Követik a tudósokat a kormányok a koronavírus-járvány elleni harcban? - tette fel a kérdést nemrégiben az Economist. Válaszul egy látványos grafikont mutat be a brit hetilap: ezek szerint ahol a politika jobban megfogadta a tudományos tanácsokat, azokban az országokban kisebb volt a járvány pusztító hatása.
Minél többen hordanak maszkot, annál gyorsabb lehet a gazdaság kilábalása is a jelenlegi válságból, így a maszkok gazdasági haszna sokkal nagyobb, mint sokan gondolnák – derül ki az Economist cikkéből. A lap számításai szerint egyetlen amerikai egynapos maszkviselése több mint 56 dollárnyi GDP-kieséstől mentheti meg a gazdaságot. Emiatt a kormányoknak még inkább ösztönözni kellene a maszkviselést, akár fizetni is lehetne azoknak, akik hajlandók fegyelmezetten hordani.
Nehéz időket hozott a vállalatoknak is a koronavírus-járvány. Ilyen helyzetben kiderül, hogy ki az igazán sérülékeny, és bár vannak tervek állami mentőövekre, ez nem jelenti azt, hogy minden cég túl is fogja élni ezt az időszakot. A „szupersztár” cégek még erősebbek lehetnek, a gyengék viszont eltűnhetnek. De láttunk már ilyet a történelem folyamán, a Nagy Gazdasági Világválság során új üzleti modellek születtek és nem kizárt, hogy most is ez történik majd. Az biztos, hogy nem lesz egyszerű – írja az Economist.
Összeomlott a bitcoin szűk másfél évvel ezelőtt, nem is valószínű, hogy a kriptodeviza valaha visszanyeri korábbi, 20 000 dollár körüli értékét - vélik az Economist által megszólaltatott szakemberek. A kriptopénzt a mai napig jórészt illegális termékek anonim beszerzésére, szerencsejátékozásra és spekulációra használják, emellett a kriptotőzsdék volatilisek és a virtuális pénz megbízhatatlan.
A globális pénzügyi rendszer biztonságosabb lett az egész világot megrengető 2008-as gazdasági válság óta, azonban sok dologban nem tanultak a leckéből a döntéshozók a krízis nyomán, ezért félő, hogy ugyanabba a hibába esünk bele a következő válság idején, mint 10 évvel ezelőtt - foglalja össze az elmúlt 10 év tanulságait az Economist vezércikke.
A lengyel bankrendszer visszalengyelesítéséről (angolul repolonisation) ír friss cikkében a The Economist. 1999 óta először 50% fölé nőtt tavaly a hazai bankok aránya Lengyelországban. Bár Magyarországot nem említi a cikk, nálunk is sikerült ez pár évvel ezelőtt a kormánynak.
Vlagyimir Putyin orosz államfő, Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnök, Recep Tayyip Erdogan török elnök mellé Orbán Viktor magyar miniszterelnök is felkerült az Economist európai kiadásának címlapjára.
Elon Musk kemény kommentárt fűzött hozzá az Economist egyik cikkéhez a Twitteren, amelyben arról írtak, hogy az amerikai elektromosautó-gyártónál hamarosan újabb tőkeemelést hajthatnak végre. A Tesla vezére amellett, hogy kiosztotta a lapot, egy nagyon érdekes információt is megosztott a világgal, cége sokkal korábban válhat nyereségessé, mint azt a piacon gondolják.
Franciaország vezeti az Economist Intelligence Unit 2017-es élelmiszer fenntarthatósági listáját, a 34 vizsgált ország között Magyarország is az első negyedbe került az élelmiszer-fogyasztás takarékosságát, az ételhulladékokat, a mezőgazdaság fenntarthatóságát, valamint az élelmezési kihívásokat figyelembe véve. Ami azonban igazán meglepő, az az, hogy a társadalom fizikai aktivitását jelző indikátor alapján a vizsgált országok között Magyarország szerepelt a legjobban.
A tudomány legyőzi a rákot, azonban ez a régóta tartó küzdelemnek csak az egyik fele - kezdi ezzel a felütéssel eheti címlapsztoriját az Economist, ami a rák elleni kezelések jelenét és jövőjét mutatja be.
Túllehet a csúcson a kelet-közép-európai országokból megfigyelt kivándorlás - állapítja meg friss cikkében az Economist, mely külön írásban foglalkozik a térségben kialakult vadonatúj helyzettel.
Ha a világ legélhetőbb városaiba akarunk költözni, akkor kezdjünk el csomagolni, és vegyük meg a repjegyünket Kanadába vagy Ausztráliába.
Tavaly október után ma újra kemény bírálatot fogalmazott meg a brit Economist hetilap szerkesztőségi cikkében az Orbán Viktor által követett politikával szemben és azt szorgalmazta, hogy az Európai Uniónak akár a pénzek megvonásán keresztül is fel kellene lépnie a magyar vezető ellen. Közben a Die Welt német konzervatív lap a visegrádi országcsoport helyzetérő és kilátásairól közölt cikket, azt feszegetve, hogy a német-francia tengely fellépése miatt kétfelé szakadhat az országcsoport. Ez azt jelentené, hogy a csehek és a szlovákok a belső mag felé húzhatnak, míg a magyar-lengyel páros a több mozgástér érdekében a saját útját követné az EU-n belül. A ma reggeli V4-Macron találkozón a hírek szerint nem közeledtek az álláspontok és volt egy kis szóváltás is az európai értékek körül.
Az Economistnál hagyomány, hogy a nagy érdeklődéssel kísért választások kapcsán megnevezik, kire szavaznának. A neves gazdasági hetilap szerint a két nagy párt (a konzervatívok és a munkáspártiak) elfordult a nyitott, liberális társadalmi, gazdasági víziótól, ezért a győzelemre esélytelen liberális demokratákra adja a voksát. Természetesen csak egy szerkesztőségi cikk formájában, a ma megjelent számban.
Címlapsztori keretében foglalkozik a francia elnökválasztással az Economist heti száma és ennek apropóján látványos ábrát készítettek blogjukba a Nemzeti Front népszerűségéről.
Szijjártó Péter Pekingből jelentkezett.
Megérkezett a várt bejelentés.
A BUX azonban felülteljesített a nemzetközi átlaghoz képest.
Csütörtökön újra lesz kormányinfó.
Szinte ismeretlen szigetek kerülnek rivaldafénybe.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
