Matolcsy György azt javasolta hétfőn a parlamentben, hogy a jegybanki alapítványok ellenőrzésébe - akár visszamenőleg is - vonják be az Állami Számvevőszéket. Az MNB elnöke az azonnali kérdések órájában egy szocialista képviselő felvetésére kijelentette: minden Pallas Athéné alapítvány minden közérdekű adatot ki fog adni.
Nem oszlik a gyanú az MKB Bank körül, hogy mégiscsak az MNB valamelyik alapítványa juttatott pénzt a két kockázatitőke-alapnak a bank megvásárlásához. Kiderült, hogy a 45%-os tulajdonrészt vásároló Blue Robin Investments alapot ugyanúgy februárban jegyezték be, mint a szintén 45%-hoz jutó Metis alapot. Az alapítványok most cáfolták, hogy a tulajdonukban lévő Ferida Zrt. állna az alapok mögött, pedig ez a cég szintén év elején kapott tőlük nem kis összegű, 20 milliárdos tőkeemelést éppen részesedésvásárlás céljából.
Nagyokat lehetne vitázni arról a 37 milliárd forintos eladási árról, ami az MKB eladása nyomán most a Szanálási Vagyonkezelőt illeti, még nagyobb találgatás kezdődhet azonban arról, kié lesz valójában ez év közepétől Magyarország egyik legnagyobb (igaz, jócskán összement) bankja. Mivel a luxemburgi Blue Robin és a magyar Minerva által kezelt Metis befektetőinek kiléte titkos, most inkább azt próbáljuk bemutatni, mi mennyi az MKB-nál. Éves beszámoló híján nincs könnyű dolgunk, de kis bátorsággal annyi következtetést azért levonhatunk, hogy eredménytermelő képességéhez képest sokat, könyv szerinti értékéhez képest viszont keveset fizetnek a vevők a bankért. Az eredménytermelő képesség persze még bőven javítható, így néhány év múlva nagy nyereséggel is kiszállhatnak belőle az új tulajdonosok, ha beválik a tervük. Az állami költségvetés egyenlege változatlan: 17 milliárdot bukott a kalandon.
Csütörtökön tette közzé döntéseit a jegybanktörvény és a postatörvény március elsején elfogadott módosításáról az Alkotmánybíróság. Az MNB-törvény módosítását alkotmányellenesnek minősítette az Ab, míg a postatörvény módosítását nem. Az alkotmánybírák érvelése szerint a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét. A visszamenőleges hatályú törvénykezés pedig az Ab szerint sértik az Alaptörvény azon pontját, mely kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján az Ab-döntés kapcsán azt mondta, hogy a kormány megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy van-e alkotmányos megoldás.
Két új Igazgatósági tagot választott a Budapesti Értéktőzsde rendkívüli közgyűlése, mely így többségében külső, piaci szereplők által delegált tagokkal működik tovább.
Még a szakmabeliek számára is rejtélyes két kockázatitőke-alap, a luxemburgi Blue Robin Investments és a magyar Minerva Zrt. által kezelt Metis alap szerez közel 90%-os tulajdonrészt az MKB Bankban. Előbbiről szinte semmi nem található az interneten, utóbbi pedig csak februárban alakult, de már tegnap bejelentette, hogy 31 milliárdos tőkéjével az ország legnagyobb ilyen alapjává vált. A harmadik tulajdonosként felbukkanó, mintegy 95 milliárd forintot kezelő Pannónia Nyugdíjpénztár megjelenése se sokkal tisztább ügy: csak egy decemberi rendeletmódosításnak köszönhetően gyűjthet most tulajdonrészeket a bankszektorban. Akik mindezek mögött Minerva görög megfelelőjét, Pallas Athénét sejtik (így hívják az MNB hat alapítványát), azokat egyelőre nem sikerült megnyugtatnia az MKB-MNB párosnak.
Bartha Lajos megerősítette azt az értesülésünket, hogy a Girónál már vizsgálják, hogy a Magyarországon kibocsátott kártyákkal belföldön történő tranzakciókat egy magyar állami rendszerben számolhatják el. A cél egy olcsóbb, és a jelenleginél gyorsabb elszámolás biztosítása lenne. Az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatóját az NGM készpénzkorlátozó terveiről, a pénzforgalom fontosabb várható változásairól és az azonnali átutalási rendszerről is megkérdeztük.
Köteles kiadni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Alapítvány valamennyi pályázatának adatait az adatkérés időpontjáig a Kúria szerdán kihirdetett döntése értelmében.
A Minerva Tőkealap-kezelő titokzatos hátterű új alapja, a Pannónia Nyugdíjpénztár, az MKB menedzsmentje, valamint kínai és indiai befektetők alkotják azt a tulajdonosi kört, amelynek eladhatják az MKB Bankot - értesült biztosnak tűnő forrásból a Figyelő.
Egy kötelező érvényű vételi ajánlat múlt heti elfogadásával eldőlt, kié lesz az MKB Bank, az új tulajdonos kilétét azonban csak az Európai Bizottságtól kapott június végi határidőig fedi fel a tulajdonosi jogokat gyakorló MNB - tudta meg független forrásokból a Portfolio. A vg.hu-nak eközben minden alapot nélkülözőnek nevezték jegybanki források azokat a piaci pletykákat, amelyek szerint az MNB által létrehozott alapítványok lennének közvetett módon a vevők.
A biztosítási ügynökök jutalékának közvetlen szabályozása helyett most a költségek közvetett mérséklésével és átláthatóvá tételével csap oda a biztosítási piacnak az a törvényjavaslat, amely feltehetően az MNB etikus életbiztosítási koncepciójának következő lépése.
Az Alkotmánybíróság március 29-i ülésének napirendjén szerepel az MNB-törvény március elsejei módosítása, amelyről Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt.
A héten jelent meg a jegybank friss növekedési prognózisa, melynek két fő száma kiemelkedik a jelenlegi piaci előrejelzések közül. Megmutatjuk, mennyire.
Jelentősen gyengült a forint azt követően, hogy kedden meglepetésre kamatot csökkentett az MNB. Az elemzők egyre nagyobb része látja úgy, hogy a következő hónapokban tovább emelkedhet az euró árfolyama, azonban még mindig vannak olyanok, akik szerint erősebbek lesznek a fundamentumok és az erősödés felé mozdulhat a magyar deviza.
Az év elején arra utaló adatok jelentek meg, hogy a magyar gazdaság lassul, azonban ez valószínűleg csak átmeneti megtorpanás - olvasható a Citibank legfrissebb elemzésében. Az amerikai bank szakemberei egyelőre nem változtattak előrejelzésükön, emellett a keddi lépés után sok más elemzővel együtt arra számítanak, hogy egy százalék alá vágja majd a kamatot az MNB.
A napnál is világosabb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és alapítványai esetében, hogy a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásról van szó, vagyis semmilyen szinten nem vész el az alapítványokhoz átkerülő pénzek közvagyon jellege - jelentette ki a Magyar Nemzetnek Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról is beszélt, hogy a letelepedési kötvényeknél is közpénz van, így valamilyen mértékű átláthatóság elengedhetetlen.
Az MNB ma megtartotta ötödik, azaz utolsó hitelezési feltételhez kötött kamatcsere (HIRS) tenderét. A HIRS-tendereken összesen 780 milliárd forint értékben kötött ügyletet a jegybank 17 kereskedelmi bankkal, amelyek ezzel arra vállaltak kötelezettséget, hogy az idei évben közel 200 milliárd forinttal, vagyis mintegy 5%-kal megemelik a kis- és középvállalati szektornak (kkv) nyújtott hiteleik állományát - közölte a jegybank.