Németország nagyon szkeptikusan ítéli meg a kilenc EU-tagállam által javasolt, az uniós deficitelszámolási szabályok módosítását célzó kezdeményezést - nyilatkozta a Reuters tudósítása szerint a német pénzügyminisztérium szóvivője. Közben az Európai Bizottság közölte: várhatóan három héten belül válaszol a levélre, amelyet a kilenc uniós ország küldött.
Magyarország csatlakozott a Lengyelország által indított kezdeményezéshez, ami azt célozza, hogy a korábban nyugdíjreformot végrehajtó tagállamok reformmal kapcsolatos költségeit az EU az elszámolásokban vegye figyelembe - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium ma délelőtti közleményéből.
Kilenc uniós tagállam pénzügyminisztere közös levelet küldött Brüsszelnek, amiben azt sérelmezik, hogy az országok által végrehajtott nyugdíjreformok nem tükröződnek megfelelően az államadósságban - írja a Wirtschaftsblatt. A levél nem meglepő a korábbi értesülések tükrében, miszerint a magyar és lengyel uniós elnökség alatt az uniós statisztikusok szívének megpuhítására készülünk.
A Nemzetközi Fizetések Bankjának egyik magyar közgazdásza hónapokkal ezelőtt, a Portfolio.hu-NYIKA közös rendezésű nyugdíjkonferenciáján tartott előadást, az ott bemutatott elemzés teljes terjedelemben viszont csak most lett publikus. Takáts Előd tanulmánya arra mutatott rá, hogy nem lehet a következő évtizedekben elbagatellizálni a demográfiai átalakulása hatását. Nem csak az ingatlanpiac, hanem az összes pénzügyi eszköz esetében van közvetlen kapcsolat az árak és a társadalom öregedése között, azonban önmagában utóbbi hatás nem lesz az abszolút árfolyamcsökkenéshez elegendő. A kedvezőtlen környezet viszont a pénzügyi stabilitást, az államadósság finanszírozását, de még a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát is nehezíti.
Egyre több helyről lehet hallani, hogy a kormány teljes mellszélességgel a lengyelek mellé áll, és a jövő évi EU-s soros elnökséget arra kívánjuk felhasználni, hogy megpuhítsuk a statisztikusok szívét Brüsszelben. A középpontban a költségvetési hiány és az államadósság áll, az 1997-es nyugdíjreform átmeneti költségeit egyszer már egy átmeneti időszakra engedték elszámolni a hivatalos statisztikákban, jó esetben pedig erre most is esély kínálkozik. Számításaink szerint nem mindegy, hogy hol húzzák meg a határvonalat az állam és a magánszféra között, hiszen ha számunkra kedvező megoldás születne, akkor a kisujjunkból kirázhatnánk a jövő évi hiánycélt.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője, Mészáros József szerint átláthatóbb nyugdíjrendszerre van szükség, az állampolgároknak szükségük van arra, hogy egész életük során láthassák, mennyi pénzt fizettek be, és mindezért mekkora nyugdíjra lesznek jogosultak. Mészáros József kiemelte, hogy a józan ész szabályai szerint kialakított nyugdíjrendszerre van szükség - írja az inforadio.hu.
Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója lesz ma este 7 órától az InfoRádió Aréna című műsorának vendége. A beszélgetés központi témája a nyugdíjrendszert, a nyugdíjak folyósítását érintő változások lesznek. Kérdezzen ön is a vendégtől!
A Miniszterelnökség államtitkára, Varga Mihály a hétvégén a Hír TV egyek műsorában azt mondta, hogy a nyugdíjreform idején az EU és az IMF is nyomást gyakorolt az országra, hogy egy új, részben feltőkésített rendszert vezessük be, most viszont érthetetlen, hogy az átmenet költségeit miért nem számolhatjuk el. Varga megerősítette, hogy a 2010-es hiánycélhoz tartjuk magunkat, viszont 2011-ben egységes megoldást várunk az EU-tól, hiszen a 27 tagországból 24 nem tudja teljesíteni a 3 százalékos limitet.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete fogyasztóvédelmi eljárást indított annak érdekében, hogy tisztázza: az egyik magánnyugdíjpénztár átléptetési gyakorlata során megsértette-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény előírásait. A következőkben a PSZÁF sajtóközleményét tesszük közzé változatlan formában.
Nagyon markáns véleményt fogalmazott meg az Ashmore kutatási vezetője, a szakértő szerint gyakorta előfordul, hogy az érdekellentétek oda vezetnek, hogy a nyugdíjalapok nem a befektetők érdekeinek megfelelően fektetnek be. Ha így történne, akkor sokkal nagyobb részt kellene kihasítaniuk a feltörekvő piaci befektetéseknek. Jerome Booth szerint legalább a vagyon 50 százalékát kellene a feltörekvő piacokon kihelyezni, amire hosszú távon viszont vajmi kevés esély kínálkozik.
A 25 milliárd dolláros vagyont kezelő Och-Ziff fedezeti alap az intézményi ügyfelek, például nyugdíjalapok kiszolgálására építi a stratégiáját, ellentétben más iparági szereplőkkel, akik akvizíciókkal akarnak nagyobbak lenni. Az elnök-vezérigazgató szerint több nagyobb intézmény is csalódott a részvényekben, a kiegyensúlyozott hozamok érdekében pedig alternatív befektetéseket keresnek.
Hamarosan elkezdődhet az aláírásgyűjtés arra a népszavazásra, ami lehetővé tenné, hogy 40 év szolgálati idő után - semmibe véve a nyugdíjkorhatárt - el lehessen menni nyugdíjba. Véleményünk szerint jól körül lehet határolni azokat a társadalmi csoportokat, akinek jól jöhet az intézkedés, annál is inkább igaz ez, mert a többség semmit sem lát majd az esetleges törvényváltoztatásból. A választási kampányban is feltűnő tétel a legjobban a hosszú szolgálati időt szerző foglalkoztatottaknak jelenthet könnyítést. A legnagyobb baj ezzel, hogy indokolatlan megkülönböztetést tennénk a társadalmi csoportok között, a többség pedig joggal zúgolódhatna az ingyen osztogatott kedvezmény miatt. Ezt meghaladóan saját magunkat csapnánk arcul azzal, ha a törvényes korhatár jelentőségét erodálnánk.
A hazai magánnyugdíjpénztári piac jelentős része kapott valamilyen formában felügyeleti intézkedést a PSZÁF-tól a ma nyilvánosságra hozott határozatok alapján. Egyetlen esetben történt bírság kiszabása, míg a többiben inkább a jogszabályoknak való megfelelést illetve adatszolgáltatást írt elő a Felügyelet.
Az IMF hiteléért cserébe a nyugdíjrendszerhez záros határidőn belül hozzányúlnak Ukrajnában, többek között ez korhatáremelést jelent. Az IMF helyi képviselője szerint a kormánnyal közösen most állítják fel a nyugdíjreform irányát, amire azért van szükség, mivel jelenleg a GDP 18 százalékán áll a nyugdíjrendszer hiánya, ami fenntarthatatlan állapot.
Az argentin elnöknő újabb nyugdíjemelésről döntött, szeptembertől 17 százalékkal emelkednek a jóléti kiadások, ami 4 milliárd dolláros plusz költséget jelent a költségvetésnek. 2010-ben összességében 26.5 százalékkal fognak emelkedni a jóléti kiadások, azonban ez a magas infláció és gazdasági növekedés ismeretében nem meglepetés. Az viszont elgondolkoztató, hogy nem lehet azonnal megvalósítani a kiadások emelését, hiszen az állami nyugdíjbiztosító különben csődbe juthatna.
Még egy 2006-os törvénynek köszönhetően Angliában megtehette azt egy munkáltató, hogy az alkalmazottját önkényesen nyugdíjazza, ha az elérte a 65 éves nyugdíjkorhatárt. A mostani kormány azonban nem kér a sokat támadott diszkriminációból, ezért várhatóan 2011 októberétől megszűnik ez a lehetőség a munkáltató számára. A szakszervezetek azonnal üdvözölték a változtatást, míg a vállalati szektor berzenkedik a rövid átmeneti idő, és tervezési bizonytalanságok miatt.
Tovább duzzad a BP vádlóinak száma, a négy Ohiói nyugdíjalap által kezdett perhez a New Yorki nyugdíjalap is csatlakozott, ezzel már a vádlók által kezelt vagyon nagysága megközelítette a 300 milliárd dollárt. A veszteségeik fedezésére 200 millió dollárt követelnek az intézményi befektetők, a vád szerint ugyanis a BP egyszerűen becsapta őket.
Nincsenek könnyű helyzetben a magánnyugdíjpénztárak tagjai, hiszen aki év közben akar a befektetései felől érdeklődni, az csak a napi árfolyamokat láthatja, összehasonlítási alap pedig nem nagyon van. Az év felének elmúltával elérkezettnek láttuk az időt, hogy egy körképet adjunk a pénztárak teljesítményéről, ügyelve arra, hogy ne csak a csupasz hozamokat nézzük meg, hanem azok viszonyát a hosszú távú befektetési stratégiához. Legnagyobb megdöbbenésünkre több esetben is (57-ből 7 esetben) nagyobb eltérést találtunk a teljesítmények és a referenciaindexek között. Az eltérést részben magyarázza a kihívásokkal teli befektetési környezet, valamint a kormány korábbi döntése, ami túlzott óvatosságra intett egyeseket, azonban a magyarázó okok mögött minden bizonnyal rövid távú vagyonkezelői döntések is meghúzódtak (például kötvény- és devizapiaci spekuláció).
Az intézményi ügyfelek közvetlen kiszolgálása prioritást élvez a német tőzsdénél, az üzemeltető elnöke szerint a közvetítő bankok és vagyonkezelők nem fognak kárt szenvedni mindezzel, egyszerűen új profillal próbálják kiegészíteni a szolgáltatásaikat. A verseny vélhetően nem lesz vérre menő, hiszen a Deutsche Börse-nek is az az érdeke, hogy a régi ügyfelei ne forduljanak el tőle.
A PricewaterhouseCoopers legújabb felmérése szerint Hollandiában nem nagyon van jövőjük a szolgáltatás meghatározott nyugdíjalapoknak, azonban a következő 5 évben nem lehet számítani tömeges bezárásokra a piacon. A vállalatok ellentmondásba keveredtek, hiszen a válság megmutatta, hogy mennyire drága is lehet egy ilyen alap szponzorálása, azonban a másik oldalon ott van az is, hogy nagyon rossz visszhangot jelent többek között a munkavállalók esetében egy alap feltételeinek szigorítása, vagy esetleges megszüntetése.
SPB Trend-lesen Az elmúlt hónapokban a kibertámadások száma meredeken emelkedett, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb...
A program a szén-dioxid-árazás lakossági terheit csökkenti, a klímavédelmi célokat támogatva.
A cégek struktúrája folyamatosan változik: a beolvadás, szétválás és formaváltás olyan komplex jogi és üzleti... 
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a hazai gazdaság egyik legfontosabb európai uniós forrása...
A mesterséges intelligencia elképesztő tempóban növekvő energiaéhsége már most érezhető. A Meta például 20 éves...
Osztalékemelés szempontjából jó volt a május, mindenki emelt, akire számítottam. VáltozásokNem adtam és vettem...
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
Ukrajna vasárnapi akciója mérföldkő az ukrán-orosz konfliktusban.
