Oszkó Péter
Befektetés

Búcsút int a forintnak, és euró-alapú működésre áll át az OXO Technologies

Varga Szabolcs
A napokban adták ki a társaság féléves jelentését, amelyből kiderül, hogy nyereséggel zárták az év első felét, amely a vállalatcsoport igazgatósági elnöke, Oszkó Péter szerint a hároméves működés tekintetében szép eredmény, mert az ilyen befektetési profilú holdingok a működés első néhány évében alapvetően inkább csak befektetési költségeket számolnak el. Az elnököt arról is kérdeztük, hogyan sikerült kimenteni a társaság pénzét a felszámolás alá került Sberbankból, milyen lépésekkel készülnek egy esetleges recesszióra, és milyen esélyei vannak Magyarországnak megegyeznie az uniós források lehívásáról.

A napokban jött ki a vállalatcsoport féléves jelentése, hogyan értékelné azt, mennyire felel meg az előzetes várakozásainak?

Minden ilyen jelentést a cég működésének és az üzleti környezetnek a kontextusában érdemes értékelni. A mi esetünkben fontos körülmény, hogy ebben a cégstruktúrában 2020 óta működünk és 2021 szeptemberében mentünk a nyilvános piacokra, ehhez képest a 2022 első félévi jelentésükből az derül ki, hogy nyereséges tartományba tudtuk vinni a cég működését, holott egy ilyen típusú befektetési holding a működés első néhány évében alapvetően befektetési költségeket számol el. Azonban egy korai exittel már a harmadik évben nyereségessé tudtuk tenni a céget és úgy látjuk, hogy a stratégiai befektetések képesek olyan mértékű további profittermelésre a jövőben, hogy ez ebben a tartományban is maradhat. Ráadásul egy tőkeemelést is végre tudtunk hajtani az idei első félévben, ami egy erős, stabil likviditást is eredményez, körülbelül egymilliárd forinttal növeltük a nettó eszközértéket és 200 milliós féléves nyereséget számoltunk el az első félévre.

Ahhoz képest, hogy egy konjunktúra-időszakból egy dekonjunktúrába fordultunk, és egy meglehetősen kritikus, akár recessziós kockázatokat is előrevetítő időszak küszöbén vagyunk, azt gondoljuk, hogy ez stabil, biztonságos állapotot eredményez a cég számára.

A magyar befektetési piacon a második negyedévben a volumen több mint 30%-kal esett vissza 2021-hez képest, és számottevő visszaesés volt a befektetési ügyletek számában is. Hogyan sikerült ezzel a tendenciával szembe menni, miben tér el az OXO működése más piaci szereplőktől?

Tudatosan különböző érettségi állapotú cégekből álló portfóliót alakítottunk ki. Azt mondtuk, hogy ebben a régióban ebben az üzletágban csak úgy szabad működni, hogy szektorok, iparágak és érettségi fázisok szerint is diverzifikáljuk a portfóliót. Nemcsak nulláról fektetünk be cégekbe, hanem akár kivásárlunk portfóliókat, átveszünk cégeket. Tehát a jelenlegi kedvező állapot egy diverzifikációs befektetési politika eredménye, ami a mi helyzetünkben kifejezetten logikus, mert ezek a befektetések nagyon magas kockázatúak. Abból fakadóan, hogy a portfóliónak voltak érettebb elemei, tudtunk exitet végrehajtani, és jó nyereségi és likviditási mutatót elérni.

Oszkó Péter
Oszkó Péter, az OXO Technologies igazgatósági elnöke

Ha klasszikus módon nulláról kezdtük volna el építeni a portfóliót, most vakarhatnánk a fejünket, hogy hogyan győzzük meg a befektetőinket arról, hogy a veszteséges működés és a portfólió növekvő kitettsége a romló makrokörnyezetnek nem jelent többletkockázatot a közeljövőben. De mivel tőkét is vontunk be, és korai exitet is végrehajtottunk, ezért a befektetésre rendelkezésre álló források nem csappantak meg, miközben ígéretes új tételekkel bővítettük a portfóliót, mint például a 300 milliós Gloster-befektetésünk, ami már néhány hónap alatt is jelentős felértékelődést mutatott, de szép számban tudtunk korai fázisú befektetéseket is zárni.

Voltak nem várt nehézségek is, az általános negatív makrokörnyezeti hatások mellett például 100 milliós leírásra kényszerültek a Sberbank végelszámolása miatt.

Valójában egy jóval nagyobb kitettséget sikerült ekkora leírásra korlátozni. Ennek háttere, hogy az egyik portfoliócégünk, a szerverhosting szolgáltatást nyújtó Servergarden felvásárlását jelentős, 450 milliós akvizíciós hitellel finanszíroztuk. Ennek a hitelnek a finanszírozója a Sberbank volt, mert annak idején ők tették a legjobb ajánlatot. Az ügylet keretében azt is vállaltuk, hogy a bank lesz az OXO Technologies fő számlavezetője, a háború kitöréséig pedig semmi okunk nem volt arra, hogy ne egy megbízható és prudens bankcsoportnak tekintsük őket, utána azonban az események gyorsan eszkalálódtak. A hazai piacon nem kevesen lepődtek meg azon a gyorsaságon, ahogy a Sberbank működése ellehetetlenült.

Egy dolgot tettünk meg nagyon gyorsan, mielőtt a bank működési engedélyét visszavonták: kérelemmel éltünk, hogy a betétállományunkkal szemben álló akvizíciós hitelünket előtörleszthessük. Ily módon az ott tartott betétünk nagy része megmenekült, ezen felül pedig az OBA által finanszírozott részt is visszakaptuk. Így maradt nagyságrendileg 100 millió forint betétkövetelés, amit leírtunk, azaz ez a féléves eredményünkkel szemben már költségként van elszámolva. Ettől függetlenül a nyilvánosan elérhető hírek alapján van bennünk remény, hogy abból valami még megtérül. Miután pedig a követelést óvatosságból teljes egészében leírtuk, bármennyi megtérül később belőle, az a következő időszak bevételeit növelheti.

Milyen gazdasági környezetre számít a kockázati tőke szektorban az év hátralévő részében, tartható a vállalatcsoport nyereséges működése vagy a további forráskivonások miatt szűk esztendőkre kell készülni?

A negatív gazdasági kilátások azt eredményezik, hogy kevesebb pénz lesz a piacon, Magyarországon és a régióban nyilván az állami pénz, nyugaton pedig a piac lesz óvatosabb, más kritériumok és kockázati értékelések mellet zajlanak majd a befektetések, jobban megnézik, hogy azt a tőkét nem lehet majd működési veszteségekre költeni, hanem ténylegesen növekedésre kell fordítani. Sőt, egyre jobban megnézik, hogy azok a cégek, amelyek finanszírozást kapnak, milyen módon költik el a pénzüket, és milyen gyorsan lesznek képesek nyereséget termelni. Nem lesznek könnyű helyzetben általában a technológiai startupok 2023-ban, egy felgyorsult piacon leszünk, ahol senkinek sem lesz 3-4 éve azzal kísérletezni, hogy majd a fejlesztésekből fog tudni bevételt realizálni, bízva abban, hogy egy állami alap vagy egy piaci szereplő megfinanszírozza ezt a kísérleti időszakot. Minden fejlesztésről fél év alatt ki kell deríteni, hogy működik-e, csak akkor szabad tovább finanszírozni, és nagyon gyorsan el kell jutni abba a fázisba, hogy valaki bevételt termeljen, sőt akár fenntartsa magát, és csak részben kelljen növekedési tőkét pótolnia.  

Nyilván egy kritikusabb gazdasági időszakban még azok a befektetők is óvatosabbak lesznek, akiknek megfelelő likviditás áll rendelkezésére, nagyon gyorsan kell megtalálni a lehető legjobb, már bevételtermelésre és önfenntartásra képes üzleti modelleket. De közben sokkal kevesebb lesz az aktív befektető is, kevesebb szereplőnek kell megtalálni ezeket a jó befektetési célpontokat.

Nekünk ez testhez álló környezet, nem ismeretlen a válság és a gyors alkalmazkodás kényszere, amikor nincs akkora kényelmesség, kevesebb a hibalehetőség, és jó döntéseket kell hozni, jobb teljesítménnyel lehet jó eredményeket felmutatni.

A közeljövő ezzel együtt nem az exitek időszaka lesz, hiszen a vállalatértékelések nyomás alá kerülnek, eladni többnyire csak az fog, aki arra valamilyen okból rákényszerül, minket ilyen kényszer viszont a jelenlegi kedvező likviditási helyzetünkben kevéssé terhel majd. A nyereséges működést úgy tervezzük fenntartani, hogy a stratégiai portfóliónkat szándékozunk dinamikusabban bővíteni, olyan cégekkel, amelyek már rövid távon maguk is nyereséges gazdálkodást folytatnak, így megfelelő arányban tudnak hozzájárulni a csoportműködés költségeihez.

A hozzánk hasonló magánbefektetők, akik jó historikus adatokat tudnak felmutatni, gazdálkodásukat stabilan a nyereséges tartományban tudják tartani és be tudják bizonyítani, hogy ezen a piacon a meglévő kockázatok mellett is tudtak befektetni, a forráshiányos időszakot akár javukra is fordíthatják és versenyelőnyt kovácsolhatnak belőle. Egy olyan portfólióba befektetni, ami eddig is jól szerepelt, és várhatóan a minősége csak javulni fog, mert jó célpontokkal lehet még bővíteni, nyilván szintén megfelelő diverzifikáció mellett, nem tűnik elvetemült dolognak.

Oszkó Péter

Ettől függetlenül nyilván korlátozott részvénypiaci aktivitásra számítunk, azt gondoljuk, hogy a magánmegtakarítások ilyen környezetben nem feltétlenül a legkockázatosabb részvényekbe mennek, hanem állampapírba, lekötött betétbe, egyéb, tipikusan fix hozamú menekülőeszközökbe. Ezért jövőbeli tervként a hazai piac befektetői kört megtartva, egy kicsit szélesebbre akarjuk tárni a befektetői kapcsolatokat.  

Milyen eszközökkel próbálják megszólítani a külföldi befektetőket és milyen egyéb technikai lépésekkel készülnek egy esetleges recesszióra?

Az nyilvánvaló, hogy euróban befektetőket a mai piaci környezetben nehéz nagyobb számban egy forintrészvény jegyzésére rábírni, mert bármennyire is lehet jó a részvény, akkora a volatilitás az árfolyamokban, hogy az bármilyen hozamot elvihet. Viszont általában a piacon még lesz igény ilyen típusú befektetésre, ezért olyan körülményeket szeretnénk teremteni, ahol nemcsak a hazai magánmegtakarításokat tudjuk megszólítani, hanem külföldi euró befektetéseket is. Ezért a nemzetközi pénzügyi jelentési standardokra (IFRS) állunk át, másrészt

2023 január elsejétől a saját tőkét, a részvény névértéket és jegyzést is euróra konvertáljuk.

Ezt a tervet – amelynek célja, hogy a jelenlegi részvényesi kör is eurós részvényekkel rendelkezzen, és minden további tőkebevonás euróban történjen – ősszel fogjuk a közgyűlés elé terjeszteni. Lehet, hogy emiatt a hazai piacon korlátozottabb mértékű megtakarítást tudunk bevonzani, de a forintmegtakarításokat már 10 százalék feletti hozammal le lehet kötni. Azt mondani, hogy mi 15-18 százalékos hozamokat tudunk produkálni, nyilván kockázatosabb módon, mint egy kötvénybefektetés, az önmagában ilyen piaci környezetben egyébként is korlátozott mértékben csábítana hozzánk forrásokat. Euróalapon azonban még nem ilyen a kamatkörnyezet, a két számjegyű hozamok, amiket a kockázati befektetések produkálnak, bőven versenyképesek az elérhető fix hozamokkal szemben.

Egy másik lépés, amelynek a részletei még kidolgozásra várnak, hogy az adott éves nyereség 50 százalékáig szeretnénk a részvény-visszavásárlási programot megvalósítani. Ahogy a sajátos működési struktúránknak is vannak más piacokon előzményei, ez sem saját ötlet, hasonló iparági szereplők is hasonló technikákat alkalmaznak, ennek célja, hogy a befektetők számára egy elérhető likviditás rendszeresen jelen legyen a piacon.

Milyen kockázatokkal számolnak a közeljövőben és melyek azok a befektetésre ajánlott iparágak, amelyekben nagy potenciált látnak a kedvezőtlen piaci környezet ellenére?

Az inflációs környezet a technológiai szektornak és a részvénypiacoknak mindig kihívás. Amikor infláció van, emelkednek a kamatok, akkor kevesebb a pénz a piacon, kevesebb jut a legkockázatosabb tevékenységekre, a technológiai innovációtól vonják el először a forrásokat. Eközben az emelkedő infláció azt is eredményezi, hogy más típusú hozampotenciál alakul ki más eszközökben is. Amíg 1-2 százalékos volt a kamatkörnyezet a technológiai innováció által skálázható üzleti modellekből kinyerhető 15-18 százalékos hozampotenciál nyilván kiugróan vonzó volt, azonban egy olyan kamatkörnyezetben, ahol már az alapkamat is két számjegyű, ennél sokkal nagyobb hozamokat kellene hozni egy forráshiányos környezetben. A reálhozam-potenciál egészen beszűkül, ezért egy hozzánk hasonló típusú cégnek meg kell tenni azokat a fent említett lépéseket, amikkel biztosítja a tartós likviditását és meg tud szólítani akár szélesebb befektetői kört is.

Ezzel együtt azt látjuk, hogy a versenytársainkhoz képest a befektetői kör szisztematikus építése mindig is erősségünk volt. Ebben az iparágban a tevékenységemet egyébként magam is egy nagy hazai bankcsoportnál kezdtem, ott vettem át a kockázatitőke-befektetési üzletág vezetését és abban a szervezetben is két erősséget tudtunk felmutatni a versenytársakhoz képest: egyrészt korábban tudtuk az első exiteket végrehajtani, mint a velünk egyidőben induló más alapok, másrészt párhuzamosan képesek voltunk több új alapot indítani úgy, hogy annak befektetői többségében külső, független befektetők voltak. Márpedig ennek a szakmának ez a kiindulópontja, így lehet megfelelő méretgazdaságosságot elérni és olyan diverzifikált portfóliót kialakítani, ami aztán biztosítani fogja a sikeres befektetések esélyét is.

Oszkó Péter

Nem véletlen, hogy az említett bankcsoport kockázatitőke üzletága azóta is az akkor elindult alapokból szállítja maga is egyre nagyobb számban a sikeres exiteket. De hogy mást ne mondjak, másfél évtizeddel ezelőtti pénzügyi válság során vállalt pénzügyminiszterségem egyik legfontosabb feladata is az volt – még ha kívülről ez nem is látszott ennyire egyértelműen – hogy a megörökölt IMF hitel kiváltására sikerült visszavinni az államháztartás finanszírozását a nemzetközi pénzpiacokra és több intenzív roadshow után sikerült jelentős méretű euró és dollárkötvény kibocsátást is végrehajtani.

Másrészről abban sosem voltunk jók, hogy ügyesen udvaroljunk ki nagy volumenben közpénzeket és önmagában abból építsünk befektetőcsoportot, ahogy azt a hazai piacon egyébként nem kevés szereplő teszi. Egyszer vetemedtünk arra még 2018-ban, hogy egy kockázatitőke területen kiírt közbeszerzésen elinduljunk, ott is csak annak a tapasztalatával gazdagodtunk, hogy hogyan zártak ki minket az eljárásból, hogy aztán egy nálunk sokkal drágább ajánlatot tevő pályázót hirdessenek ki győztesnek. Jól látható tehát, hogy képességeink és lehetőségeink is arra predesztinálnak minket, hogy az eddigi stratégiánkat valósítsuk meg, hiszen mindig is

abban jártunk élen a piacon, hogy új és új befektetőket tudtunk megszólítani. Nem gondolom, hogy ez evidens feladat, sőt, ha megnézzük a hazai piacot, valószínűleg mindenkinek ez a legnagyobb kihívás,

kevesen voltak képesek saját, nem állami befektetői kört kiépíteni és nem csak saját tulajdonosi forrásokból befektetési tevékenységet kialakítani. Ezzel együtt a nemzetközi piacokra csak ezekkel a képességekkel lehet kilépni, ott nehéz anélkül versenybe szállni vagy akár csak labdába rúgni, hogy a hazai piac forrásszűkét magunk mögött tudjuk hagyni.

Az iparágak tekintetében, azt gondoljuk erősségünknek, hogy általában jól sejtjük meg a tendenciákat, és azt, hogy milyen innovációs folyamatokat érdemes meglovagolni. Az eddigi befektetéseink is azért működtek jól, mert jól értettük, hogy a hazai régiós piac alapvetően a B2B szektorban erős, az ott alkalmazott vállalati megoldásokból tudják az itteni csapatok a legtöbbet kihozni. Erősek vagyunk fintech és kiberbiztonsági megoldások vonalán, ami olyan terület, ahol tovább akarunk bővíteni. Nem nagy tudomány a pandémia időszaka után kimondani emellett, hogy az egészségügy területén komoly tere van az innovációknak, ez a folyamat részben el is indult egy közelmúltbeli befektetésünkkel a DicomLabbel, ahol a healthtech területére is beléptünk. A következő kulcsiparág az energiaszektor és a zöldtechnológiák lesznek. Biztos, hogy az innovatív technológiákat az energiaszektorban is sokkal gyorsabban kell tudni piacra vinni és rendelkezésre bocsátani, mint eddig. Ezért az igazgatóság májusban meghozta a döntést, hogy a greentech terület lefedésére egy külön iparági alapot hozunk létre, amely energia, klíma, agrárium témakörökben kíván portfóliót építeni.

Ha már említette a korábbi állami szerepvállalását, hogyan látja most Magyarország helyzetét, piaci szereplőként mire számít például az uniós források tekintetében, sikerül időben megegyeznie a kormányzatnak?

Egyrészről ez a kérdés az üzleti tevékenységeinket csekély mértékben érinti, nemzetközi piacokra fókuszálva és üzleti alapon működve nem vagyunk kitéve a hazai költségvetés és közpolitika kockázatainak. Másrészről viszont itt élünk ebben az országban, ebben a közösségben, így valójában számunkra is elsődleges kérdés, hogy mi lesz az ország sorsa. Ami viszont az egyezkedési folyamatot illeti, abban nem vagyok igazán optimista. Fő problémának azt látom ugyanis, hogy a hazai kormányzati politikai nem biztos, hogy rendelkezik annak a képességével, hogy az alapvető problémát felismerje. Az alapvető probléma ugyanis nem az, hogy az uniós források rendelkezésre bocsátására többletkövetelményeket fogalmaz meg a Bizottság, a magam részéről nem is igazán tekinteném többletkövetelménynek azt, hogy a támogatási források felhasználásának területén ne legyenek visszaélések. A fő probléma valójában az a gondolkodás a gazdaságirányításban, aminek az elsődleges célja és szempontrendszere a politikai klientúraépítés volt és nem látom, hogy ezt a logikát bármilyen tárgyalási fordulóban tett bármilyen formális engedmény mellett a kormány fel akarná adni.

Oszkó Péter

Márpedig az uniós forrásokért zajló egyeztetés nem egy egyszeri egyeztetés, ahol egyszer kell elfogadott jogszabályok formájában egy listában leírt feltételrendszert teljesíteni. Persze ezt is meg kell tenni és egyelőre ebben sem megnyugtató a helyzetünk, nem véletlen, hogy az uniós és a kormányzati kommunikáció között akkora a diszkrepancia, amekkorát a napokban tapasztalhatunk. De a helyzet az,

hogy bármelyik pillanatban is elérjük a formális megegyezést – amit könnyen lehet, hogy most már eleve csak bizonyos mértékű forrásvesztés mellett tudunk elérni – az nem lesz végleges egyezség, mert a feltételek teljesítését az unió folyamatosan vizsgálhatja és ellenőrizheti majd.

Ha tehát a gazdaságirányítás és a vállalati szféra fejlesztésének alapvető logikája nem változik meg és abban továbbra is a hatalompolitikai célok lesznek az elsődlegesek, akkor továbbra is minden pillanatban fenyegetni fogja az országot, az akár igen jelentős mértékű forrásvesztés kockázata is.

Ezzel együtt mi a magunk részéről már eddig is igyekeztünk távol tartani magunkat a hazai politikai, költségvetési és makrokockázatoktól és jelen helyzetben még inkább ezt fogjuk tenni. Ahogy a portfóliónk bővítése is egyre inkább már különböző európai régiókban zajlott és zajlik, a befektetői körünk építését is minél inkább nemzetközi piacokon tervezzük folytatni. A hazai gazdasággal és közügyekkel kapcsolatos érzékenységünket persze ettől még nem fogjuk elveszíteni.

A cikk megjelenését az OXO Technologies Holding támogatta.

Találd meg a neked való befektetési alapot!
giorgia meloni olaszország
tőzsde
Putyin: Elavulttá vált a liberális eszme
putyin shutter
porsche taycan
orosz ukrán háború ukrajna katona fegyver donbasz konfliktus stock donyec donyeck

RSM Blog Adó extrákkal

Bár a kormányzati törekvések korábban az adminisztráció egyszerűsítése felé mutattak, a külső és belső gazdasági...

2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
tőzsde