Xtend-rekord: soha nem lépett ennyi kkv a magyar tőzsdére egy év alatt

Hogyan értékelnék a BÉT Xtend tavalyi évét, minek köszönhető, hogy ennyi cég választotta ezt a piacot?

Jutasi Zoltán: Ha azt a mérőszámot alkalmazzuk, hogy hány bevezetés történt a tőzsdén, akkor 2022 ennek a stratégiának az egyik legjobb éve volt és sikeres nemzetközi példák mutatják, hogy a kkv- szektor piacának komoly létjogosultsága van a gazdaságban és a tőkepiacon egyaránt. A Navigator szinte minden ügyfele esetében előkerül a tőzsdei tőkebevonás kérdésköre is, ami

ideális alternatíva a kötvénykibocsátás vagy kockázati tőkebevonás helyett/mellett.

A tavalyi igen nehéz tőkepiaci környezetben mi magunk is több, mint 400 millió Ft-os tőkebevonást hajtottunk végre, ez tehát egy elsődleges célja lehet az Xtend-re lépésnek. A másik tényező, amit még kiemelnék a tőzsdei jelenlét előnyei közül, az a piaci transzparenciával együtt ugrásszerűen javuló marketing érték. Pozitív hatásról számolt be minden partnerünk a tőzsdére lépést követően az ügyfeleiktől, a szállítóiktól, a finanszírozó bankoktól érkező reakciók tekintetében.

Pallag Róbert: Az egész nemzetgazdaságra nézve nagyon kedvező, ha az adott ország kkv-szektora is részesül azokból az előnyökből, amit egy tőkepiaci jelenlét, egy nyilvános működési forma jelent. A BÉT az Xtend 2017-es indulása óta nagyon sokat tett, hogy ezt a lehetőséget megismertesse, a jelenlegi ökoszisztémában pedig már több száz vállalat van benne, így idén és jövőre is folytatódnak az új bevezetések.

Azt látni kell, hogy a tőzsdére lépő kkv-társaságok üzleti céljuk és a bevont tőke nagysága miatt méretüket és közkézhányadukat tekintve külön-külön nem feltétlenül, de együttesen már elég fajsúlyos szereplői a parkettnek.

Kezdetben jellemző az alacsony likviditás, így mi más tőkepiaci szereplőkkel együtt azon dolgozunk, hogy mind a kisbefektetők, mind az intézmények figyelmét felhívjuk arra, hogy az Xtend esetében mennyire komoly az üzleti növekedési potenciál. Általánosságban elmondható, hogy egy nehéz piaci környezetben az árfolyamok lassabban követik le a fundamentumokat. Amint a hazai inflációs, kamat- és hozamkörnyezet visszatér egy mérsékelt szintre, lényegesen kedvezőbb értékeltségi szintek alakulhatnak ki.

A Navigator Investments nyerte „Az év kijelölt tanácsadója a BÉT Xtend piacon” díjat. Milyen teljesítmény van az eredmény mögött, hány vállalat volt az ügyfelük, miben tudták ezeket a cégeket segíteni?

J. Z.: Ipari befektetéseink mellett a tanácsadói tevékenységünk mindig is kiemelt terület marad a cégcsoport életében, ez az elismerés egyben hatalmas felelősség is, hiszen a tőzsdére lépés nem csak az adott vállalkozás, hanem a tanácsadó reputációjára is hatással van. Nekünk is érdekünk, hogy hiteles és jól működő cégek jelenhessenek meg az Xtend piacon.

A BÉT Xtend piacra lépett, immár 22 társaság közül 9 társaság kötődik a Navigator-hoz. Csak 2022-ben 12 vállalat jutott el a tőzsdei bevezetésig.

A DM-KER és a Megakrán már átlépett a Standard kategóriába, a zászlóshajó projektünknek tekinthető Gloster szintén kategóriaváltást tervez. Alapítóként, valamint a menedzsmenttel együtt több évtizedes tapasztalattal rendelkezünk kis- és középvállalatok működtetésében, hiszen a saját befektetéseink kapcsán a mindennapokban pontosan azt tesszük, amit a vállalatfelvásárlási, forrásbevonási, illetve egyéb tanácsadói projektekben a partnereinknek adunk át. Ebben az értelemben kilógunk a sorból, azt szoktam mondani, hogy az ügyfeleink nem klasszikus tanácsadót, hanem egy igazi társat kapnak az üzletmenetben.

P. R.: Számunkra 2022 egyik legfontosabb eseménye a Navigator Investments részvényeinek Xtend-re történő bevezetése, valamint az ehhez kapcsolódó tőkebevonási folyamat volt. A hazai parketten egy új befektetési sztorit szeretnénk kínálni többéves időtávon gondolkodó befektetőknek. Ez a - reményeink szerint - magas megtérüléssel kecsegtető befektetés valódi fundamentumokra épül az ipari, termelő akvizíciók megvalósításán keresztül. Magas eszközértékkel rendelkező kkv-társaságok vásárolhatóak meg alacsony árazás mellett elsősorban generációváltási problémák miatt. Nekünk rendelkezésre áll az a tapasztalt szakmai csapat, amellyel képesek vagyunk hatékonyabb módon tovább működtetni és integrálni az alapos előkészítő munka mellett kiválasztott, majd felvásárolt céltársaságokat. Az a célunk, hogy ezeket a cégeket megtartsuk és hatékonyan működtessük hosszú távon.

Mennyi ideig tart egy cég felkészítése az Xtendre való belépéshez?

J. Z.: Minden esetben átvilágítjuk és előzetesen értékeljük a tőzsdére készülő vállalatokat, ezen keresztül előszűrést is végzünk, ami segítheti a piaci szereplőket. Nyilvánvalóan az adott vállalattól függ, de optimális esetben többéves folyamatról beszélünk. Mi az elsők között kezdtünk foglalkozni az Xtend piaccal, így pontosan látjuk azokat a strukturális változásokat, amiket az ügyfeleinknek el kell végezniük a bevezetési folyamat során. Egy ilyen munka jóval a tőzsdére lépés előtt indul és a regisztrációt, tőzsdei kereskedés indulását követően sem ér véget. A befektetők számára csak akkor hiteles egy új tőzsdei bevezetés, ha az egy- vagy többszemélyes nagytulajdonosi kör mellett egy hatékony operatív működtetést biztosító vezetői csapat sorakozik fel. Ezt nem lehet néhány hónap alatt kivitelezni.

P. R.: A saját példánkon is látom, hogy a tőzsdei bevezetés katalizátorként hatott azokra a szükséges vállalatfejlesztési projektekre, amiket enélkül is meg kellett volna tennünk. A tőzsdére lépésre vonatkozó tulajdonosi döntés meghozatalát követően nagyjából 6 hónapnyi intenzív munkával jutottunk el hazai intézményi és magánbefektetői körből történő sikeres tőkebevonásig, ezt rekordközeli teljesítményként értékeljük. A jegyzési időszakot közel két hónapos befektetői road-show előzte meg, a találkozókon pedig nagyon pozitív visszacsatolások érkeztek a stratégiánkkal kapcsolatban.

Mi a tapasztalatuk, mik azok a területek, amiben leginkább tanácsadói támogatásra szorulnak a piacra lépésre készülő vállalatok? Előfordul, hogy a folyamat közben úgy döntenek, hogy nem tudják, vagy akarják meglépni a szükséges átalakításokat?

J. Z.: A kkv-szektorban a tőzsdére lépéshez szükséges teljeskörű háttér biztosítása egy olyan komplex szolgáltatáscsomag, amely maximális bizalmi szintet igényel. Úgy gondolom, speciális helyzetben vagyunk, mivel mi is kis- és középvállalati ipari termelő cégeket működtetünk, ügyfeleinknek sok olyan példát tudunk hozni a saját életünkből, ami nagyon hasznosnak bizonyult számunkra is. Egy alapos átvilágítás, de lehet, hogy egy kötetlen tulajdonosi beszélgetés is sok problémára vagy fejlesztendő területre képes rávilágítani. Beszélhetünk a potenciális növekedés képességének hiányáról, tervezési és beszámolási rendszertelenségről, vagy akár finanszírozási problémákról, ezen területek mind a részei lehetnek egy bevezetési projektnek.

P. R.: Tanácsadói tevékenységünket a különböző vállalatfejlesztési képzések jól kiegészítik, mely az üzleti kapcsolatok és networking hasznosítása mellett többek között vállalatértékelési, finanszírozási, jogi és kommunikációs témákra terjednek ki. A szervezeti átalakulás mentoringgal, vezetőképzési programokkal társítható. Emellett fontos az üzleti stratégia frissítése, validálása; üzletfejlesztési, az értékesítés hatékonyságát növelő kérdések kerülnek előtérbe. A pénzügyi, kontrolling folyamatok területén is szükségesek fejlesztések, mert változnak a jelentések, beszámolók. A hosszabb felkészülést igénylő bevezetési projektek közben történhetnek olyan külső vagy belső meghatározó változások, amelyek miatt a folyamat felfüggesztéséről születik döntés. Fontosnak tartjuk őszintén megosztani az ilyen irányú szakmai javaslatunkat is, mert pontosan tudjuk, hogy jobb még az előkészítési fázisban – további jelentős kiadásokat megelőzve – módosítani ezeket a stratégiai terveket.

A generációváltás elősegítése is szerepel a szolgáltatások között, itt mik a tapasztalatok, a megfelelő szervezeti átalakítás mellett mi okoz nehézségeket?

J. Z.: Lényegében védjegyünknek tekinthető a generációváltási problémák kezelése. Befektetőként vagy tanácsadóként egyaránt szeretnénk megakadályozni, hogy olyan helyzet álljon elő, amikor már nem menthető meg egy üzleti tevékenység.

Az a tapasztalatunk, hogy a hazai és régiós kkv-k jelentős részénél nem sikerül megoldani az utódlást. A vonatkozó felmérések szerint több, mint 80%-a a generációváltásra készülő vállalkozásoknak veszélyben van ebben a tekintetben.

Nagyon sok olyan cég van, ahol elérnek egy adott szervezettségi szintet, de nem lépnek onnan tovább, nem építenek ki valódi menedzsmentet. Amikor pedig váratlan nehézségek, akár recessziós időszak köszönt be, nem rendelkeznek megfelelő tartalékokkal. A fejlett országokhoz képest több évtizedes a hátrányunk abban a tekintetben is, hogy mennyire tudják a cégalapítók azt, hogy mire lehet használni a tőzsdei jelenlétet.

Tervezik-e új szolgáltatással bővíteni a tevékenységüket? A bizalmi vagyonkezelés például már egy régóta elérhető eszköz a magyar piacon is, mégis elég lassan nyer teret. Hogyan állnak most ehhez a vállalkozások, mennyire látnak ebben lehetőséget?

J. Z.: Transzparens módon működünk, nagyon sok ötletet vizsgálunk, amióta pedig az Igazgatóság elnökeként tehermentesítve vagyok az operatív vezetői teendőktől, nekem is sokkal több időm jut az értékteremtő stratégiai koncepciókra, a csapattal történő együtt gondolkodásra. Újabb cégfelvásárlásokat végrehajtva kerülnek a látókörünkbe további területek, ezekről az üzleti lehetőségekről pedig a publikálásra kerülő stratégiai anyagainkban részletesen beszámolunk.

P. R.: A bizalmi vagyonkezelés alapesetben nem oldja meg a legégetőbb problémát a generációváltással küzdő cégek esetén, a részvények feletti rendelkezési jog átadása még nem hoz új menedzsmentet, új szemléletet a céghez. Mi azt gondoljuk, hogy a bizalmi vagyonkezelés egy jogi technika, ami csak akkor működik, ha megfelelő menedzsment, szakmai csapat veszi át a korábbi tulajdonos szerepét. Dolgozunk olyan szolgáltatás csomagon, ami erre ad egy lehetséges választ.

Mik a kilátások az idei évre, a várható recesszió, energiaválság mennyire vethetik vissza a piacra lépési kedvet, mit tapasztalnak, hogyan reagálnak a cégek?

P. R.: Éppúgy, mint a koronavírus járvány időszakában, az idei évre vonatkozó prognózisokban is sok az általánosítás. Az alapszcenáriónk, hogy

a vállalatok többsége jobb eredményeket fog elérni 2023-ban, mint tavaly. Ennek egy része persze inflációs hatás, de a szektorspecifikus tényezők is meghatározóak.

A társaságoknál többletnyereség képződött a feltorlódott kereslet okozta áremelkedésnek köszönhetően, a globálisan alacsony munkanélküliség pedig egy érdemi részét továbbra is fenntartja ennek a keresletnek. Mindemellett a magasabb energiaköltségű cégek között is fontos differenciálni, mivel egy jelentős részük ezt a megemelkedett költséghatást képes volt, és 2023-ban is képes lesz tovább hárítani a vevőire. Igazán nagy bajban azon vállalatok vannak, amelyek nem képesek erre, de számosságát tekintve nem gondolom, hogy ezeknek a cégeknek az aránya akkora, hogy a már létező, és segítséget nyújtó kormányzati intézkedésekkel ne lehetne kezelni.

Fontos szempont a BÉT által nyújtott pályázati támogatási lehetőség ismételt elérése, de a tőzsdeérett szereplők ettől függetlenül is töretlenül haladni szeretnének a nyilvános jelenlét felé. Nem vagyunk pesszimisták, egyelőre nem látunk mély recessziós indikátorokat, a hazai gazdaság képes lehet minimális bővülésre az év egészét tekintve.

Címlapkép: Stiller Ákos

A cikk megjelenését a Navigator Investments támogatta.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ