Itt az ideje rendet vágni az ESG-minősítések dzsungelében, aminek a befektetők örülnének a legjobban
Befektetés

Itt az ideje rendet vágni az ESG-minősítések dzsungelében, aminek a befektetők örülnének a legjobban

Portfolio
Enyhén szólva sem átlátható, hogy a vállalatok ESG-erőfeszítéseit milyen mutatószámok alapján helyezik el egy bizonyos polcra a minősítő ügynökségek. A jelenleg gyakran cinizmussal kezelt helyzet megérett a változásra, és ez különösen fontos a befektetői kör számára, amely ezáltal végre megalapozott információk alapján hozhatná meg döntéseit. A témáról vezető szakértők segítségével tudhatnak meg többet a szeptember 4-i Portfolio Sustainable World 2025 konferencia résztvevői.

Befektető legyen a talpán, aki eligazodik az ESG-minősítések rengetegében. A mára alapvetéssé vált fenntarthatósági megfelelőségi mutatókat ugyanis teljesen eltérő szempontok szerint értékelik az egyes szolgáltatók, hiszen azok alapulhatnak teljesítményen, kockázaton vagy akár egyszerűen a közzétételek tartalmán.

Minden az ESG-ről egy helyen a téma vezető szakértőitől. Regisztráljon most!

Márpedig függetlenül attól, hogy betű- vagy számskálán történik a besorolás, a lényeg, hogy a vállalatok tisztában legyenek valós kockázataikkal és lehetőségeikkel, illetve hogy a tőkepiaci szereplők is egységes információk alapján hozhassák meg döntéseiket. A jelenlegi kaotikus viszonyok miatt sokan nem kevés cinizmussal tekintenek az ESG-minősítésekre azok szubjektív módszertana, illetve arra való képtelensége miatt, hogy (közel) valós időben egy végső pontszámban integrálják a rendelkezésre álló adatokat.

Az EY vonatkozó elemzése az említett fenntartások mentén veszi sorra a kihívásokat. Itt van mindjárt az AI kapcsán is sokat emlegetett „garbage in, garbage out” elv, amely a befektetések világában is érvényes. Míg a tech világában a nem megfelelő adatkészletek bevitele logikusan eredményezi az algoritmusok torzulását, ha kérdéses az ESG-adatok minősége vagy következetessége, az a zöld (vagy legalábbis annak gondolt) befektetésekre is rányomja a bélyegét, hiszen félrevezeti a szereplőket.

A pénzügyi beszámolók szigorát kellene megütni

Ahogy az EY szakértői rámutatnak, jelenleg a befektetők számos forrásból – vállalati jelentésekből, újságcikkekből, üzleti partnerektől, minősítő ügynökségektől – származó fragmentált információkból kénytelenek főzni, és a megalapozott döntéshozatal, valamint a greenwashing megelőzése érdekében muszáj, hogy az ESG-adatintegráció folyamata felgyorsuljon. A cél ideális esetben, hogy az ESG-jelentések érjék el a pénzügyi beszámolók szigorát és relevanciáját.

Az adatok gyűjtésének és csoportosításának átláthatósága szintén kívánni valót hagy maga után, miután egyes minősítők bizonyos ESG-szempontokat felülsúlyoznak, miközben azok nem mindegyik vállalat vonatkozásában bírnak azonos jelentőséggel. Az adatok következetessége ugyanakkor azért kényes kérdés, mert a módszertani értékelés egységessége érdekében ugyan mindenki veri a tamtamot, de az is igaz, hogy a lényeges kockázatok cégtől függően teljesen eltérőek lehetnek.

Erre jön rá az elérhető ESG-adatok hiánya: a nagyobb karbonlábnyomú iparágakban (olaj- vagy gázipar) ugyanis jobb minőségű adatok állnak rendelkezésre, mint pl. a mezőgazdaságban vagy az erdészetben. Utóbbiaknak ezért igencsak van pótolni valójuk. Az meg csak hab a tortán, hogy az ESG-pontértékek az előző év teljesítmények alapján születnek, miközben jó lenne ezzel együtt a gazdasági szereplők hosszú távú elkötelezettségének mértékét is valahogy számszerűsíteni.

Hajmeresztő különbségek

Az OECD mindezt azzal toldja meg, hogy az ESG-teljesítmény mérésére használt metrikák kétharmada input alapú, azaz az ESG-hatásokra, -kockázatokra és -lehetőségekre irányuló vállalati politikákra, célkitűzésekre és intézkedésekre hagyatkoznak. Az üzleti környezet szerepe ellenben elenyésző mértékben esik latba, az előremutató mérőszámok pedig (mint pl. célszámok vagy beruházások) – amelyek elengedhetetlenek az egyes célok megvalósulásának nyomonkövetéséhez – jórészt hiányoznak az adathalmazokból.

Az értékelések között ugyanakkor hajmeresztő különbségek lehetnek: adott esetben egy másik módszertanhoz képest akár huszonnyolcszor (!) több mérőszámot is alkalmazhatnak a minősítők ugyanazon témakör felmérésére.

A rendelkezésre álló adatok ráadásul általában nem elegendőek ahhoz, hogy mérjék az OECD iránymutatásaiban szereplő ajánlásoknak való megfelelés fokát, mivel olyan vitatott metrikán alapulnak, amely a vállalatokat már a kockázatok puszta megléte, illetve a működésükben és az ellátási láncaikban azonosítható negatív hatások miatt is bünteti.

Az Európai Unió éppen ezért fontos lépést tett akkor, amikor a minősítő szervezetek tevékenységének átláthatóságát szigorítja az ESMA felügyeleti szerepének megalapozásával. Mindazonáltal a valódi változás csak akkor következhet be, ha a piaci szereplők belső motivációból is elkötelezettek a fenntarthatóság iránt.

Amerika le, Ázsia fel

Ebből is látszik, hogy az EU fenntarthatóságba vetett hite megkérdőjelezhetetlen, miközben az Egyesült Államokban a hagyományos gazdaságpolitika irányába történik visszarendeződés többek között a tiszta energia beruházások visszafogásával, illetve azáltal, hogy a jövőben a tőzsdei cégeknek már nem lesz kötelező jelentést tenni az éghajlati kérdésekhez köthető pénzügyi kockázatokról.

A zöld ügyekben bekövetkezett trumpi hátraarc az amerikai piacon növekvő fragmentációhoz vezet, és felerősítheti a greenhushing jelenségét is, ahol a cégek a politikai megkülönböztetéstől tartva inkább nem teszik a kirakatba az ESG terén elért eredményeiket.

Ezzel párhuzamosan Ázsia a zöld beruházások erőközpontjává növi ki magát, elsősorban Tajvan és Kína vezérletével. Mindez kristálytisztán megmutatkozik az ESG-vonatkozású befektetésekben: az Ázsia-Csendes-óceán régió ESG ETF-jei éves szinten 10%-kal hasítanak felfelé, volumenük pedig idén elérheti az 50 milliárd dolláros rekordot.

Zöld pénzügyek és minden, ami ESG - ez a Portfolio Sustainable World 2025. Regisztráljon most!

Ez utóbbi felfutásnak és az európaiak kitartó elkötelezettségének köszönhetően – valamint az amerikai visszaesés ellenére – a Bloomberg előrejelzése szerint az ESG-fókuszú kezelt eszközállomány globálisan 2030-ra elérheti a 40 ezer milliárd dollárt.

Nagyon aggódni az ESG-szempontok további térnyerése miatt összességében tehát nem kell, az viszont tény, hogy itt az ideje rendet vágni az ESG-minősítések dzsungelében.

A témáról bővebben a szeptember 4-i Portfolio Sustainable World 2025 konferencián is szó lesz.

Címlapkép forrása: © 2018 Bloomberg Finance LP

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Találd meg a neked való befektetési alapot!
Holdblog

New York, te kommunista...

Világvége, összeomlás, Szovjetunió - ez vár New Yorkra a republikánusok szerint, ha a demokrata Zohran Mamdani lenne a város polgármestere. De tényleg bibliai méretű pusztulás... The post New

Díjmentes előadás

A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?

Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.

FIN-CON 2025

FIN-CON 2025

2025. szeptember 3.

Portfolio Sustainable World 2025

2025. szeptember 4.

Sikerklub hazai kkv-nak

2025. szeptember 16.

Követeléskezelési trendek 2025

2025. szeptember 16.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet