
Befektető legyen a talpán, aki eligazodik az ESG-minősítések rengetegében. A mára alapvetéssé vált fenntarthatósági megfelelőségi mutatókat ugyanis teljesen eltérő szempontok szerint értékelik az egyes szolgáltatók, hiszen azok alapulhatnak teljesítményen, kockázaton vagy akár egyszerűen a közzétételek tartalmán.
Márpedig függetlenül attól, hogy betű- vagy számskálán történik a besorolás, a lényeg, hogy a vállalatok tisztában legyenek valós kockázataikkal és lehetőségeikkel, illetve hogy a tőkepiaci szereplők is egységes információk alapján hozhassák meg döntéseiket. A jelenlegi kaotikus viszonyok miatt sokan nem kevés cinizmussal tekintenek az ESG-minősítésekre azok szubjektív módszertana, illetve arra való képtelensége miatt, hogy (közel) valós időben egy végső pontszámban integrálják a rendelkezésre álló adatokat.
Az EY vonatkozó elemzése az említett fenntartások mentén veszi sorra a kihívásokat. Itt van mindjárt az AI kapcsán is sokat emlegetett „garbage in, garbage out” elv, amely a befektetések világában is érvényes. Míg a tech világában a nem megfelelő adatkészletek bevitele logikusan eredményezi az algoritmusok torzulását, ha kérdéses az ESG-adatok minősége vagy következetessége, az a zöld (vagy legalábbis annak gondolt) befektetésekre is rányomja a bélyegét, hiszen félrevezeti a szereplőket.
A pénzügyi beszámolók szigorát kellene megütni
Ahogy az EY szakértői rámutatnak, jelenleg a befektetők számos forrásból – vállalati jelentésekből, újságcikkekből, üzleti partnerektől, minősítő ügynökségektől – származó fragmentált információkból kénytelenek főzni, és a megalapozott döntéshozatal, valamint a greenwashing megelőzése érdekében muszáj, hogy az ESG-adatintegráció folyamata felgyorsuljon. A cél ideális esetben, hogy az ESG-jelentések érjék el a pénzügyi beszámolók szigorát és relevanciáját.
Az adatok gyűjtésének és csoportosításának átláthatósága szintén kívánni valót hagy maga után, miután egyes minősítők bizonyos ESG-szempontokat felülsúlyoznak, miközben azok nem mindegyik vállalat vonatkozásában bírnak azonos jelentőséggel. Az adatok következetessége ugyanakkor azért kényes kérdés, mert a módszertani értékelés egységessége érdekében ugyan mindenki veri a tamtamot, de az is igaz, hogy a lényeges kockázatok cégtől függően teljesen eltérőek lehetnek.
Erre jön rá az elérhető ESG-adatok hiánya: a nagyobb karbonlábnyomú iparágakban (olaj- vagy gázipar) ugyanis jobb minőségű adatok állnak rendelkezésre, mint pl. a mezőgazdaságban vagy az erdészetben. Utóbbiaknak ezért igencsak van pótolni valójuk. Az meg csak hab a tortán, hogy az ESG-pontértékek az előző év teljesítmények alapján születnek, miközben jó lenne ezzel együtt a gazdasági szereplők hosszú távú elkötelezettségének mértékét is valahogy számszerűsíteni.
Hajmeresztő különbségek
Az OECD mindezt azzal toldja meg, hogy az ESG-teljesítmény mérésére használt metrikák kétharmada input alapú, azaz az ESG-hatásokra, -kockázatokra és -lehetőségekre irányuló vállalati politikákra, célkitűzésekre és intézkedésekre hagyatkoznak. Az üzleti környezet szerepe ellenben elenyésző mértékben esik latba, az előremutató mérőszámok pedig (mint pl. célszámok vagy beruházások) – amelyek elengedhetetlenek az egyes célok megvalósulásának nyomonkövetéséhez – jórészt hiányoznak az adathalmazokból.
Az értékelések között ugyanakkor hajmeresztő különbségek lehetnek: adott esetben egy másik módszertanhoz képest akár huszonnyolcszor (!) több mérőszámot is alkalmazhatnak a minősítők ugyanazon témakör felmérésére.
A rendelkezésre álló adatok ráadásul általában nem elegendőek ahhoz, hogy mérjék az OECD iránymutatásaiban szereplő ajánlásoknak való megfelelés fokát, mivel olyan vitatott metrikán alapulnak, amely a vállalatokat már a kockázatok puszta megléte, illetve a működésükben és az ellátási láncaikban azonosítható negatív hatások miatt is bünteti.
Az Európai Unió éppen ezért fontos lépést tett akkor, amikor a minősítő szervezetek tevékenységének átláthatóságát szigorítja az ESMA felügyeleti szerepének megalapozásával. Mindazonáltal a valódi változás csak akkor következhet be, ha a piaci szereplők belső motivációból is elkötelezettek a fenntarthatóság iránt.
Amerika le, Ázsia fel
Ebből is látszik, hogy az EU fenntarthatóságba vetett hite megkérdőjelezhetetlen, miközben az Egyesült Államokban a hagyományos gazdaságpolitika irányába történik visszarendeződés többek között a tiszta energia beruházások visszafogásával, illetve azáltal, hogy a jövőben a tőzsdei cégeknek már nem lesz kötelező jelentést tenni az éghajlati kérdésekhez köthető pénzügyi kockázatokról.
A zöld ügyekben bekövetkezett trumpi hátraarc az amerikai piacon növekvő fragmentációhoz vezet, és felerősítheti a greenhushing jelenségét is, ahol a cégek a politikai megkülönböztetéstől tartva inkább nem teszik a kirakatba az ESG terén elért eredményeiket.
Ezzel párhuzamosan Ázsia a zöld beruházások erőközpontjává növi ki magát, elsősorban Tajvan és Kína vezérletével. Mindez kristálytisztán megmutatkozik az ESG-vonatkozású befektetésekben: az Ázsia-Csendes-óceán régió ESG ETF-jei éves szinten 10%-kal hasítanak felfelé, volumenük pedig idén elérheti az 50 milliárd dolláros rekordot.
Ez utóbbi felfutásnak és az európaiak kitartó elkötelezettségének köszönhetően – valamint az amerikai visszaesés ellenére – a Bloomberg előrejelzése szerint az ESG-fókuszú kezelt eszközállomány globálisan 2030-ra elérheti a 40 ezer milliárd dollárt.
Nagyon aggódni az ESG-szempontok további térnyerése miatt összességében tehát nem kell, az viszont tény, hogy itt az ideje rendet vágni az ESG-minősítések dzsungelében.
A témáról bővebben a szeptember 4-i Portfolio Sustainable World 2025 konferencián is szó lesz.
Címlapkép forrása: © 2018 Bloomberg Finance LP
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Találd meg a neked való befektetési alapot!
Újabb nyersanyagot vághatnak földhöz Trump vámjai
Brazília belengette a gyártás beszüntetését.
Sokkoló adat: hét éven belül elfogy a nyugdíjas nők pénze?
A férfiak sokkal jobb helyzetben vannak.
Katasztrófaövezetből virágzó ökoszisztéma: így lett újra a halaké és az úszóké a Szajna
A Szajna valaha egy Párizs szívében húzódó ökológiai katasztrófaövezet volt, de az elmúlt 50 év során a szinte halott csatorna fokozatosan virágzó ökoszisztémává
New York, te kommunista...
Világvége, összeomlás, Szovjetunió - ez vár New Yorkra a republikánusok szerint, ha a demokrata Zohran Mamdani lenne a város polgármestere. De tényleg bibliai méretű pusztulás... The post New
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.
Oroszország és Kína a self made milliárdosok bölcsője
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self made milliárdosok aránya tud mesélni az adott ország történelmi, kulturális,... The pos
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.
Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
