel, előbbi esetében a vételár megfizetésére, utóbbi esetben a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségekre,
lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsön és áthidaló kölcsön, valamint a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsön, vagyis hitelkiváltás nem fér bele a programba,
a kölcsönre ugyanaz az igénylő csak egy alkalommal jogosult, akkor is, ha már visszafizette a kölcsönt és a kamattámogatást,
lakásnál 100 millió, háznál 150 millió a maximális bruttó vételár, illetve bekerülési költség.

Bár a kölcsön abban az esetben igényelhető, ha az igénylő a megelőző tíz éven belül nem rendelkezett saját tulajdonú belterületi lakóingatlannal, nem számít első lakástulajdonnak, tehát nem kizáró ok a hitel felvételénél, ha

a kérelem időpontjában és a megelőző tíz éven belül legfeljebb olyan belterületi lakóingatlanban rendelkezett tulajdonjoggal, amelyben tulajdoni hányadának értékbecslő által megállapított aktuális piaci értéke vagy eladott ingatlannál az adásvételi szerződésben szereplő vételára nem haladta meg a 15 millió forintot,
olyan belterületi lakóingatlannal rendelkezik vagy rendelkezett, amelynek lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy
olyan belterületi lakóingatlannal rendelkezik vagy rendelkezett, amely haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába, és az érintett lakóingatlanban a kölcsön iránti kérelem benyújtásakor is ugyanazon haszonélvező lakik,
a kérelem benyújtása időpontjában és a megelőző tíz éven belül egyidejűleg legfeljebb egy belterületi lakóingatlanban legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezett,
házastársak hitelprogramban való részvétele esetén elegendő, ha az egyik házastárs felel meg a fentieknek, ugyanaz igaz az adóstársként bevont valamelyik szülő esetére is újdonságként, ahogy említettük.