Az elmúlt félévben a magyar lakosság túlnyomó többsége – 65 százaléka – kezdett el spórolni legalább egy, addig nem alkalmazott, új módszerrel – derült ki az Impetus Research 2023 január közepén készült, a 18 évnél idősebb lakosságra reprezentatív online kérdőíves lakossági felméréséből.
A legtöbb spórolási megoldás továbbra is a bolti bevásárlásokhoz kapcsolódik, de otthonaikban is sokan törekszenek kiadásaik visszafogására. Míg a lakosság egynegyede egy új megtakarítási szokást kezdett el, másik negyede már két-három új spórolási megoldást is alkalmaz. Minden hatodik magyar „pánikszerűen spórol” és legalább négy megtakarítási módszert is talált arra az utóbbi időszakban, hogy csökkentse kiadásait.
Hogyan spórolunk?
A felmérés szerint leginkább az élelmiszerpazarlás csökkentésével próbálunk spórolni: az elmúlt hónapokban a lakosság 23 százaléka kezdett el arra figyelni, hogy ne kerüljön még elfogyasztható étel a szemetesbe.
A spórolási stratégiák többsége azonban továbbra is a bolti bevásárlásokhoz kapcsolódik. Az akciós újságok a lakosság hatoda számára jelentenek alapvető kiindulási pontot a vásárlás előtt: ők azok, akik akár többször is átböngészik, hogy az egyes üzletekben mely termékek lesznek éppen akciósak, és ehhez igazítják a vásárlásukat. Hasonló mértékű (16 százalék) azok aránya, akik a bevásárlás során több boltot is útba ejtenek, kihasználva az „akcióvadász bevásárló körutak” által nyújtott pénzbeli előnyöket.
A tudatos vásárlás erősödésére utal az is, hogy 13 százalék azok aránya, akik az elmúlt időszakban kezdtek el bevásárlásuk előtt listát készíteni, és csak azokat a termékeket veszik meg, amelyek ott szerepelnek. A vásárlók tizede vesz gyakrabban saját márkás termékeket az áremelkedések miatt, és hasonló arányban kezdték el a nagyobb kiszerelésű termékeket keresni az elmúlt hónapokban.
Az ételek tudatos felhasználása talán azért is kiemelt téma a lakosság számára, mert a felmérés szerint minden tizedik magyar kezdett el ebédet főzni otthon, hogy így kevesebbet költhessen melegételre a menzán vagy étteremben. Hasonló arányban isznak újabban üdítő helyett csapvizet vagy szörpöket otthonukban a magyarok. Sőt, hat százalék nyilatkozott úgy, hogy kulacsban innivalót visz magával, ezzel is csökkentve függését a bolti áraktól.
Az édesszájúak nehezen tudják elképzelni napjukat valamilyen nassolás nélkül, azonban emiatt sem feltétlenül a boltok polcait böngészik. Minden tizedik magyar a bolti édesség helyett inkább otthon készített süteményt eszik.
A használható, de sarokban porosodó tárgyaink nem csak helyet foglalnak otthon, hanem mások számára értéket és örömet is jelentenek, sőt a családi kasszánkat is gyarapíthatják. A lakosság hét százaléka kapott rá az elmúlt hónapokban a nem használt játékok, tárgyak eladására.
Kedvenc sorozatukról vagy online filmnézésről a nagy többség nem akar lemondani, erre utal, hogy az otthoni előfizetések stabilan tartják magukat, csupán a lakosság 4%-a mondott vissza valamilyen telekommunikációs vagy streaming szolgáltatást az áremelkedések miatt az elmúlt félévben.
„Az élelmiszerárak ilyen jelentős emelkedése sokak számára nem csak kihívást, hanem egyben kényszert is jelent a kiadások lefaragására. Ez viszont egyben lehetőség is arra, hogy növekedjen a vásárlói és fogyasztói tudatosság.
A környezetünk szempontjából is örvendetes tény, hogy egyre többen figyelnek arra, hogy a megvásárolt élelmiszerek ne a szemétben kössenek ki. Ezért nem csak a lejárati időket figyelik, hanem előre végiggondolják, mire van a háztartásnak szüksége, és csak azokat a szükséges élelmiszereket veszik meg a boltokban. Így nem csak a számla összege csökkenthető, hanem az élelmiszerpazarlás is.
Az otthoni sütés-főzés elterjedésével viszont akár új, közösségi élménnyel is gazdagodhatnak a párok, családok. A bevásárlás – úgy tűnik – továbbra is főleg a nők „kiváltsága”: ez is magyarázza azt a tényt, hogy a nők több vizsgált területen is tudatosabbak, nagyobb arányban alkalmazzák a spórolási technikákat, mint a férfiak. Azonban a tudatos vásárlási hozzáállás elemei már mindkét nem körében megjelentek, több esetben nincs jelentős különbség a férfiak és a nők között.” - kommentálta az eredményeket Schauermann Péter, az Impetus Research üzletfejlesztési vezetője.
Címlapkép: Shutterstock
