Tayyip Erdogan török elnök szerdán eltörölte a nyugdíjkorhatárra vonatkozó előírást, és ezzel több mint 2 millió munkavállalónak tette lehetővé az azonnali nyugdíjba vonulást, kevesebb mint hat hónappal a választások előtt – számol be a hírről a Reuters. Csak szemléltetésképp, Magyarországon a KSH adatai szerint itthon mintegy 2,4 millió nyugdíjas van.
Azok után, hogy az elmúlt hetekben a jövő évi büdzsét a köznyelv már rendeleti költségvetésnek nevezte, mert a kormány annak elfogadásával gyakorlatilag kikerüli a parlamentet, most mégis váratlan döntést hozott a kabinet: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerda este közölte az MTI-vel, hogy január közepéig beterjesztik az Országgyűlésnek a költségvetés módosítását.
A kormány forrásokat biztosít az egészségügyi dolgozók jövő évi béremeléseihez, így emelkedik az orvosok, az ápolók és az egészségügyben dolgozó más alkalmazottak bére is - mondta az MTI-nek Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Romániában 60 százalékos extraprofitadót vetnek ki a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra: az erről szóló sürgősségi rendeletet szerdán fogadta el a bukaresti kormány.
A KSH által közzétett inflációs statisztikák alapján kiderült, közel 50 százalékot drágult a karácsonyi menü egyik kiemelt szereplője, a virsli. Ennek legfőbb oka, hogy Magyarországon 40 százalék fölötti az élelmiszerinfláció, amiben a külső tényezők (aszály, energiahordozók drágulása, orosz-ukrán háborúk) mellett szerepet játszanak olyan országspecifikus tényezők is, mint az árfolyam-gyengülés és az árstopok hatása.
A Költségvetési Tanács 2023-as rendeleti költségvetésről alkotott véleményéből - második olvasatban - újabb részleteket lehet kiolvasni. Nem mellékes és új változások érik a bankszektort és kiderült az is számunkra, hogy a biztosítók különadó-kulcsának emelése, valamint a vadonatúj gyógyszergyártói különadó mekkora pluszt hoz jövőre az államkasszának. Cikkünkben egyúttal bemutatjuk, hogy mennyire brutálisan elszálltak a kiadások, és hogy a kormány ezt csak részben tudta kompenzálni adóemelésekkel (valamint feltehetően a kiadások féken tartásával, bár ennek pontos megítélésére még várni kell), ezért szorult a hiány elengedésére, amiről csak az utolsó napokban dönthetett.
Az államadósságon belül jövőre tovább emelkedhet a devizaadósság aránya a 2023-as költségvetés tervezete alapján - derült ki a Költségvetési Tanács ma kiadott dokumentumából.
A 2023-as költségvetés módosítása már számol azzal, hogy a kormány 30 éves korig kiterjeszti az szja-mentességet azoknak a nőnek, akik gyermeket vállalnak.
A bér- és keresettömeg 15,5%-kal növekszik a 2023-as költségvetés tervezete szerint - derült ki a Költségvetési Tanács állásfoglalásából.
Munkám évtizedek óta a költségvetési gazdasághoz köt, annak egyensúlya fenntartásának érdekeit igyekszik szolgálni. Így a magam nézőpontjából és ismerete alapján látom a pandémia, a globalizációs át- és visszarendeződés, az orosz agresszió s nyomukban az újkori migráció, az elszabadult energia- és nyersanyagárak formálta világunkat, elgondolkodva azon, hogy mi változott meg körülöttünk, merre tart a világ, s ebben a környezetben, itthon, a „lábunk” elé nézve a következő években mire juthatunk.
A finiséhez érkezett a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosítása, a közlönyben történő kihirdetése előtti utolsó mozzanatként a Költségvetési Tanács közzétette véleményét a tervezetről. Ebből a dokumentumból már sok lényeges és új információ kiolvasható. Ezek közül a legfontosabb és talán a legérdekesebb - főleg a befektetők és hitelminősítők, valamint a fiskális politika hitelessége szempontjából - az eredetileg 3,5%-ra tervezett hiánycél 3,9%-ra történő emelése. Szembetűnő továbbá, hogy a jövőre 670 milliárd forintra tervezett Rezsivédelmi Alap 2610 milliárd forintra hízik. Ez is jól mutatja, hogy nagyon sokba kerül még a módosított rezsicsökkentési rendszer állami finanszírozása is. A Tanács véleményének érdekessége továbbá, hogy az aláírók között nem szerepel Matolcsy György jegybankelnök (és KT-tag) aláírása.
Az idei gyors növekedés után jövőre sokkal borúsabbak a magyar gazdaság kilátásai az éves átlagos GDP-növekedést tekintve. Igazából azonban a magyar gazdaság már ezekben a hónapokban recesszióba kerülhet, vagyis a 2022-es kedvező számok még az első félév kiugró teljesítményével függenek össze. A jövő év első fele is nehéz lehet még, ezt követően azonban megindulhat a kilábalás, ha nem súlyosbodik az energiaválság, illetve Magyarország és az EU közötti vita nyugvópontra jut. A gazdasági helyzetet rendkívüli bizonytalanságok övezik, amelyek miatt éves átlagban a szerény GDP-növekedéstől a kisebb visszaesésig bármi elképzelhető jövőre. Kockázatok sajnos inkább negatív irányban vannak, miután extrém infláció, magas kamatkörnyezet és költségvetési szigor jellemzi majd az évet.
A december 23-án megjelent közlönyben hirdették ki azt a rendeletet is, amely az önkormányzatok energiatámogatását szabályozza. A főváros és a 10 ezer fő feletti lakosú települések esetében az önkormányzat által benyújtott menedzsmentterv és a település iparűzési adóbevételei alapján dönthetnek a támogatásról, a 10 ezer fő alatti településeknél elsősorban utóbbi lesz a mérvadó.
Nem akármilyen időpontot választott magának a kormány, hogy kihirdesse legújabb adóbevezetésről szóló döntését. A Magyarországon termelő gyógyszergyártók legújabb, árbevétel-arányos különadója első gyors számításaink szerint százmilliárdokat hoz az állam konyhájára jövőre, ami azt jelzi: tényleg nagy a baj a 2023-as költségvetésben, amit most rendez a kormány. Közben viszont ne legyenek illúzióink: az eddigi hasonló különadókat részben vagy egészben a lakosság fizette meg, és most is azt várhatjuk, hogy a magasabb terheket továbbhárítják a gyártók.
Az Egyesült Államok Képviselőháza pénteken megszavazta az ország 2023-ra szóló költségvetését, elhárítva ezzel a szövetségi intézményrendszer megbénulásának veszélyét.
Szép csendben zajlik a 2023-as költségvetés újratervezése, a Pénzügyminisztérium pénteki közleményéből például az derült ki, hogy a kormány átadta a jövő évi költségvetés módosításának tervezetét a Költségvetési Tanácsnak. A tárca egyúttal egy új intézkedést is elárult.
A kormány már 2022. december 23-tól elérhetővé teszi a jövő évi Széchenyi Kártya Program MAX+ forrásait - derül ki a gazdaságfejlesztési miniszter közleményéből.
A magyar gazdaságpolitikában az év egyik legemlékezetesebb fejleménye volt, hogy a kormány rövid idő alatt tett 180 fokos fordulatot: a választások előtti - ritkán látott méretű - költekezés után behúzta a féket, sőt, elkezdte visszaszedni a gazdaságba kitolt pénzeket. Nyilván ezt saját maga nem nevezhette megszorításnak, mert az politikai okokból kifolyólag nem kifizetődő, viszont korábban tabunak számító kérdések kerültek elő: adóemelések, rezsicsökkentés módosítása, engedmények Brüsszel felé. Épp 2022 utolsó napjaiban dől el, hogy ez a fordulat fennmarad-e jövőre. Az első jelek azt mutatják, hogy igen, de mindezt úgy, hogy a lakosság továbbra is a legkevésbé érezze ezt a saját bőrén közvetlenül.
Az Egyesült Államok mindvégig kitart az Oroszország indította háborúban védekező Ukrajna mellett, akármennyi ideig tart is - jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs koordinátora csütörtökön.
Az Egyesült Államok költségvetése 45 milliárd dollárt (18 ezer milliárd forint) szán Ukrajna támogatására 2023-ban - olvasható a kedden megjelent költségvetési törvénycsomag tervezetében, melyről a héten kell szavaznia a szövetségi törvényhozásnak.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
