Nem kis feltűnést keltett Matolcsy György MNB-elnöknek a Parlament Gazdasági Bizottsága előtt december 5-én elhangzott beszámolója. Írásomban - néhány általánosabb megállapítás után - mindössze egy elemet emelnék ki a jegybankelnök hozzászólásából.
Már az elfogadás pillanatában borítékolható volt, hogy a 2023-as költségvetés nem állja ki az idő próbáját, ezért előbb vagy utóbb a kormány a tervezet módosítására kényszerül. Úgy tűnik, hogy a kormány ehhez optimális időpontot választott, ugyanis - a válságokkal sújtott időszakban jelentős kockázatok és bizonytalanság közepette - az év utolsó napjaira hagyta ezt a fontos feladatot. Bemutatjuk, hogy mit várhatunk a rendeleti úton előálló új jövő évi büdzséről és előrevetítjük annak fő tartalmát. Cikkünkből kiderül, hogy a szinte új költségvetés megalkotásának folyamatában újabb, számításaink szerint akár 1500 milliárd forintos pótlólagos kiigazításra kényszerül a kormány. Ezt időközben pedig részben már kezelte is.
A Tanács megállapodásra jutott arról a jogalkotási csomagról, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd euró összegű pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajna számára. A javaslatot a Tanács a mai napon írásbeli eljárás keretében fogadta el, és azt a jövő héten történő esetleges elfogadása céljából benyújtják az Európai Parlamentnek - derül ki az Európai Tanács oldalán megjelent közleményből. Lényegében tehát lehetővé vált, hogy akár Magyarország kihagyásával is hitelt adhasson az EU Ukrajnának.
Ez az írás összefoglalja az Európai Bizottságnak a magyar kormánynak címzett nyugdíjreform-javaslatait; diagnózist ad a magyar nyugdíjrendszerről és végül megfogalmazza a szerző saját reformjavaslatait.
Akár 17 százalékkal is emelkedhet jövőre a minimálbér összege, ha a szakszervezetek és a munkáltatók megegyeznek egy új, kompromisszumos javaslatról, tudta meg a Napi.hu.
Most már biztos: havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értékben díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől - feltéve persze, ha a boltok is bevezetik a szolgáltatást, amire ma még alig akad példa itthon. Ám emellett egy másik fontos területen is döntés született: a QR-kódos azonnali fizetések és a fizetési kérelmek nem csak tranzakciós illetéktől lettek mentesek a közelmúltban, hanem a minap megszavazott törvénymódosítás értelmében ingyenesek, banki díj- és költségmentsek lesznek.
A Brüsszelnek megígért helyreállítási terv szerint a kormány nagyon rövid határidővel készül a nyugdíjreformra. Ennek megfelelően most azonosítom, hogy a nyugdíjrendszerben jelenleg hol vannak teendők és hol kell sürgősen beavatkozni. Mindezek alapján azt mondhatjuk például, hogy rövid távon valószínűleg nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, viszont gyorsan öregszik a magyar társadalom, ezért később valóban célszerű a 65 éves életkorban várható további élettartam alakulásához kötni a nyugdíjkorhatárt. Ezek fényében a nagy átalakítás egyik fő kérdése lehet a Nők40 jövőjének újragondolása. Számba vesszük a nyugdíjrendszer felülvizsgálatának lehetőségeit, íme az étlap, amiből a kormány válogathat.
A kormány már gőzerővel dolgozik a 2023-as költségvetésről szóló törvény rendeleti úton történő módosítására, egy csütörtök esti rendeletével lényegében ennek ágyazott meg.
Az üzemanyagár-stop kedd éjjeli bejelentése és a ma reggeli várt feletti inflációs adat jócskán megnövelte a magyar állam forrásbevonási költségét az állampapírpiacon, ezt jelzi a tegnapi és mai diszkontkincstárjegy-aukciók átlaghozama is. A határidős kamatpiacon is markáns változás zajlott le az utóbbi napokban, így már sokkal kisebb kamatcsökkentést áraz csak a piac a jegybanktól 6-9 hónapos távon. Ez nem véletlen, hiszen a vártnál magasabb inflációs pálya a forintot kéthavi mélypontra küldte ma, az pedig szintén nem tesz jót az inflációnak, így korlátozza az MNB kamatcsökkentési mozgásterét.
A kormány tegnapi intézkedésével a Mol által fizetett extraprofitadó kulcsát az eddigi 40 százalékról 95 százalékra emelte. Ezzel becsléseink szerint mintegy 200-210 milliárd forint többletbevételre tehetnek szert, ami kimondottan jól fog jönni a kormánynak, amely éppen most írja újra a 2023-as költségvetést. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy mi a Molt érintő kormányzati bejelentéseknek a teljes mérlege: a mérleg egyik felén tehát látható a különadó emelése több száz milliárd forint értékben, a mérleg másik oldalán viszont ott van a benzinárstop kivezetése, ami lehetőséget ad az olajcégnek arra, hogy piaci áron nagyobb mennyiséget értékesítsen üzemanyagból, mint az elmúlt bő 1 évben az árstop ideje alatt. Az igazán fontos kérdés ebben a helyzetben az, hogy végülis jól jön ki a Mol ebből a helyzetből, vagy nagyon nem?
Az orosz pénzügyminiszter azzal számol, hogy az idén a költségvetés hiánya a hazai össztermék (GDP) 2 százaléka lesz az eddig becsült 0,9 százalék helyett és jövőre is 2 százalékos GDP-arányos hiány várható.
A Pénzügyminisztérium csütörtöki gyorstájékoztatója szerint novemberben a költségvetés 876 milliárd forintos mínusszal zárt, ami jelentős elszaladásnak mondható. Jól látszik tehát, hogy az október végéig szóló állami kifizetési stop csak tovább tolta a későbbi hónapokra a problémákat.
A Mol által fizetett extraprofitadó kulcsa az eddigi 40%-ról 95%-ra emelkedik azonnali hatállyal. Vagyis a kormány szinte teljes egészében elvonja az olajcég olcsó orosz olajbeszerzésből származó extra jövedelmét. Megközelítő számításunkban bemutatjuk, hogy ezzel mennyit nyerhet az amúgy is nagyon pengeélen táncoló magyar költségvetés.
A világ legszegényebb 50 országa az idén 62 milliárd dollárt költ adósságszolgálatra, ez 35 százalékkal haladja meg a 2021. évi szintet - közölte a Világbank kedden publikált éves adósságjelentésében.
Az elmúlt öt év költségvetéseihez képest 56 százalékkal több pénzt fordít honvédelemre a következő négy évben a japán kormány - közölte hétfőn a japán védelmi miniszter.
Az összes tagállam, tehát Magyarország is jóváhagyta szombaton a 60 dolláros orosz olajársapkára vonatkozó szankciót, így az már mától hatályba tud lépni. Az oroszok máris elkezdték küldeni a fenyegető üzeneteket, amelyek az olajszállításokat érinthetik akár Magyarország irányába is. Így ez még inkább központi kérdéssé teszi, hogy mi lesz itthon a 480 forintos hatósági üzemanyagárral, miután a napokban már a kormány is jelezte, hogy az csak akkor tud fennmaradni, ha az orosz szállítások zavartalanok maradnak a Barátság kőolajvezetéken keresztül, illetve ha a százhalombattai finomító is zavartalanul tud működni.
Az év végi zsúfolt európai politikai naptártól függ, hogy a tagállami vezetőkből álló Tanács mikor és miként foglal állást az új típusú feltételek teljesítéséhez kötött magyar helyreállítási tervről, és hogyan dönt a kohéziós források egy részének felfüggesztéséről. Számunkra a tét nagy, a helyreállítási tervhez 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás tartozik, a Bizottság zárolási javaslata pedig 7,5 milliárd euróról szól.
Jelentősen nőtt a nyomás Christine Lambrecht (SPD) német védelmi miniszteren csütörtökön, miután két kormánykoalíciós partnere - köztük a pénzügyminiszter - bírálta őt a lőszerbeszerzéssel kapcsolatos mulasztások miatt és elutasították az általa kért anyagi támogatást. A Németországban kirobbant fegyver- és felszereléshiánnyal kapcsolatos viták a múlt héten kezdődtek a Panzerhaubitze 2000-esek alkatrészhiányával, és azóta lavinaszerűen érkeznek az újabb és újabb kritikák a német hadsereg akuttá váló hiányosságaival kapcsolatban.
A napokban látott napvilágot a Pénzügyminisztérium előterjesztésében a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításának tervezete, amelyet szokatlan módon társadalmi egyeztetésre is felkínált a tárca. Élnék a lehetőséggel.