Komoly, reformértékű lépéseket tervez bevezetni a spanyol miniszterelnök az ország nyugdíjrendszerében, a rendszert ugyanis jelenlegi formájában nem fenntartható. A lehetséges eszközök között felmerült a korhatáremelés, és az állami nyugdíjhoz szükséges járulékfizetési évek számának növelése. Jose Rodrigez Zapatero szerint a pártok közötti konszenzuson kell alapulnia a döntésnek, ami elengedhetetlen a demográfiai változások miatt.
Japán nincs könnyű helyzetben, a rekord mértékű adósságot hosszabb távon ő sem tudja fenntartani, hiszen a belföldi szereplők a végtelenségig nem tudnak majd kötvényeket vásárolni. A társadalom öregedése nagyon súlyos probléma Japánban, az egyre több nyugdíjas és egyre kevesebb fiatal miatt egy idő után már nettó eladók lesznek a hazai szereplők. Ennek jó példája, hogy kilenc év után először eladó volt az első negyedévben a japán állami nyugdíjalap. A helyzet megoldását az jelentheti, ha nagyobb szerepet adnak a külföldi szereplőknek.
Az Aon készpénzből és új részvények kibocsátásával 4.9 milliárd dollárért megvásárolja a Hewitt Associates-t, a tranzakcióval a már nagyágyú Aon a nyugdíj-megtakarítási piacon vetheti meg a lábát. A pénteki záróárhoz képest 40 százalékos prémiumot fizethet az Aon, ami fair ár lehet, főleg úgy, hogy a mostani helyzetben gyakorlatilag csak akvizíciókkal lehet kellő növekedést elérni. Az új cég Aon Hewitt néven fog tovább működni, a működés racionalizálásával pedig 2013-ban már 355 millió dolláros megtakarítást várnak az Aon-nál.
Egy friss OECD anyag szerint tavaly a nyugdíjalapok átlagosan 6.7 százalékot hoztak, azonban ennek ellenére a kezelt vagyon még mindig elmarad a 2007. decemberi csúcsoktól. Egyes OECD országokban, így például Magyarországon is viszont már sikerült új csúcsra eljutni, ez pedig többek között a hazai piac teljesítményének volt köszönhető.
Az Invesco Real Estate becslései a következő 5 évben az intézményi befektetők 200 milliárd dollárt fektethetnek be majd a globális ingatlanpiacon, azonban például a nyugdíjalapoktól érkező tőke esetében korlátozva van a tőkeáramlás. A befizetés meghatározott alapok egyre nagyobb teret nyernek, azonban itt nem áll rendelkezésre a megfelelő (alap)struktúra ahhoz, hogy a nyugdíjasok pénzét kihelyezzék az ingatlanpiacon.
A nyugdíjrendszer átfogó reformját tartalmazó törvényt tegnap elfogadta a görög parlament, a miniszterelnök szerint a lépéssel biztosítják azt, hogy a jelenleg 20-30 éves korosztály is biztonsággal kaphasson évtizedek múlva nyugdíjat. A szavazással egyidejűleg sztrájkot hirdetett a két legnagyobb szakszervezet, ennek megfelelően akadozás volt a légi-, komp- és közösségi közlekedésben.
Tegnap végre hivatalosan is bemutatta Andor László, EU-biztos az Európai Bizottság nyugdíjról szóló Zöld Könyvét, talán a legfontosabb eredménye a papírnak, hogy közös tagállami konzultációt kezdeményez a legfontosabb nyugdíjrendszert érintő témákban. A társadalmi konzultáció novemberig tart, ezt követően döntik el, hogy a törvények szintjén mi jelenjen meg, az viszont biztos, hogy szükség van beavatkozásra, mivel hosszú távon nem fenntartható a rendszer a demográfiai korlátok miatt. Szakértők üdvözölték az EB kezdeményezését, azonban többen is súlyos hibának tartják, hogy a szolvencia szabályokat a biztosítókhoz hasonlóan a vállalati nyugdíjalapoknál is meghonosítanák.
A nemzeti erőforrás miniszter javaslatára a miniszterelnök mai hatállyal felmentette dr. Barát Gábort, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatóját, akinek a helyére dr. Mészáros Józsefet nevezték ki. A következőkben a minisztérium sajtóközleményét közöljük.
A részvénypiaci lejtmenet és a csökkenő hozamok súlyos csapást mértek az amerikai vállalati nyugdíjalapokra, a fedezeti arány 15 százalékponttal 70 százalék környékére csökkent, ennél nagyobb esésre pedig csak 2008 negyedik negyedévében volt példa. Szakértők szerint a szektor szereplői nem hajlandók a kihívásokkal szembenézni, ez azért baj, mert minél később ismerik fel a problémát,annál nagyobb áldozatokat kell majd vállalni a megoldásért cserébe.
Hivatalosan csak holnap kerül nyilvánosságra az Európai Bizottság nyugdíjról szóló zöld könyve, azonban a szakértői anyag legfontosabb részei már kiszivárogtak. Az EB szerint az alacsony gazdasági növekedés, a magas államadósság és munkanélküliség teremtette légkör egyre fullasztóbbá válik, a nyugdíjkorhatár emeléssel azonban csökkenteni lehet a költségvetésre nehezedő nyomást, valamint javítani lehet a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát. A rugalmas nyugdíjkorhatár a várható élettartam változását követné, ez a megoldás koránt sem új keletű, szakértők már régóta javasolják, azonban tényleges bevezetésre nem sok országban került sor.
A korábbi kínai jegybankelnök, Dai Xianglong szerint a dollár gyengülése fáj Kínának, hiszen a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkező ország a tartalékot főként dollár eszközökben tartja. Szakértők szerint annak ellenére, hogy korábban a diverzifikáció mellett tették le a vezetők a voksukat, még mindig legalább 65-70 százalékban dollár alapú eszközöket vásárolnak a devizatartalékból.
Megújulás előtt az ausztráliai nyugdíjrendszer, legalább is egy új tanulmány erre enged következtetni. Szakértők szerint a nyugdíjalapok által elérhető megtakarítási lehetőségek sok esetben túlságosan drágán vehetők csak igénybe, ezért egy új, olcsóbb opcióra is szükség lenne, megfelelő szabályozás mellett. A végelszámolásban mindez nagyon sokat jelentene, hiszen egy átlagos munkavállalónak 7 százalékkal nőhetne a megtakarítása, miközben a szektor is jól járna, hiszen több pénzt lehetne az alapokba csábítani.
Egy friss felmérés szerint a német intézményi befektetők továbbra is inkább a biztonságra törekednek, a befektetések kiválasztásánál legalább is ez az egyik legfontosabb szempont. Nem igen van hajlandóság a nyugdíjalapok esetében a spekulatív és kockázatosabb befektetésekre, azonban a portfóliók 13.5 százalékát alternatív befektetések teszik ki. Egyelőre nem lehet számítani utóbbi eszközkategória térnyerésére, hiszen a kockázatok még túlságosan nagyok.
Anglia egyik legnagyobb nyugdíjalapja nagyon komoly bajban van, az egyetemek alkalmazottairól gondoskodó USS közel 30 milliárd dolláros hiányt halmozott fel, ez pedig egyszerűen tarthatatlan. A nyugdíjalapot irányító testület jövő héten dönt a helyzet megoldásáról. Két javaslat jön szóba, az egyikben a hiány kárvallottjai a munkavállalók lennének, míg a szakszervezetek javaslata egy köztes megoldást jelentene, a költségeket vegyesen viselnék a tagok és a szponzorok.
Az európai intézményi befektetők részvényportfóliójában egyre nagyobb szeletet hasít ki Amerika, ami nem is lehet csoda, hiszen a mamutbefektetők egyre jobban bíznak a dollárban. Évekig a szereplők alulsúlyozták a régiót, az euró körüli bizonytalanság azonban egyszerre mindent megváltoztatott. A legtöbb megkérdezett szakértő szerint a görög események egyértelműen sokként hatottak a befektetőkre, akik azonnal alternatíva után kezdtek nézni, a gazdasági teljesítőképesség alapján pedig Amerika volt a megfelelő helyettesítő.
A New Yorki állami nyugdíjalap megunta a várakozást, és a lehetőségek mérlegelése után úgy döntött, hogy a veszteségei kompenzálására pert indít a BP ellen. A nyugdíjalap szerint a BP megtévesztette a befektetőket, hiszen a biztonsági előírások a BP-nél nem voltak megfelelők, nem voltak felkészülve a Mexikói-öbölhöz hasonló katasztrófákra, ezért pedig vállalniuk kell a felelősséget. Amerikában és Angliában számos nyugdíjalapnak van 2-4 százalékos kitettsége BP részvényekben, nagy valószínűséggel pedig sokan fognak élni ezzel a jogi megoldással.
Egy kormányzati anyagból az derül ki, hogy a világ legnagyobb nyugdíjalapját, a japán GPIF vagyonát két részre kellene bontani, az átláthatóság ugyanis javulna, ha külön kezelnék a biztonságos eszközöket, valamint a kockázatosabb eszközöket. Ez koránt lesz könnyű és olcsó feladat, azonban legalább az India GDP-jénél több vagyonnal rendelkező alap befektetési politikáját nem akarják megváltoztatni. A nyugdíjalap központi szerepet játszik az államadósság finanszírozásában, hiszen a portfóliójának a kétharmada japán államkötvényekben van kihelyezve.
A Russel Investments friss felmérése szerint két-három éven belül alaposan átalakulhat egy tipikus intézményi portfólió, a részvények lesznek a legnagyobb vesztesek, míg a nyertesek között az alternatív befektetések emelhetők ki. Utóbbi tendencia nem meglepő a válság láttán, nem a kockázatvállalás visszaszorulásáról van szó, egyszerűen jobban akarják a befektetők diverzifikálni a portfóliójukat, a magasabb hozam reményében.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ma nyilvánosságra hozott határozata szerint az Erste Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár magánpénztári ágazatának egy millió forintos bírságot kell fizetnie, valamint amint lehet, a korábbi kötelezettségeinek eleget kell tennie. A bírság hátterében egy régebbi, nyilvántartási ügy áll.
Az adó- és társadalombiztosítási rendszerek átalakítása, a korai nyugdíjba vonulás megelőzése és a vállalatok, illetve a dolgozók szemléletváltása együttesen kínálhat megoldást az európai országokat érintő demográfiai változásokra - ez derült ki az MGYOSZ múlt pénteken megtartott konferenciáján. Az idősödő munkavállalók igényeiről és az előttük álló lehetőségekről szakemberek, illetve idősebb korúakat sikeresen alkalmazó magyarországi vállalatok munkatársai számoltak be a szakmai eseményen. A következőkben az MGYOSZ sajtóközleményét tesszük közzé.
SPB Trend-lesen - technikai elemzéssel Az elmúlt napok fejleményei alapján újra reflektorfénybe kerülhetnek a devizapiaci...
A cégek struktúrája folyamatosan változik: a beolvadás, szétválás és formaváltás olyan komplex jogi és üzleti... 
A mesterséges intelligenciák (AI) térnyerése egyre nagyobb hőterhelést jelent az adatközpontok számára. Mivel...
SPB Trend-lesen Az elmúlt hónapokban a kibertámadások száma meredeken emelkedett, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb...
A program a szén-dioxid-árazás lakossági terheit csökkenti, a klímavédelmi célokat támogatva.
Így is borzasztóan néz ki a globális energiamix, a mesterséges intelligencia csak ront a helyzeten. Lehet, hogy az AI... 
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
