adó

Veres: marad az elvárt adó szabályrendszere, de... (4.)

Marad az elvárt adó alapja és kulcsa is, a július 1-től életbe lépő tehernél azonban kiküszöbölésre kerül az alkotmányellenesség, azaz lehetővé kívánja tenni a kormány az ellenbizonyítás lehetőségét - jelentette be a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón Veres János. Ez azt jelenti, hogy az érintetteknek kell bizonyítaniuk, hogy miért veszteséges, illetve nem "kellően" nyereséges a vállalkozásuk. A pénzügyminiszter megerősítette, hogy továbbra is 30 milliárdos bevételi terve van a kormánynak az idei második félévre, mely eredményszemléletben vonatkozik majd az idei évre.

Fix és differenciált adó jöhet az elvárt adó után - ezt is elmeszeli az AB?

Egy korábbi lapértesüléssel összhangban a Népszabadság is úgy tudja, hogy a közelmúltban az Alkotmánybíróság, és tegnap már az Országgyűlés által is megsemmisített elvárt adó helyébe július elsejétől egy fix összegű adó léphet, amely a veszteséges, illetve a nulla közeli gazdálkodási (nem kellően nyereséges) eredményt felmutató cégeket és egyéni vállalkozókat sújtaná. Ennek oka, hogy az új adóteher levonható lenne a társasági nyereségadóból (10, illetve 16%). Újdonság az értesülésben azonban, hogy a fix összegű adóterhet az adózó (vállalat) "mérete" szerint differenciálnák, a nagyobbak többet fizetnének.

Fix összegű adót kellene fizetni 200 ezer vállalkozásnak?

A pénzügyi tárcának már kész javaslata van az elvárt adó pótlására, mely elképzelhető, hogy azt tartalmazza: bevételtől függetlenül, előre meghatározott összegben vetnék ki az új terhet - értesült a Napi Gazdaság. A fix összegű, tételes adót az érintettek levonhatnák a társasági adóból, illetve a személyi jövedelemadóból, így a nyereséget termelőket tulajdonképpen nem terhelnék, a veszteséges cégek (pl. beruházások vagy fejlesztések miatt) és egyéni vállalkozók viszont fizetnének adót.

Harmonizált európai társasági adóalap: lehetetlen küldetés?

Legalább fél tucat olyan komoly kérdéskör vetődik fel az uniós szinten harmonizált társasági nyereségadó-alap számítás megteremtése kapcsán, amik miatt kicsi az esély arra, hogy belátható időn belül EU-szintű egyezség szülessen - vázolta fel László Csaba, a KPMG adópartnere a témát az AmCham mai regionális adókonferenciáján.

PM: évekig fennmaradhat a 4%-os vállalati különadó

"Az elkövetkezendő években a vállalkozásoknak ezzel az adónemmel számolniuk kell" - jelentette ki a 4%-os vállalkozási különadóról Lucz Edit, a Pénzügyminisztérium Jövedelemadók Főosztályának főosztályvezetője az AmCham mai regionális adókonferenciáján. Indoklása szerint az államháztartás számára "nagyon fontos, hogy ez az adónem átmenetileg fennmaradjon" (idén kb. 150 mrd Ft-os bevétel). Az, hogy meddig, "az attól függ, hogy mennyire sikerül az államháztartás egyensúlyát javítani" - tette hozzá. Lucz Edit utalt rá, hogy a különadó jelenleg is az Alkotmánybíróság (AB) előtt van, "mi bízunk benne, hogy kiállja az alkotmányossági próbát" - jegyezte meg. Az AB várhatóan 1-2 hónapon belül hoz döntést az ügyben.

PM: 2009-től jön az adóreform, nyár előtt nem lesz döntés - 200 ezer vállalkozás a fókuszban

A magyar adóreform kivitelezhetősége attól függ, hogy sikerül-e növelni az adózásba bevont vállalatok és magánszemélyek számát - mondta el Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára az AmCham mai regionális adókonferenciáján. Jelezte: akkor lehet arra számítani, hogy 2009-től átalakul az adórendszer belső szerkezete (egyes adókulcsok csökkentése, kisebb adófajták eltörlése), ha az adóbázist sikerül szélesíteni. A 2009-től életbe lépő változtatásokról a stratégiai döntések idén nyár eleje előtt nem várhatók, az azt követő másfél évben a lépések kidolgozása következik.

Mik lesznek az elkövetkező évtized tuti üzletei?

"Az infrastruktúra és a lakossági pénzügyi szolgáltatások" lesznek a következő évek legjobb üzletei a régiós országok számára befektetői szempontból - jelentette ki Leslaw Kuzaj, a General Electric közép-európai regionális igazgatója a mai AmCham regionális adókonferenciájának bevezető előadásában. Kijelentését azzal indokolta, hogy a régiós országok állampolgárai szeretnének felzárkózni a nyugat-európai országok életszínvonalához, és ennek az igénynek a teljesítése a beruházók számára jövedelmező projekteket von magával.

Az adószám felfüggesztése

Az Országgyűlés 2006. július 10-i ülésnapján fogadta el az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvényt (Mód. tv.), amely módosította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/A §-át, illetőleg az 54. § (5) bekezdését.

A szeptember 15-étől hatályos módosítás bővítette az állami adóhatóság eszköztárát a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés érdekében azzal, hogy lehetővé teszi az adószám (közösségi adószám) felfüggesztését. 2007 márciusáig több mint 500 esetben került erre sor. A felfüggesztés - amelyet a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén az adóhatóság mérlegelés nélkül köteles határozatban elrendelni - súlyos jogkövetkezményekkel jár nemcsak az adózó számára, hanem jelentős mértékű kockázattal kell számolnia az adózóval üzleti kapcsolatban állóknak is.

Ha megbukik a vállalkozások szolidaritási adója is, mit csinál a PM?

"Valószínűnek nem gondolt eset"-nek minősítette a portfolio.hu kérdésére Veres János azt a feltételezést, hogy az Alkotmánybíróság (AB) egy már megérkezett beadvány alapján a vállalkozásokra vonatkozó 4%-os szolidaritási adót is megsemmisítheti. Kérdésünk másik része arra vonatkozott, hogy az elvárt adó kiesésének ma megismert "pótlási módszerét" alkalmazná-e a kormány akkor, ha az AB mégis a büdzsé számára kedvezőtlen döntést hozna (várhatóan a következő hónapokban).

Veres az elvárt adó után: 30 mrd Ft-os zárolás - továbbra is aggódhatnak a veszteséges vállalkozások (3.)

A mai napon 30 milliárd forint zárolásáról döntött a központi egyensúlyi tartalék terhére a kormány, emellett olyan intézkedést tervez július elsejétől, melyből szintén 30 milliárd forintos egyensúlyjavulás származhat az olyan vállalkozásoktól, akik nem vesznek részt az igazságos közteherviselésben - jelentette be a mai, 30 perces csúszással kezdődött kormányszóvivői sajtótájékoztatón Veres János. A döntések egy reggeli lapértesülés alapján nem teljesen meglepőek.

Az elismert követelés, mint apport szabályai

A 2006. július elsején hatályba lépett új társasági törvény a korábbiaktól eltérő, több lehetőséget biztosító és világosabb szabályokat tartalmaz arról, hogy mi bocsátható apportként (nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, amely a jegyzett tőke része) a társaság rendelkezésére. Az alábbiakban az elismert követelés, mint apport szabályozási hátterében bekövetkezett változásokat mutatjuk be a PwC hírlevele alapján.

Ma dönt a kormány - nem lélegezhetnek fel a veszteséges vállalkozások?

Amint Gyurcsány Ferenc lapunknak adott, ma megjelent interjújából kiderült, mai ülésén dönt a kormány az elvárt adó ügyében, azaz arról, hogy az Alkormánybíróság által megsemmisített jogszabály miatt kieső mintegy 55 milliárd forintos tervezett bevételt pótolja-e, és ha igen, akkor milyen módon a büdzsé.

TB kötelezettség, minimum járulékalap: mennyit kell fizetni?

Szja kevezmény lakásvásárlás esetén

Elvárt adó pótlása: nem támogat adóemelést az SZDSZ

Az elvárt adó Alkotmánybíróság által megsemmisített passzusa mintegy 55 milliárdos bevételkiesést okozhat a költségvetési törvény szerint idén a büdzsének, melynek pótlására "számtalan lehetősége" van a kormánynak (kiadáscsökkentés, bevételnövelés, tartalékfelhasználás) - jelezte a tegnapi kormányszóvivői sajtótájékoztatón Veres János. A pénzügyminiszter szavaira az SZDSZ felől úgy reagáltak, hogy ragaszkodnak elvükhöz, mely szerint nem kíván további adóemelést támogatni, de a kieső bevételt pótolni kell - mondták el a Világgazdaságnak liberális politikusok.

Az elvárt adót is megsemmisítette az Alkotmánybíróság - 55 milliárdos bukta (3.)

Ma reggeli sajtóértesülésnek megfelelően többségi döntéssel megsemmisítette az elvárt jövedelmet (nyereséget) adóztató törvényi szabályozást, valamint az "elvárt adó" adóelőlegének a megfizetéséről szóló rendelkezést az Alkotmánybíróság - tájékoztatta a testület sajtófőnöke az MTI-t. Az Ab a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egyes bekezdéseit, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény egyik bekezdését - mondta Sereg András. A mai döntések összes idei hatása a 2007-es költségvetési törvény szerint 55 milliárd forint, ami a becsült GDP mintegy 0.2%-a. Egyelőre a Pénzügyminisztérium nem adott ki állásfoglalást a fejleményről, így nem lehet tudni, hogy a bevételi oldali elmaradást hogyan kompenzálja a kormány, kompenzálja-e egyáltalán.

Ma az elvárt adó is elbukhat az Alkotmánybíróságon

A mai napon negyedszer kerül az alkotmánybírák elé az elvárt társasági adó alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezet. Az indítványozók a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (5) és (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását kérik a testülettől.

Nyugdíj-előtakarékossági számlához kapcsolódó adókedvezmény

Ingatlan bérbeadás: mennyi eho-t kell fizetni?

Akadozott az ügyfélkapu?

Az éves áfa- és eva-, valamint vállalkozói szja-bevallások határidejének napján, csütörtök délután hiba volt az ügyfélkapu működésében. A kormányzati portál tájékoztatása szerint az ügyfélkapu adattovábbításával volt probléma, az APEH szerint viszont csak az új ügyfelek regisztrálásával - írja az Index.hu.